1. A DUALISTA BERENDEZKEDÉS
1. A DUALISTA BERENDEZKEDÉS
A dualizmus kori Erdélynek hagyományos értelemben vett külön politikai élete nem volt. Azokat a helytörténeti súlyú politikai mozgásokat pedig, melyek az egyes városok, kisebb tájegységek ún. elitjének tevékenységét jelentik, ilyen irányú kutatások hiányában nem ismerjük. Előadásunkban a kor legsúlyosabb politikai problémájának tartott román kérdést helyeztük előtérbe.
A kiegyezés korának hatalmas történeti irodalma közvetve vagy közvetlenül érinti Erdély problémáit, itt csupán a fontosabbakra utalhatunk. A régi irodalomból inkább szemléletmódja miatt fontos BEKSICS G. összefoglalása a MNT X. kötetében (Bp. 1898); SZEKFŰ GY., Három nemzedék (Bp. 1920); GRATZ G., A dualizmus kora I–II (Bp. 1934); N. IORGA, Istoria românilor X.: Întregitorii (Bucureşti 1939). A későbbi polemikus élű művek közül a színvonalasabbak: La Transylvanie (Bukarest 1938); Erdély (A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Szerk. DEÉR J. Bp. 1940); Die siebenbürgische Frage (Hrsg. E. LUKINICH. Bp. 1940); MAKKAI L., Erdély története (Bp. 1944), ŞT. PASCU, A history of Transylvania (Detroit 1982). Az osztrák történeti irodalomból: W. ROGGE, Österreich seit Katastrophe Hohenwart-Beust (Leipzig–Wien 1879); H. HANTSCH, Die Geschichte Österreichs II. 1689–1918 (Wien 19623); E. ZÖLLNER, Geschichte Österreichs von den Anfängen bis zur Gegenwart (Wien 19745); legújabban: Die Habsburgermonarchie III. Die Völker des Reiches (Hrsg. A. WANDRUSZKA und P. URBANITSCH. Wien 1980), mely az egyes nemzetekről ad alapos fejlődésrajzot. Ezeken túl l. még R. A. KANN, Werden und Zerfall des Habsburgerreiches (Graz 1962); UŐ, Das Nationalitätenproblem der Habsburgermonarchie I–II (Graz–Köln 1964).
Az első világháború körüli időszak nemzetközi vitairodalmára l. MIKÓ I., Az erdélyi kérdés az európai közvélemény előtt 1865–1920 (Lugos 1936).
Előadásunkban elsősorban a Magyarország története 6. és 7. kötetére, az Erdély története II. kötetére, az eltérő álláspontok alapján írt tanulmányokat tartalmazó Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900–1918 (Red. P. HANÁK. Bp. 1966), valamint a 1818Nationalism in Eastern Europe (Ed. P. F. SUGAR and I. J. LEDERER. Seattle-London 1969) c. kötetekre, a Die Habsburgermonarchie idézett III. kötetére (Wien 1980) támaszkodtunk. A levéltári források közül felhasználtuk az Országos Levéltár 1867–1918 közötti miniszterelnökségi iratait, a HHStA külügyi anyagának egy részét, valamint ugyanott a Nachlass Franz Ferdinand idevágó iratait. Fontos levéltári forrás, főként a késői időszakra, a német külügyminisztérium irattára: Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes (Bonn).
A dualista rendszer működési kérdéseire l. HANÁK P., A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén (TSz 1959); UŐ, Ungarn in der Donau-monarchia (Bp. 1985); The Nationality Problem in the Habsburg Monarchy in the Nineteenth Century (Austrian History Yearbook III. 1967); GALÁNTAI J., Az 1867-es kiegyezés (Bp. 1967); H. STEINACKER, Austro-Hungarica (München 1963). A nemzetiségi kérdés rendezési kísérletére l. NAGY I., A nemzetiségi törvény a magyar parlament előtt (Bp. 1930); MIKÓ I., Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kolozsvár 1944). Az egész korszakra: KEMÉNY G. G., Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában 1867–1918. I–VI (Bp. 1952–1985). A pártviszonyokról: MÓRICZ P., A magyar országgyűlési pártok küzdelmei I–II (Bp. 1892); MÉREI GY., A magyar polgári pártok programjai 1867–1918 (Bp. 1971); A. TOTH, Parteian und Reichstagswahien in Ungarn 1848–1892 (München 1973). A román parlamenti politikára: T. V. PĂCĂTIAN, Cartea de Aur IV–VIII; JORDÁKY L., A Román Nemzeti Párt megalakulása (Bp. 1974); Români din Transilvania impotriva dualismului austro-ungar 1865–1900 (Red. ŞT. PASCU. Cluj-Napoca 1978). A szászokra: FR. TEUTSCH, Die sebenbürger Sachsen in den letzten fünfzig Jahren 1868–1919 (Hermannstadt 1926); PUKÁNSZKY B., Erdélyi szászok és magyarok (Pécs 1943).
