A JÁSZ-KUNOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁNAK VISSZATÉRÍTÉSÉRŐL.
A JÁSZ-KUNOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁNAK VISSZATÉRÍTÉSÉRŐL.
A képviselőház 1868. október 9-dikén tartott űlésében, az úrbéri váltságok megtérítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával, Pap Mór új §-t indítványozott, a mely szerint: «az 1715-diki 34. t.-cz. értelmében a jász-kunok váltsági összege kifizetését a nemzet magára vállalván, s ezen összeg az 1751-diki 25. t.-cz.-ben 515,000 frtból állónak elismertetvén, ezen 515,000 frt a jász-kun kerületek részére ezennel visszafizettetni rendeltetik, mely közöttük egyes községeik váltsága redemtiója arányában lészen fölosztandó.»
Deák Ferencz: T. ház! A jász-kun kerület kivánata, illetőleg követelése nem e helyre tartozik; az külön intézkedés tárgya.
46A jász-kun kerületet, mely koronai birtok s az ország tulajdona volt, eladta az akkori kormány a németrend lovagjainak örökáron. Az ország rendei utóbb ez ellen felszólaltak; ő felsége egy bizottságot nevezett ki, ez közbenjárt a dologban és a német lovagrend elállott örökvételi jogától, és azt mondotta, hogy fizessék meg neki azt, mit ő készpénzben kifizetett a kincstárnak s ő akkor igen szivesen kibocsátja. Az ország rendei ezt törvénybe iktatták, és odatették a törvény világos szavaiba, hogy «addig pedig, míg a visszaváltás történik, nem örökvételi, hanem zálogjog czímén birhatja és használhatja a jász-kun kerületet a német lovagrend»; a kiváltásra pedig, ámbár az 1608-diki koronázás előtti törvény szerint ezen visszaváltás is, mint koronajószág visszaváltása, az ország rendeit illetné – ezek a törvény szavai – ő felsége az ezen fekvő summának felét a maga kincstárára átveszi; a másik fél lerovására nézve, mely miután felét ő felsége átvette, a rendeket illetné, beleegyezik ő felsége, hogy azon összeg, melyet a jász-kunok fizetni tartoznak a neoaquistica commissióba, arra fordíttatnék; a felülmaradt részt pedig, vagy mint a törvény mondja: «a felesleget» az ország rendei fogják kárpótolni az ország közjövedelmeiből.
A jász-kun kerület addig is előteremtette ezen kiváltási összeget, s most ezt akarja kárpótoltatni.
A törvény szavai, az én nézetem szerint, igen világosak; mert azt mondja az 1715. 34. t.-cz.: «Jóllehet a kunok és filiszteusok, a korábbi időkben bizonyos közszükségekre előlegezett pénzösszegért, a nemes német rendnek – más koronai birtokokra nézve ez előtt gyakorolt példa szerint – eladattak volna; de mivel az említett rend, a karoknak s rendeknek az ellen tett hathatós felterjesztésére, és az e végett rendelt királyi bizottság közbenjárására, a követelt örökvételi jogról való lemondásának készségét kijelentette, csakhogy az általa letett pénzösszegnek visszanyeréséről biztosíttassék:
«1. szakasz. Annálfogva azon kunok összes birtokában s jövedelmek behajtásában, csupán felpénz, vagy zálogjog és czím alatt, még az általa előlegezett és királyi kamarákkal eszközlendő számadás mellett kitudandó teljes összeg letételéig s visszaadásaig, meghagyatik s megállapíttatik.
«2. szakasz. Jóllehet ugyanezen felpénz és zálogos összeg megtérítése s annálfogva az ország közjavára s előmenetelére elidegenített koronai javaknak visszaváltása a koronázás előtti 1608-dik évi 22. t.-cz. értelmében és hasonlóságánál fogva, egyedül az ország 47rendei kötelességének tartatik: mindazonáltal azoknak legalázatosabb kérelmökre, ő sz. felsége, azon összegnek felét királyi kincstára és ügyészségére kegyelmesen átveszi, és a másik a karok és rendek által megtérítendő felerészhez való járulás tekintetéből, azon pénzmennyiséget, melyet a jelenlegi országgyűlés 10. törvényczikkének erejénél fogva, az új szerzeményi birtokoktól, az annyira költséges visszaszerzésnek megtérítésére fizetni tartoznának, különös kegyelméből szintén arra fordítani kegyelmesen megengedi, s a mely felesleg összeg kivántatni fog, a rendek által, az ország közjövedelmeiből pótlandó.»
Ez, úgy hiszem, alapja a jász-kun kerület követelésének.
Nem úrbéri, nem is azzal rokon természetű, nem is olyan örökváltság, mint az úrbéri örökváltság, hanem olyan kötelezettség, melyet 1715-ben elvállaltak a rendek; és én ezt, mint törvényben gyökerező követelést pártolom. (Helyeslés.) De nem ide, hanem külön törvényczikkbe kivánnám azt iktattatni.
Mivel pedig itt számításnak van helye, mert először ki kell számítani, mennyi volt azon idő, és mekkora a váltságösszeg? továbbá mivel ennek felét a kincstár vállalta magára, másik felére nézve pedig a neoaquistikus jövedelmeket assignálta ő a felsége, ki kell számítani, mennyi volt azon commissiónak jövedelme? Szóval: mi azon felesleg, melyet akkor az ország elfogadott? Azért jelenleg csak azt kivánom elvben kimondani, hogy a jász-kun kerület ezen kivánatát pártolom. Az erről szóló törvényjavaslat részletes kidolgozását leginkább szeretném magára a miniszteriumra bizni. (Átalános helyeslés.)
Pap Mór belenyugodott a Deák Ferencztől ajánlott módba.
