AZ ELLENFORRADALOM TÁMADÁSA ÉS A POLGÁRHÁBORÚ KIROBBANÁSA
1803AZ ELLENFORRADALOM TÁMADÁSA ÉS A POLGÁRHÁBORÚ KIROBBANÁSA
Az ellenforradalom katonai szervezését – széles körű anyaggyűjtésre is építve – az egyik résztvevő rajzolta meg „belülről”: [A. HEYDTE], Der Winter-Feldzug des Revolutionskrieges in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849 (Leipzig 1861). Jósika bécsi feltűnésére: H. SCHLITTER, Versäumte Gelegenheiten. Die oktroyierte Verfassung vom 4. März (Zürich–Leipzig–Wien 1920).
Puchner körlevele a határőri terhek könnyítéséről: OL, 1848/49. Hadügyminisztérium, 1848: 4256, 9918.
A paraszti ellenállásról TRÓCSÁNYI Zs., Parasztság adja a legteljesebb képet. Rácz István működésére: OL, GP 1848: 10 901, 11 202, 11 264. Urban számítása Gedeonhoz intézett szeptember 29-i jelentésében: Kriegsarchiv, Feldakten, Armee Corps Siebenbürgen, 144. Fasz. 9.5. Mihályi működésére: VÁRADY G., Máramarosmegye 1848-ban (Hazánk, 1885). Urbanról: Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen von 1848 bis 1859 (Hrsg. J. K. MAYR. Wien–Leipzig 1931. 104). A naszódi és az orláti gyűlésre: V. ŞOTROPA, Districtul grăniceresc năsăudean (Cluj-Napoca 1975); L. MAIOR, Adunarea de la Orlat, semnficaţia ei istorică. 10–11 septembrie 1848 (SUBB-H 1976. l). Iancu szerepéről és a román törekvésekről képet ad: S. DRAGOMIR, Avram Iancu (Bucureşti 1965).
Vay amnesztiapolitikájáról saját jelentései: OL, 1848/49. Miniszterelnökség, 1848: 729, 799. Belügyminisztérium, elnöki iratok, 1848: 901, 902, 913, 925–927, 931. Az unióbizottságra: MÁRKI S., Az erdélyi unió-bizottság (Budapesti Szemle, 1898). A szász politikáról: I. MARTIUS idézett műve (Grossösterreich und die Siebenbürger Sachsen) és Bedeus (E. VON FRIEDENFEIS, J. Bedeus) idézett emlékiratai, valamint annak kiadatlan részei.
A forradalom önvédelmére JAKAB E., Szabadságharczunk és EGYED Á., Háromszék mellett: FAZEKAS J., Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés. 1848. október 16–17. (Tanulmányok a romániai együttlakó nemzetiségek történetéből I.). A nagyszebeni főhadiparancsnokság számvetése a magyar erőkkel: Kriegsarchiv, Armee Corps Siebenbürgen, 144. Fasz. 10. 6. A polgárháborúról és a szórványmagyarság magatartásáról: J. PAGET ismertetése Pataky könyvéről (The British Quarterly Review, 1851. febr. 1); KEMÉNY G., Nagyenyed és vidékének veszedelme 1848–49-ben (Pest 1863); SZENTKATOLNAI BAKK E., Az 1848–49-iki szabadságharcz alatti események Vízaknán (Bp. 1880); KÁDÁR J., Belső-Szolnok és Doboka megye története. 1848–1849 (Dés 1890); KOVÁCS GY., A bányavidéki római katholikus esperesi kerület plébániáinak története (Szamosújvár 1895); SZILÁGYI F., Alsófehér vármegye 1848–49ben (Nagy Enyed 1896); BORBÉLY I., Torockó története 1848–49-ben (Kolozsvár 1908).
Egyes román vezetők humánus magatartására és a kisemberek egymás segítésére is utalnak: A. SEVER, Răspuns la „Cartea Neagră” (Braşov 1896); I. STERCA ŞULUŢIU, Biografia lui Avram Iancu (Sibiu 1897); KUSZTA I., Tokaji János marosbogáti evangélikus református lelkész élettörténete (Kolozsvár 1905); O. PRIE, Un sat românesc din Ardeal. Săcădat (Cluj 1933); VÁMSZER G., Szakadát (Kolozsvár 1940); F. SALVAN, Mişcări ţărăneşti din satele dependente de oraşul Braşov în anii 1848–1849. (Studii şi Articole de istorie 1969); GH. ANGHEL, Nicolae Solomon (Apulum, 1972); UŐ, Petru Dobra (Uo.); I. OLTEANU, Momente din activitatea prefectului Cîmpiei Nicolae Vlăduţiu (1848–1872) (Uo.); E. HULEA, Simion Prodan Probu, viceprefectul lui Avram Iancu (Apulum, 1978).
Háromszék önvédelmére: NAGY S., Háromszék önvédelmi harcza 1848–49 (Kolozsvár 1896); EGYED Á., i. m. (Háromszék). Baldacciról és Kolozsvár feladásáról: Bauer őrnagy Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848 és 1849-ből (Közt. MAKRAY L., Pest 1870) és a katonai fejleményekre l. még a következő fejezet irodalmát.
A román közigazgatási kísérletekre: L. MAIOR, Aspecte ale organizării administraţiei româneşti din anii 1848–1849 în Transilvania (AMN 1967); L. URSUŢIU, Un document privind 1804organizarea administrativă a românilor în Revoluţia din 1848 in Transilvania (Uo. 1969); L. MAIOR, Organizarea administrativă a Munţilor Apuseni ca „Ţara Românescă” de către Avram Iancu (1848–1849) (SUBB-H 1972. 2); I. MANDREA, Revoluţia de la 1848 din Transilvania. Aspecte instituţional-organizatorice (Revista de istorie 1978. 5).
