X. ERDÉLY A FORRADALOMBAN ÉS A SZABADSÁGHARCBAN (1848–1849)
X. ERDÉLY A FORRADALOMBAN ÉS A SZABADSÁGHARCBAN (1848–1849)
Sokáig az emlékirat jellegű, egyéni élményekre, ugyanakkor levéltári forrásokra is építő, részben azokból közlő művek adták a legteljesebb képet az erdélyi 1848–1849-ről; természetesen az egyes nemzeti mozgalmak nemzeti látószögéből. Ezek a ma is nélkülözhetetlen munkák: A. PAPIU ILARIAN, Istoria romanilor din Dacia Superiore II (Viena 1852); KŐVÁRI L., 1797Erdély története 1848–1849-ben (Pest 1861); JAKAB E., Szabadságharczunk; G. BARIŢ, Părţi alese II; E. FRIEDENFELS, Joseph Bedeus II.
Az erdélyi 1848–49 egészére is tekintenek még az egy-egy erdélyi nép nemzeti fejlődését vizsgáló monográfiák idevágó fejezetei. A dualizmus kori magyar nemzetiségi politikát apologetikus célzattal tudományosan befolyásolni akaró munka: JANCSÓ B., Szabadságharciunk és a dáko-román törekvések (Bp. 1895); UŐ, A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota II (Bp. 1899). A kortársi szenvedélyeken felül tud emelkedni és a másik fél törekvéseivel szemben is megértést tanúsít a levéltári anyagokban is járatos MÁRKI S. összefoglaló műve: Az 1848–49-ik évi szabadságharci története (MNT X). A szász politika folytonosságát és a szász nép önmagára utaltságát hangsúlyozza FR. TEUTSCH, Geschichte III. Elsősorban Papiu Ilarian és Bariţ jelzett emlékiratai alapján mutatják be az erdélyi fejleményeket az első nagy román szintézisben: A. D. XENOPOL, Istoria românilor din Dacia Traiana XII (Igi 1893); UŐ, Istoria partidelor politice în România. De la origini pînă la 1866 I (Bucureşti 1910). A román nép egységtudatát előmozdító célzattal eleveníti meg a múltat N. IORGA, Neamul romănesc în Ardeal şi Ţara Ungurească I (Bucureşti 1915).
Csupán az irodalom alapján készültek a két világháború közötti nagy szintézisek idevágó fejezetei: HÓMAN B.–SZEKFŰ GY., Magyar történet V (Bp. 1936); N. IORGA, Istoria românilor IX (Bucureşti 1938).
A két világháború közötti romániai magyar tudományos és publicisztikai álláspontokat elemzi CSUCSUJA I., Az 1848–1849-es erdélyi forradalom és a két világháború közötti romániai magyar haladó erők. (Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből és testvéri együttműködéséről a román nemzettel. A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel. Tanulmányok. I. Szerk. BÁNYAI L. Bukarest 1976). 1848–49 egész román historiográfiájáról számot ad V. CURTICĂPEANU, Istoriografia revoluliei române de la 1848–1849 (Revoluţia de la 1848 în ţările române. Culegere de studii. Red. N. ADĂNILOAIE–D. BERINDEI. Bucureşti 1974).
A felszabadulás utáni első magyar marxista szintézis: SPIRA GY., A magyar forradalom 1848–49-ben. A nemzetiségi kérdéssel foglalkozó alfejezeteket ARATÓ E. írta (Bp. 1959). Újabb forrásfeltárások és részkutatások alapján készültek az erdélyi fejleményeket egyre inkább eltérő szempontok és szemléleti megfontolások alapján tárgyaló fontosabb román és magyar szintézisek: V. CHERESTEŞIU, Revoluţia de la 1848 (Din Istoria Transilvaniei II.); ugyancsak V. CHERESTEŞIU írta az Erdélyre vonatkozó részeket az első nagyobb román marxista szintézisben: Istoria Romîniei IV (Red. P. CONSTANTINESCU-IAŞI. Bucureşti 1964). A magyar kutatás eredményeit VARGA J. foglalta össze: Magyarország története I (Szerk. MOLNÁR E. Bp. 1964). A román 1848–49-i fejlemények legfrissebb áttekintése: D. BERINDEI, L’an 1848 dans les pays roumains (Bucarest 1984). A legújabb magyar összefoglalás: SPIRA GY., Polgári forradalom (1848–1849) (Magyarország története 6/1), ennek bővebb kimunkálása: SPIRA GY., A nemzetiségi kérdés.