Az alkotmányosság és az unió visszaállítására a korabeli sajtó és az emlékiratok mellett l. az országgyűlés képviselőházának naplóját, a Magyar Törvénytár 1000–1895 (Szerk. MÁRKUS D.) Az 1836–1868. évi törvényczikkek (Bp. 1896) c. gyűjteményt, mely az abszolutizmus korából érvényben maradó előírásokat és a későbbi változtatásokat is megadja. A magyar nemzetiségi politikára és a nemzetiségi törvényre: KEMÉNY G. G., i. m. Iratok ... I. 1867–1892. (Bp. 1952); I. TÓTH Z., Magyarok és románok. Eötvös nézeteire: Naplójegyzetek–Gondolatok 1864–1868 (Kiad. LUKINICH I. Bp. 1941); J. WEBER, Eötvös und die Nationalitätenfrage (München 1966); P. BÖDY, Joseph Eötvös and the Modernization of Hungary 1840–1870 (Philadelphia 1972). Mocsáry álláspontjára: Mocsáry Lajos válogatott írásai (Bev., vál. és jegyi. KEMÉNY G. G. Bp. 1958); átfogó elemzés L. KATUS, La couche dirigeante de la politique hongroise et la question de nationalités ŕ l’époque du Compromis austro-hongrois de 1867 (Der Österreichisch-Ungarische Ausgleich 1867. (Bearb. A. VANTUCH, Hrsg. L. HOLOTÍK, Bratislava 1971). A szász álláspontra: FR. TEUTSCH, Die Siebenbürger Sachsen in den letzten fünfzig Jahren (i. m.); O. FOLBERTH, Die Auswirkungen des Ausgleiches von 1867 auf Siebenbürgen (Südostdeutsches Archiv XT. 1968); O. WITTSTOCK, Das Ende des autonomen Sachsenlandes in Siebenbürgen (Südostdeutsche Vierteljahresblätter 1976). A román álláspontokra: T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur; V. NETEA, Lupta românilor din Transilvania pentru libertatei naţională (Bucureşti 1974); L. BOTEZAN, Incercări de colaborare politică románo-maghiară în primii ani ai dualismului (AMN 1977); a bánságiak magatartására: G. CIPĂIANU, Vincenţiu Babeş (Timişoara 1980); a fentebb említett Românii din Transilvania c. kötet (Cluj-Napoca 1978); K. HITCHINS, Studien zur modernen Geschichte Transsilvaniens (Klausenburg 1971); UŐ, Die Habsburgermonarchie III (i. m. Wien 1980). A magyarság magatartására a korabeli lapok mellett l. az EMKE alapítása körüli vitákat – X. Y. [MOCSÁRY L.], A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés (Bp. 1886); TÓTH E., Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete 1826–1874 (Bp. 1967); Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése (Kolozsvár 1910) – és MAKKAI L., Magyar–román közös múlt (Bp. 1948).
A választójogról az egész korszakban nagy vita dúlt, a nemzetiségek elsősorban elnyomó eszközt láttak benne; a hivatalos körök konzervatív alapon ködösítettek, a magyar ellenzék 1819pedig bizonytalan volt a jogkiterjesztés mértékében. A nagy irodalomból l. HIERONYMI K., A választói jogról (Bp. 1912); HORVÁTH E., Választójogi reform és Erdély (Dés 1913); JÁSZI O., A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés (Bp. 1912); L. RÉVÉSZ, Nationalitätenfrage und Wahlrecht in Ungarn (1848–1918) (Ungarn-Jahrbuch, 1971).
