1. ERDÉLY ŐSKORA
1. ERDÉLY ŐSKORA
Az erdélyi őskor kutatásának gyökerei a 19. századba nyúlnak. Az előzmények azonban régebbiek, hiszen már 1726-ban megalakul a nagyenyedi Bethlen Kollégium archeológiai és numizmatikai gyűjteménye. Az igazi kezdetet viszont az Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde c. brassói folyóirat megindulása jelzi (1845-től négy kötet, s folyamatosan 1853-tól), majd 1874-től a kolozsvári Erdélyi Múzeum. 1876-ban jelenik meg az első fontos összefoglalás, C. GOOSS, Chronik der archaeologischen Funde Siebenbürgens címmel a brassói folyóiratban, de az 1869-ben indult budapesti Archaeologiai Értesítő kötetei is hírt adnak erdélyi leletekről. ORBÁN BALÁZS a Székelyföld leírásában (1868-tól) őskori emlékeket is említ, többnyire persze földvárakat. 1899-től a kolozsvári egyetemen régészeti oktatás is folyik, 1900-ban pedig OROSZ E. már századvégi kutatásait összegzi a Szolnok-Doboka megye őskori 548leleteinek repertóriumában. A századelő az erdélyi őskori kutatás fénykora lesz. KOVÁCS I. ásatásai Apahidán, Marosvásárhelyen, Mezőbándon őskori anyagot hoznak, LÁSZLÓ F. 1907–1913 között feltárja az erősdi települést. 1910-ben megindul a kolozsvári múzeum Dolgozatok c. kiadványa, amelyben KOVÁCS I. közli ásatásait. 1909-ben jelenik meg Bécsben J. MARŢIAN erdélyi régészeti repertóriuma, 1920-ban ennek bővített változata. ROSKA M. az Ősrégészet kézikönyvében (II. Cluj-Kolozsvár 1927) az erdélyi neolitikum első vázlatát adja. Dolgozatai, mint LÁSZLÓ F. publikációja is, a bukaresti Dacia c. folyóiratban találnak helyet. V. PÂRVAN nagy művében (1926) áttekinti az erdélyi őskori anyag egy részét. 1933-ban összegzi, sok tévedéssel, H. SCHROLLER Erdély kő- és rézkorát, 1936-ban pedig C. S. NICOLĂESCU-PLOPŞOR az őskőkori leleteket. 1933-as I. NESTOR összefoglalása is a romániai őskori anyagról. Kiemelkedő munka ROSKA M. repertóriuma (1942), akinek fontos dolgozatai jelentek meg a kolozsvári Közleményekben is. Erdély őskori képének alapos megrajzolása azonban csak a II. világháború után következik be.
Az általános művek közül elavultnak tekinthető Istoria Romîniei I. (Comuna primitivă), red. C. DAICOVICIU (Bucureşti 1960), amelynek összképe azonban átkerül a későbbi összefoglalásokba. Ezek közül hasznos D. BERCIU, Zorile istoriei in Carpaţi şi la Dunăre (Bucureşti 1966), ill. angol változata: Romania before Burebista (London 1967). G. B. FEDOROV–L. L. POLEVOJ idézett munkája 1970-ig tekinti át az újabb román régészeti kutatást, s sok tekintetben jobban használható, mint E. CONDURACHI–C. DAICOVICIU, Rumänien. Archaeologia Mundi (Genf 1972) képeskönyve. Még mindig nélkülözhetetlen ROSKA M. említett műve, Erdély régészeti repertóriuma I. Őskor (Kolozsvár 1942).
Alábbiakban csak a fontosabb, főleg újabb őskori irodalmat idézzük, egyébként az összefoglaló munkák bibliográfiájára támaszkodhat az olvasó.
A palaeolitikum adatait összeállította C. S. NICOLĂESCU-PLOPŞOR, Le paléolithique en Roumanie (Dacia 5–6, 1935–36), az Istoria Romîniei megfelelő helyein már az újabb ásatási eredmények is szerepelnek, ezek lényegében azonos összefoglalása ugyancsak tőle: Das Paläolithnikum in Rumänien (Arch. Aust. 31, 1962, irodalommal). Legújabban: V. PĂUNESCU, Evoluţia uneltelor şi armelor de piatră cioplită descoperite pe teritoriul României (Bucureşti 1970). Az erdélyi lelőhelyek katalógusát közli JUNGBERT B., Repertoriul localităţilor cu descoperiri paleolitice din Transilvania (AMN 15, 1978; 16, 1979). A rakovicai chopperről I. PAUL, Un cioplitor atribuit paleoliticul inferior descoperit în jud. Sibiu (SCIV 24, 1973). A kvarcit moustičre-i meglétéről a W 3-ig M. CÂRCIUMARU, Cîteva aspecte privind oscilaţiile climatului din pleistocenul superior în sud-estul Transilvaniei (SCIV 24, 1973), palynológiai adatok alapján. Kronológiára, klímára társszerzőkkel írott dolgozatai a SCIVA 26/3 és 28/2 kötetében.