Az 1848–49-i forráskiadás is a nagy események egykori részeseinek kezdeményezésével indult, ugyancsak saját nemzeti-politikai törekvéseik igazolására: [A. TREBONIU LAURIAN]: Die Romänen der österreichischen Monarchia I–III (Wien, 1849–1851); Okmánytár az 1848–49-i erdélyi eseményekhez (Szerk. KŐVÁRI L. Kolozsvár 1861); Aemtliche Actenstücke betreffend dia Verhandlungen über dia Union Siebenbürgens mit dem Königreiche Ungarn (Hermannstadt 1865). Viszonylag későn bontakozott ki a levéltárak és kézirattárak feltárását célzó tudományos alapozottságú forráskiadás. Befejezetlen maradt: S. DRAGOMIR, Studii şi documente I–II, III és V. Elvégzendő feladatokra ösztönöz a történeti tanulságok tudatosításának jegyében készült: Erdély szabadságharca. 1848–49 a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében (Összegyűjtötte és sajtó alá rend. BÖZÖDI GY. Kolozsvár 1945). Újabb nagyszabású vállalkozás: PASCU–CHERESTEŞIU, Documente I–III. E kötetek anyagát kiegészítő forrásokra hívják fel a figyelmet TRÓCSÁNYI Zs. recenziói: Sz 1979. l; 1981. 2.
1798Különböző – majd említésre kerülő – monográfiák fontos forrásokat közlő függelékein kívül sok idevágó anyagot tesznek közzé az általánosabb tartalmú és az egy-egy mozzanatra összpontosító forráskiadványok: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848–1849 I–II (Közli: PAP D. Pest, 1868–1869); Anul 1848 în Principatele române I–III (Bucureşti 1902); IV (1903); V (1904); VI (1910); Documente inedite privitoare la istorie Transilvaniei între 1848–1859 din actele arhivei de stat a Ministerului de interne şi justiţie de la Viena (Red. M. POPESCU. Bucureşti 1929); 1848 ahogyan a kortársak látták. A szabadságharc története levelekben (Szerk. DEÁK I. [Bp. 1943]); 1848–1849. évi iratok a nemzetiségi megbékélésről [Szerk. KEMÉNY G. G. Bp. 1948]: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–49-ben II (Szerk. ANDICS E. Bp. 1952); 1848 la români. O istorie în date şi mărturii I–II (Red. C. BODEA. Bucureşti 1982).
A MAGYAR ÉS ROMÁN MOZGALMAK ÚTKERESÉSE A MÁRCIUSI FORRADALOM ERDÉLYÉBEN
AZ ELLENFORRADALMI TÖREKVÉSEK ÁRNYÉKÁBAN. A SZÁSZFÖLD A FORRADALOMBAN ÉS A BALÁZSFALVI ROMÁN NEMZETGYŰLÉS
A POLGÁRI ÁTALAKULÁS MEGALAPOZÁSA AZ UTOLSÓ ERDÉLYI RENDI ORSZÁGGYŰLÉSEN
ERDÉLY 1848 NYARÁN
AZ ELLENFORRADALOM TÁMADÁSA ÉS A POLGÁRHÁBORÚ KIROBBANÁSA
BEM ERDÉLYI HADJÁRATA. A FORRADALMI KONSZOLIDÁCIÓ ÉS ELLENTMONDÁSAI
AZ ÉRCHEGYSÉGI ROMÁN ELLENÁLLÁS ÉS A „ROMÁN AUSZTRIA” IGÉNYE
ROMÁN ÉS MAGYAR MEGBÉKÉLÉSI TÖREKVÉSEK A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI HARC VÉGNAPJAIBAN
