AZ ELLENFORRADALMI TÖREKVÉSEK ÁRNYÉKÁBAN. A SZÁSZFÖLD A FORRADALOMBAN ÉS A BALÁZSFALVI ROMÁN NEMZETGYŰLÉS
AZ ELLENFORRADALMI TÖREKVÉSEK ÁRNYÉKÁBAN.
A SZÁSZFÖLD A FORRADALOMBAN ÉS A BALÁZSFALVI ROMÁN NEMZETGYŰLÉS
A SZÁSZFÖLD A FORRADALOMBAN ÉS A BALÁZSFALVI ROMÁN NEMZETGYŰLÉS
Az említett szintéziseken kívül a magyar reformellenzék és aztán a felelős kormány politikáját az újabb irodalomban elemzi SZABAD GY., A polgári átalakulás megalapozása 1848–49-ben. (A negyvennyolcas forradalom kérdései. Bp. 1976); UŐ, Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán (Sz 1982. 6); URBÁN A., A nagy év sodrában. Tanulmányok 1848-ról (Bp. 1981); UŐ, Batthyány és a honvédelem 1848-ban (Sz 1982. 6); DEÁK L, Kossuth Lajos és a magyarok 1848–49-ben (Bp. 1983).
Az áprilisi uralkodói állásfoglalások katonapolitikai hátterét elemzi BŐHM J., A magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszán. (Hadtörténelmi Közlemények, 1976. 2, 1983. 1). A nádornak szóló kabineti rendeletre: HHStA, Kabinettsarchiv, Ministerratsakten, Vorträge, 1848: 236. A május 10-i osztrák kormányátirat megfogalmazására: HHStA, Kabinettsarchiv, 1800Ministerratsprotokolle, 1848. május 10. MRA V. 1848: 649–651. Fogadtatására: SPIRA GY., Négy magyar sors (Bp. 1983).
Az osztrák kormány és a kamarilla viszonyát, valamint magyar politikáját egymásnak sokban ellentmondva – de ugyanakkor egymást sokban kiegészítve – jellemzik: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal II (Gróf Széchenyi István összes munkái VI. Szerk., bev. VISZOTA GY. Bp. 1930); KÁROLYI Á., Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I (Bp. 1932); H. RUMPLER, Ministerrat und Ministerratsprotokolle 1848–1867. Die Protokolle des Österreichischen Ministerrates 1848–1867. Einleitungsband. (Wien 1970), A. SCHMIEDT-BRENTANO, Die Armee in Österreich. Militär, Staat und Gesellschaft 1848–1867 (Boppard am Rhein 1975).
A magyar kormány külpolitikájának európai horderejét kifejti HAJNAL I., A Batthyány-kormány külpolitikája (Bp. 1957). A Hajnal által feltárt „nagymagyar” birodalmi illúziók indítékait elemzi ERDŐDY G., Egykorú megítélés Magyarország helyéről 1848 Európájában. Acta Universitatis Debreceniensis, Sectio Historica XXVI. 1979).
A kassai tisztek puccstervéről ír L. KOLOWRAT-KRAKOWSKY, Meine Erinnerungen aus den Jahren 1848 und 1849 I (Wien 1905).
A szász törekvésekről FR. TEUTSCH szintézise és ugyancsak átfogó tanulmánya – FR. TEUTSCH, Die Sachsen im Jahre 1848/49 (Hundert Jahre Sächsischer Kämpfe. Hermannstadt 1896) mellett további szintetikus jellegű, de kiadatlan forrásokra és a sajtóra támaszkodó kismonográfiák készültek: 1. MARTIUS, Grossösterreich und die Siebenbürger Sachsen 1848–1859 (München 1957); C. GÖLLNER, Die Siebenbürger Sachsen in den Revolutionsjahren 1848–1849 (Bukarest 1967); SÁRKÖZI Z., Az erdélyi szászok 1848–1849-ben (Bp. 1974).
A szász összbirodalmi orientációra sok forrást közöl FR. SACHSENHEIM, Aus Briefwechsel und Aufzeichnungen des siebenbürgischen Hofagenten Friedrich Soterius von Sachsenheim (1821–1856), besonders über das Jahr 1848 (Siebenbürgische Vierteljahrschrift 1936. 1–2). A liberális polgári municipalista törekvések legfontosabb forrása még mindig az egykorú sajtó, bár egyes kimagasló képviselőinek is elkészült az életrajza: FR. TEUTSCH, Georg Daniel Teutsch (Hermannstadt 1909), C. GÖLLNER, Anton Kurz az 1848–49-es forradalomban (1848. Arcok).
Teleki nagyszebeni látogatásának – gyakran eltúlzott – jelentőségét az itt jelzett megvilágításba helyezi MISKOLCZY A., Teleki József gubernátor látogatása Nagyszebenben 1848 május 3-án (Levéltári Szemle 1978. 3). A szász publicisztikai vitát a legalaposabban elemzi GÖLLNER (1848. Arcok) – kinek értékeléséből idézünk is –, nagy figyelmet szentelve D. ROTH, Von der Union und nebenbei ein Wort über eine mögliche Dakoromanische Monarchie unter Österreichs Krone (Hermannstadt 1848) című röpiratának, melyről utóbb maga a szerző óvatosan nyilatkozott: Erwiderung und noch etwas mehr (Transsilvania 1848. 47).