A Vaskapu környéki epipaleolitikum fejlődéséről teljes képet nyújt V. BORONEANŢ, A. BOLOMEY és M. CÂRCIUMARU (Dacia 17, 1973). A román kutatás jelentős részét is áttekinti D. SREJOVIĆ, The Roots of the Lepenski Vir Culture (Arch. Iug. 10, 1969).
A neolitikum általános képéhez R. TRINGHAM, Hunters, Fishers and Farmers of Eastern Europe (London 1971), V. DUMITRESCU megjegyzéseivel: A propos d’une nouvelle synthčse concernant l’époque néo-énéolithique du sud-est et du centre-est de l’Europe (Dacia 17, 1973). Ma már alig használható – különösen Erdélyre – D. BERCIU, Contribuţii la problemele neoliticului în Romînia în lumina noilor cercetări. É. n. [1961] c. munkája.
A bácstoroki ásatásról N. VLASSA, Cea mai veche fază a complexului cultural Starčevo-Criş în România I. (AMN 9, 1972), akinek munkái összegyűjtve, kötetben is megjelentek: Neoliticul Transilvaniei (Cluj-Napoca 1976). A korai rézleletekre is UŐ és K. HOREDT, Die ältesten neolitischen Kupferfunde Rumäniens (JRGZ 60, 1976). A Körös-kultúrára még E. COMŞA, Unele problemele ale culturii Criş (Aluta 1, 1974).
Tordosra: ROSKA M., Erdély újabb kőkora (Az ősrégészet kézikönyve II. Cluj-Kolozsvár 1927. 399 skk) és UŐ, A Torma Zsófia-gyűjtemény (Kolozsvár 1941). A vonaldíszes kerámiára: 549E. COMŞA, Quelques nouvelles données sur la culture ŕ céramique rubanée en territoire roumaine (Alba Regia 12, 1972), Dudeşti-re való utalással. A Boian-kultúrára szintén E. COMŞA, Cultura Boian în Transilvania (SCIV 16, 1965) és UŐ, Istoria comunităţilor culturii Boian (Bucureşti 1974).
A festett kerámiás csoportokra ROSKA M., Az erdélyi őskori festett agyagművesség (Közl. ENM III–1, 1943), valamint N. VLASSA gyűjteményes kötetében. Legújabban MAKKAY J., A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei (Budapest 1982). Petreşti-re H. SCHROLLER, Die Stein- und Kupferzeit Siebenbürgens (Berlin 1933); az újabb kutatás: I. PAUL, Der Forschungsstand über die Petreşti Kultur (AUSAV 17, 1969); Periodizarea internă a culturii Petreşti etc. (Studii şi comunicări 20, 1977); Der gegenwärtige Forschungsstand zur Petreşti-Kultur (PZ 56, 1981). A Tiszapolgár-kultúráról N. VLASSA cikkezett, összefoglalóan KUTZIÁN I., The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin (Budapest 1972); újabb adatok: D. RADU–N. MOIŞ, Aşezarea neolitică de la Călata (AMN 10, 1973), V. PROTOPOPESCU, Raport asupra săpăturilor arheologice de la Corneşti etc. (CA 1, 1975); D. RADU–N. FEURDEAN, Aşezarea neolitică de la Gîrbău (AMN 14, 1977); Z. KALMAR, Descoperiri eneolitice de la Gilău (AMN 17, 1980).
A marosdécsei anyagok értékelése új, de lényegében KUTZIÁNra támaszkodik. Időközben hasonló, de kronológiailag eltérő képet körvonalazott A. DODD-OPRIŢESCU, Les éléments steppiques dans l’énéolithique de Transylvanie (Dacia 22, 1978). A Bodrogkeresztúr-kultúrához N. VLASSA munkája és SZÉKELY Z., Descoperiri din neoliticul tîrziu în aşezarea de la Reci (SCIV 15, 1964), valamint KUTZIÁN I., The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya (Budapest 1963, passim). Itt kell megjegyeznünk, hogy a román kutatásban a Szakálhát- (ill. Tisza-), Tiszapolgár-, Bodrogkeresztúr-kultúrát Tisa I, II és III névvel jelölik.
