KIRÁLYI VÁRMEGYÉK ERDÉLYBEN
KIRÁLYI VÁRMEGYÉK ERDÉLYBEN
A királyi megyeszervezés tekintetében Erdély északi felére nézve GYÖRFFY GY., Tanulmányok és István király… fejtegetéseit követtem, fenntartva azonban már idézett Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben c. tanulmányomban kifejtett álláspontomat Erdély déli részének egyetlen megye, pontosabban vajdaság formájában való megszervezéséről. Vö. ICZKOVITS EMMA, Az erdélyi Fehér megye a középkorban (Bp. 1939). Ezért GYÖRFFY GY., István király (206–209) feltevését Küküllő megye István kori létesüléséről nem osztom, forrásszerűen nem bizonyítható, ispánjai 1200 előtt a királyi oklevelek záradékaiban nem fordulnak elő. Az erdélyi vármegyék külön sajátosságairól máig érvényes TAGÁNYI KÁROLY, Szolnok-Doboka vármegye területének története a honfoglalástól az önkormányzat behozataláig a IX. századtól a XIV. századig (Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I Dés 1901. 228 sk.). A királyi szolgáló népekre HECKENAST GUSZTÁV, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban (Bp. 1970). GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez (TSz 15, 1972). Az Erdélybe a külső Magyarországról betelepült nemzetségekre általában KARÁCSONYI JÁNOS, Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I–III (Bp. 1900–1901), valamint az általános bibliográfiai részben idézett oklevéltárak, melyekben az erdélyi magyar népterületre vonatkozó, a szövegben ismertetett források is találhatók. A korai magyar települések térképének forrása: KNIEZSA, Keletmagyarország helynevei (M R).