Az osztrák áprilisi alkotmány értékelésére: L. GUMPLOWICZ, Das Recht der Nationalitäten und Sprachen in Oesterreich–Ungarn (Innsbruck 1879); P. BURIAN, Die Nationalitäten in „Cisleithanien” und das Wahlrecht der Märzrevolution 1848/49. (Graz, Köln 1962).
A szakirodalomból jól ismert brassói események alkalmával tanúsított román magatartásra: K. THIESS, Geschichtliche Bemerkungen in den Revolutionsjahren 1848 und 1849 (Kronstadt 1851); A. BUNEA, Steagul poporului român din Transilvania in revoluţia din anii 1848–1849 (AIIACN 1969). Stephan Ludwig Roth állásfoglalásaira: ST. L. ROTH, Gesammelte Schriften und Briefe (Hrsg. O. FOLBERTH. V. Berlin 1970. VII. 1964). Pestalozzi álnéven írt cikke: Über die Union Siebenbürgens mit Ungarn (Siebenbürger Wochenblatt, 1848. 39). ST. L. ROTH, Viaţa şi opera. Leben und Werke (Szerk. C. GÖLLNER. Bucureşti 1966).
A román nemzeti mozgalom irányzatairól, az egyéni állásfoglalásokról és a balázsfalvi gyűlésről S. DRAGOMIR (Studii şi documente V) és V. CHERESTEŞIU idézett munkái adják a legteljesebb képet. Cipariu és Laurian állásfoglalását Bariţhoz intézett leveleikből ismerhetjük meg: George Bariţ şi contemporanii săi (Red. ŞT. PASCU, I. PERVAIN. I. Bucureşti 1973. IV. Bucureşti 1978). Cipariu cikkei az unióról és Ausztriáról balázsfalvi lapjában jelentek meg: 1801Organul Luminarei 65, 68, 70. Bariţ állásfoglalását brassói lapjai alapján rajzolja meg életrajzírója is: V. NETEA, Gheorghe Bariţiu, Viaţa şi activitatea sa (Bucureşti 1966).
Bărnuţiu beszédét legutóbb közölte: C. BODEA, 1848 la români. (Bucureşti 1982). A beszéd demokratikus mondanivalóját kiemeli: G. NEAMŢU, Az 1848. május 3 (15–5) 17-i balázsfalvi nemzeti gyűlés forradalmi programjának alapdokumentumai (1848. Arcok). Negatív vonatkozásaira figyelmeztet: SPIRA GY., A nemzetiségi kérdés. Iancu idézett későbbi, nyár eleji megnyilatkozására TRÓCSÁNYI Zs., Parasztság hívja fel a figyelmet. A fejedelemségekbeli bojárfiak hangulatára: G. SION, Suvenire contemporane (Bucureşti 1888). Axente felkelési szándékára: L. MAIOR, Activitatea lui Axente Sever în primăvara anului revoluţionar 1848. (SUBB-H 1966. l). Bărnuţiu kiáltványtervezete: P. TEODOR, O scrisoare–proclamaţie a lui Simion Bărnuţiu redactată în numele naţiunii române (SUBB-H 1970. 2). A balázsfalvi program és a magyar liberális álláspontok közötti kompromisszum lehetőségére figyelmeztet MÁRKI S. idézett szintézise (MNT X).
A mihálcfalvi összecsapás TRÓCSÁNYI imént említett művében tisztázott részleteihez több kiegészítő mozzanatot találunk a vezénylő tisztek, Balázs Konrád és Szilágyi Sámuel jelentéseiben: Hadtörténelmi Levéltár, Abszolutizmuskori iratok, Acten des Generalkommandos in Hermannstadt 1848–1849. Geheime Acten, 1848: 8, 23. Ugyancsak TRÓCSÁNYI tisztázta az érchegységi központú román fegyveres szervezkedés körülményeit, amelyekről Iancu is írt Bărnuţiunak. E levelet közli: G. CIPĂIANU, Un document de la Avram Iancu din vara anului 1848 (SUBB-H 1972. 2).
A konzervatívok mesterkedéseire V. CHERESTEŞIU (Din istoria Transilvaniei I) és C. GÖLLNER (1848. Arcok) hívták fel a figyelmet. „Egy született szász, de igaz honfi” levelét közli az Erdélyi Híradó és az Ellenőr május 14-i számainak rendkívüli melléklete, a román röplap változatát közli: PASCU–CHERESTEŞIU, Documente III. Mikó ausztriai útjáról nejéhez és Teleki Józsefhez intézett leveleiben számol be: OL, Filmtár, 11 549. Gyulafehérvár ostromállapotba helyezését Puchner Latournak május 22-én jelentette: Hadtörténelmi Levéltár (Budapest), Generalkommando, Präs. 1848: 522. Puchner május 7-i – Zanini hadügyminiszter április 25-i utasítására – eskütételt elrendelő parancsa: uo., Gen. P 69/50.