Erősdre LÁSZLÓ F., Ásatások az erősdi őstelepen (Dolgozatok 5, 1914), aztán SCHROLLER említett műve, s V. DUMITRESCU, Betrachtungen zur chronologischen Ansetzung der Cucuteni-Kultur im Verhältnis zu den Nachbarkulturen (AUSAV 17, 1969), E. ZAHARIA, Date preliminare despre rezultatele săpăturilor de la Ariuşd 1968–1973 (Studii şi comunicări 1973).
A kései korszakról P. ROMAN, Strukturänderungen des Endäneolithikum im Donau-Karpaten-Raum (Dacia 15, 1971). Átmenet és korai bronzkor: S. MORINTZ–P. ROMAN, Aspekte des Ausgangs des Äneolithikums und der Übergangstufe zur Bronzezeit im Raum des Niederdonau (Dacia 12, 1968) és P. ROMAN, Cultura Coţofeni (Bucureşti 1976). Összefoglalóan K. HOREDT, Die Kupferzeit in Transilvanien (Apulum 7, 1968).
A Folteşti III–Zăbala (Căţelu Nou-Zăbala)-kultúrára SZÉKELY Z., Contribuţii la cunoaşterea epocii bronzului în sud-estul Transilvaniei (SCIV 22, 1971). Glina III–Schneckenbergre A. PROX, Die Schneckenbergkultur (Kronstadt 1941); G. BICHIR, Beitrag zur Kenntnis der frühen Bronzezeit im Südosttransilvanien und der Moldau (Dacia 6, 1962). Jigodin-kultúra: P. ROMAN et alii, Cultura Jigodin (SCIV 24, 1973). Ciomortan-kultúra: SZÉKELY Z., idézett művében a SCIV 22. kötetében és UŐ, Cultura Ciomortan (Aluta 1, 1970); T. I. MUSCĂ, Unele observaţii în legătura cu fenomenul cultural Ciomortan (Apulum 17, 1979).
A Wietenberg-korszakra K. HOREDT, Die Wietenbergkultur (Dacia 6, 1960); D. POPESCU, Die frühe und mittlere Bronzezeit Siebenbürgens (Bucureşti 1944); BÓNA I., Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstliche Beziehungen (Budapest 1975). A névadó lelőhely: K. HOREDT–C. SERAPHIN, Die prähistorische Ansiedlung auf dem Wietenberg bei Şighişoara-Schässburg (Bonn 1971). A kultúra korai, Ottomány-szakaszára: N. CHIDIOŞAN, Beiträge zur Kenntnis der Wietenbergkultur im Lichte der neuen Funde von Derşida (Dacia 12, 1968); összefoglalóan: UŐ, Contribuţii la istoria tracilor din nord-vestul României. Aşezarea Wietenberg de la Derşida (Oradea 1980) és G. LAZAROVICI–Z. MILEA, Săpături arheologice la Bădeni (AMN 13, 1976); G. LAZAROVICI, Sondajul arheologic de la Deuş (Apulum 9, 1971). Temetőkre: I. ANDRIŢOIU, Cimitirul de incineraţie din epoca bronzului de la Deva (SCIVA 29, 1978). A kultúra kései szakaszára: T. SOROCEANU–M. ISTRATE, Faza finală a culturii Wietenberg (Studii şi 550communicări 21, 1981); D. POPA–D. COMŞA, Cercetările arheologice de la Aţel (Studii şi communicări 21, 1981); T. SOROCEANU–A. RETEGAN, Neue spätbronzezeitliche Funde im Norden Rumäniens (Dacia 25, 1981). Későbbi korszakokra is összefoglalóan: K. HOREDT, Problemele ceramicii din perioada bronzului evoluat în Transilvania (Studii şi communicări 13, 1967).
Monteoru-kultúra Csík és Háromszékben: M. FLORESCU, Civilisation de Monteoru en Moldavie (Dacia 9, 1965); E. ZAHARIA, Probleme ale epocii bronzului în sud-estul Transilvaniei (Aluta 1, 1970). A Tei-kultúrára D. POPESCU imént idézett munkája és V. LEAHU, Cultura Tei (Bucureşti é. n.). Noua-kultúra: E. ZAHARIA, Das Gräberfeld von Balinteşti-Cioinagi etc. (Dacia 7, 1963); A. C. FLORESCU, Sur les problčmes du Bronze tardif etc. (Dacia 11, 1967); T. SOROCEANU, Descoperirile din epoca bronzului de la Obreja (AMN 10, 1973) lelőhelykatalógussal. Itt jegyzem meg, hogy nemigen tudtam mit kezdeni S. MORINTZ, Contribuţii arheologice la istoria tracilor timpurii (Bucureşti 1978) erdélyi vonatkozású adataival.
