A VÁLASZFÖLIRAT ELFOGADTATIK ÉS A FŐRENDEKHEZ KÜLDETIK.
467A VÁLASZFÖLIRAT ELFOGADTATIK ÉS A FŐRENDEKHEZ KÜLDETIK.
A képviselőház 1866. márczius 19-dikén tartott ülésének napi rendjén volt: az ő felsége márczius 3-dikán kelt leiratára válaszoló fölirat javaslatának tárgyalása. A javaslat felolvasása után csaknem az egész ház fölemelkedett és kiáltozta: Elfogadjuk! Elfogadjuk! Ekkor azonban Dimitrievics Milos jegyző jelentette, hogy Bartal György följegyeztette magát a szólásra a javaslat ellen. Bartal György hosszabb beszédben újra előadta az okokat, a melyeknél fogva ő és elvbarátai az országgyűlési tractatusok jelen stadiumában ő felségét arra sürgetve fölkérendőnek nem tarthatják, hogy a felelős miniszteriumot és a megyei autonomiát azon alakban, a minőt az 1848-diki törvények megállapítanak, azonnal restituálja. Nem szándéka azonban neki és elvtársainak – így végezte – a többséget aggályai fölterjesztésétől visszatartóztatni akarni, bár ők a nemzetnek minden eddig ki nem elégített óhajtásaira nézve «nem az újabb föliratot, hanem a közös ügyek meghatározásának sürgős szüksége által oly annyira motivált napi rendet tartanák a jelen körülmények között már azért is czélra vezetőbbnek, mert meg vannak győződve, hogy minden bajaink megoldásának kulcsa a birodalmi kapcsolat helyes megoldásában fekszik, s hogy a lépés, mely e téren előbbre tétetik, saját kívánalmaink teljesülésére több horderővel bír, mint a legnyomósabb indokokra fektetett, a legkíméletesebb szavakba öltöztetett közjogi capacitatio».
Bartal György beszéde után 20 képviselő azon indoknál fogva, «mivel Bartal György több izben elvbarátai nevében szólott» névszerinti szavazást kért. Babarczy Antal br. ellenezte e kívánságot. Ürményi József szintén nem látott okot a névszerinti szavazásra, mert «Bartal beszéde sem indítványban, sem ellenindítványban nem végződött, sem az elfogadás ellen nem volt intézve». Deák Ferencz jobb szerette volna, ha a szavazás felállással történik; de a házszabályok intézkedésénél fogva 20 képviselő kívánságára névszerinti fölhívás melletti nyilvános szavazásnak kell elrendeltetnie.
A névszerinti szavazás eredménye az volt, hogy a képviselők egyhangulag elfogadták a javaslatot.
A képviselőház márczius 20-dikán tartott ülésében az elnök fölvetette a kérdést, hogy a fölirat a főrendekhez átküldessék-e?
Deák Ferencz: T. ház! Alázatos véleményem az, hogy ezen föliratot küldjük át a mélt. főrendekhez is, és pedig ne csak egyszerű közlés vagy tudomás végett, hanem általküldésünk mellett egyszersmind 468igyekezzünk azon, hogy, ha lehet, a fölirat az egész országgyűlés nevében menjen föl. Ennél a dolognál kényes minden szó; azért engedje meg a t. ház, hogy azt, mit a jegyzőkönyvben erre nézve mondatni szeretnék, fölolvassam. Ily módon szeretném a határozatot «A képviselőház kötelességének tartja a válaszföliratban előadott és a legmagasabb kir. leiratban megtagadott kérelmeket, okainak bővebb kifejtése mellett, újabban ismételni, ennek érdemében tehát az ide mellékelt föliratot állapította meg, melyet a mélt. főrendekkel azon őszinte kijelentés mellett kiván közölni, hogy örömmel venné, ha e föliratot a mélt. főrendekkel együtt és egyetemesen terjeszthetné föl ő felségéhez». (Helyeslés.)
A képviselőház elfogadta Deák Ferencz indítványát.
A főrendek ápril 18-dikán tartott ülésükben három napi erős vita után négy szavazat többségével elfogadták a képviselőház válaszföliratát Cziráky János gr. azon indítványa ellenében: mondják ki a főrendek, hogy a képviselőház fölirati javaslatának az átalános jogfentartáson túl terjedő kérelmeit, melyek a közös viszonyok iránt indítványba hozandó törvényes intézményekkel kapcsolatban állanak, az országgyűlési egyezkedések óhajtott sikerére előnyösöknek s azért részükről pártolhatóknak nem tekinthetik.
