A BIHARI PONTOK ÉS AZ ORSZÁGYŰLÉSI BALOLDALI KÖR NYILATKOZATA.
A BIHARI PONTOK ÉS AZ ORSZÁGYŰLÉSI BALOLDALI KÖR NYILATKOZATA.
Az országgyűlési balközépben a delegatiókban való részvétel kérdése miatt beállott szakadásnak, s a szélső baloldali demokrata körök szervezésének idején Tisza Kálmán 1868. márczius 17-dikére Nagyváradra egybehívta a balközép biharmegyei hiveit. Fölhívásában kiemelte, hogy sürgetve int az idő, hogy a balközép-párt egyesüljön «az alkotmányos előhaladás és az osztálygyűlölködések fölidézésére vezető törekvések által fenyegetett társadalmi rend és ezzel együtt a szabadság és a nép érdekeinek megóvására és föntartására éppen úgy, mint hazánk függetlensége és alkotmányossága kellékeinek részint megtartására, részint alkotmányos úton visszaszerzésére.» Magán az értekezleten Tisza azzal okolta meg a balközéppárt sorakozásának szükségét, «mivel egyrészt jobbról nem látja az erős eltökélést hazánk függetlenségének visszaszerzésére, másrészt balról oly izgatást lát, mely végeredményben a polgárok közt a gyűlölködést keltve föl, oly meghasonlást idézhet elő, minőt a legellenségesebb kormány sem tudott meghonosítani, s így könnyűvé tétetik, hogy végre is a haza ellenségei győzedelmeskedhetnek».
355Az értekezlet elnökének Tisza Kálmánt választotta meg, a ki fölolvastatta az országgyűlési bal oldalnak a koronázás után kibocsátott programmját, s a ki ezután a következő beszédet mondotta:
«E programm tehát azon alap, a mely körül ezután is sorakozni fogunk. Ennek kiküzdése alkotmányos úton képezi tevékenységünk czélját. A programm közjogi szempontból e három kivánságot tartalmazza: a delegatiónak, a közös miniszteriumnak megszüntetését, s végre a magyar hadsereg fölállítását. A két első az, a melyeket, mint hazánk függetlenségére veszélyeseket, elhárítani kell. A delegatio csorbítja az országgyűlés működését, a mennyiben a leglényegesebb jogokat attól elvonja; a közös miniszterium megzsibbasztja a kormány működését. Kell végre, hogy magyar hadsereg legyen, mely az alkotmány és trón védelme legyen.
Terjeszszük uraim ezen eszméket, hogy többségre vergődve hazánk önállóságát létesíthessük. Ha e tekintetben ingadozás állana be, könnyen és joggal azt hihetnék, hogy ez nem a nemzet komoly kivánsága. De terjeszszük ez eszméket higgadtan, mert túlzás, az oktalan izgatás némely helyeken oly eseteket idézhetne elő, melyeket eleinte csak nehányan siratnának meg, de melyek nagyobb mérvben magát az alkotmányt is veszélyeztethetik.»
Az értekezlet helyeselte Tisza beszédét és bizottságot küldött ki, a mely tervet készítsen a párt eljárására nézve.
Az országgyűlési balközép párt közlönye, a «Hazánk», 1868. ápril 2-dikán megjelent számában a lap élén a következő nyilatkozatot tette közzé:
«A baloldali körnek tagjai mai napon értekezletre gyűlvén össze, mint a párt első alakulásakor, úgy most is mindannyian azon nézetből indultak ki, hogy «Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett szabad és független ország»; azt tekintették és ma is azt tekintik közjogi szempontból a párt mindenekelőtti föladatának, hogy az minden alkotmányos eszközzel oda hasson, hogy mindazon törvények, melyek hazánk említett függetlenségével ellentétben állanak, megszüntessenek; megszüntessék ennek folytán a delegatio intézménye és a közös miniszterium; azon törvényes intézkedések pedig, melyek biztosításunkra szükségesek, létesíttessenek.
Létesíttessenek ugyanis:
A magyar hadsereg.
Pénz- és kereskedelmi ügyeink függetlensége.
356S hazánk törvényes függetlenségének diplomatiai elismertetése.
Az ezen czélból egyesült párt határozottan fog a kitűzött irányban haladni, de higgadtan fogja megválasztani működésére az időt, az alkotmányos eszközöket, kerülve mindazt, mi ingadozásra lenne magyarázható, de kerülve oly izgalmak előidézését is, melyek az alkotmányos küzdelmet lehetetlenítik és hazánkra nézve veszélyesekké válhatnának.»