A fémleletekre (a későbbiekre is) összefoglalóan M. PETRESCU-DÎMBOVIŢA, Depozitele bronzuri în România (Bucureşti 1977), valamint MOZSOLICS A., Bronzefunde des Karpatenbeckens (Budapest 1967); UŐ, Goldfunde des Depotfundhorizontes von Hajdúsámson (BRGK 46–47, 1965–66); UŐ, Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens (Budapest 1973).
A halomsíros kultúrára: K. HOREDT, Einflüsse der Hügelgräberkultur und der Velaticer Kultur in Siebenbürgen (Germania 45, 1967); SZÉKELY Z., Cultura mormîntelor tumulare în sud-estul Transilvaniei (SCIVA 28, 1977); T. SOROCEANU, Beiträge zur Bronzezeit am Unterlauf des Mureş (Dacia 21, 1977). A dévai, vajdahunyadi „Koszider”-anyagot I. ANDRIŢOIU, Contribuţii la cunoaşterea culturii Otomani din sud-vestul Transilvaniei (AMN 15, 1978) tévesen az Ottomány-kultúrához sorolta.
A Noua közjáték utáni Gáva időszakra LÁSZLÓ A., Consideraţii asupra ceramicii de tip Gáva etc. (SCIVA 24, 1973); E. ZAHARIA, Remarques sur le Hallstatt ancien de Transylvanie (Dacia 9, 1965); SZÉKELY Z., Aşezări din prima vîrsta fierului în sud-estul Transilvaniei (Braşov 1966); G. I. SMIRNOVA, Complexele de tip Gáva-Holihrady – o comunitate cultural istorică (SCIVA 25, 1974).
A Gáva-kultúra utáni időszak, ill. a Basarabi-kultúrára: K. HOREDT, Hallstättische Tierfiguren aus Lechinţa de Mureş (Dacia 7, 1963)–(Dálya-horizont Erdélyben?) és A. VULPE, Zur mittleren Hallstattzeit in Rumänien (Dacia 9, 1965), valamint H. CIUGUDEANU, Cultura Basarabi pe teritoriul judeţului Alba (Apulum 14, 1976) és T. I. MUSCĂ, Interpretări arheologice (Apulum 18, 1980). A korai (hagyományosan kimmernek nevezett) és kései szkíta anyagra ROSKA M., Der Bestand der skythischen Altertümer Siebenbürgens (ESA 11, 1936), FERENCZI I. közleményei a csombordi temetőről az AMN 2, 3, 4, 6, 8. kötetében, valamint A. VULPE, Archäologische Forschungen und historische Betrachtungen über das 7. bis 5. Jh. im Donau-Karpatenraum (Mem. Ant. 2, 1970) és Zur Chronologie der Ferigile-Gruppe (Dacia 21, 1977). Nehezen követhető I. H. CRIŞAN, Once more about the Scythian Problem in Transylvania (Dacia 9, 1965), az erdélyi szkíta anyagnak a Basarabi-kultúrával való kezdetére mégis itt kerülnek elő fontos adatok. Újabb korai leletekre Kolozsból és Beszterce-Naszódból: G. MARINESCU, Die jüngere Hallstattzeit in Nordostsiebenbürgen (Dacia 28, 1984). Kronológiailag eltévesztett V. VASILIEV, Die Skythengruppe in Siebenbürgen (Apulum 14, 1976) dolgozata, valamint ezt és más dolgozatait is összefoglalva: Sciţii agatîrşi pe teritoriul României (Cluj-Napoca 1980).
A La Tčne időszak irodalma a hetvenes években jelentősen gyarapodott: I. H. CRIŞAN, Contribuţii la problema celţilor din Transilvania (SCIV 22, 1971); UŐ, Das Keltenproblem in Siebenbürgen (Arh. Roz. 23, 1971); V. ZIRRA, Beiträge zur Kenntnis des keltischen Latčne in Rumänien (Dacia 15, 1971); UŐ, La nécropole La Tčne d’Apahida (Dacia 20, 1976). A Vekerzug-csoport erdélyi továbbélésére: I. H. CRIŞAN, Die Anfänge der Latčnezeit bei den Geto-Dakern (Dacia 22, 1978; Marisia 7, 1977); UŐ, Mormîntul celtic de la Fîntînele-Livada (SCIVA 55126, 1975); beolvadására, ill. keltizálódására: V. ZIRRA, The Decorated Celtic Pottery of Transylvania (Dacia 22, 1978). Újősre: Şt. DANILA, Primele săpături arheologice în necropola de epocă La Tčne de la Fîntînele (SCIVA 29, 1978).
A dák ezüstleletekről összefoglalóan K. HOREDT, Die dakische Silberfunde (Dacia 17, 1973), aki szerint a szarmata kapcsolatok túlságosan távoliak. Ennek kérdése igazában már nem tartozik fejezetünkhöz.
