3. ÚJ TENDENCIÁK A SZÁZADFORDULÓN
3. ÚJ TENDENCIÁK A SZÁZADFORDULÓN
A Bánffy-kormány időszakára Id. KEMÉNY G. G. i. m. II; T. MAIORESCU, i. m.; JANCSÓ B., i. m.; UŐ, Bánffy Dezső nemzetiségi politikája (Bp. 1899); V. BRANIŞTE i. m.; M. KRAJCOVIĆ, Slovenská politika v strednej Európe 1890–1901 (Bratislava 1971); Szász Z., A brassói román iskolák ügye a századvég nemzetiségi politikájában (TSz 1976 1–2); Magyarország története 7.
A trónörökös és a nemzetiségek kapcsolatairól egészében reális képet nyújt R. A. KANN, (Das Nationalitätenproblem), illetve UŐ, Erzherzog Franz Ferdinand Studien (Wien 1976), melynek elsődleges levéltári forrása az általunk is használt Nachlass Franz Ferdinand (HHStA). Ebből kiadott anyag: The Nationality Problem in Austria Hungary. The Reports of Alexander Vaida to Archduke Franz Ferdinand’s Chancellery (Ed. K. HITCHINS. Leiden 1974). Ugyanezen kapcsolatokkal foglalkozik KRISTÓFFY J., Magyarország kálváriája. Az összeomlás útja. Politikai emlékek 1890–1926. I–II (Bp. 1928); újabb forrásismeret mellett: C. NUŢU: Noul activism şi lupta pentru unitatea de stat (Desăvîrşirea unificării statului naţional român. Red. M. CONSTANTINESCU–ŞT. PASCU. Bucureşti 1968). L. még. E. HICKL, Erzherzog Franz Ferdinand und die Rumänienpolitik Österreich-Ungarns (Kézirat. Nationalbibliothek, Wien 1964). A koalíciós kormányhoz való viszonyra az egykorú sajtó mellett: KEMÉNY G. G., i. m. (Iratok ... V); T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur VIII; V. BRANIŞTE, i. m. (Amintiri din închisoare); A. MARGHILOMAN, Note politice I. 1897–1915 (Bucureşti 1927).
Az 1910-es évek elejének román útkeresésére: A. VAIDA-VOEVOD, Mangra Tisza şi Tribuna. Un mănuchiu de dovezi (Braşov 1911); O. GOGA, Însemnările unni trecător (Arad 1911), R. CIOROGARIU, Spre prăpastie (Arad 1911); I. SLAVICI, Sbuciumări politice la români din Ungaria (Bucureşti 1911); C. STERE, Documentări şi lămuriri politice (Bucureşti 1930); L. BOIA, i. m.
A Tisza-féle román tárgyalásokra az iratokat ld. KEMÉNY G. G. i. m. V. és VII; T. PAVEL i. m. II (1982); I. MIHU, Spicuiri din gîndurile mele (Kiad. S. DRAGOMIR. Sibiu 1938); K. HITCHINS, i. m. (The Nationality Problem), továbbá a HHStA Wien és a PA AA-Bonn diplomáciai iratanyagát. A feldolgozások közül ld.: ALBRECHT F., Forrástanulmányok gróf Tisza István román nemzetiségi politikájához (Lugos 1933); AL. OLTEANU, Contele Ştefan Tisza şi chestiunea românească (Arad, 1936); PÖLÖSKEI F., i. m., C. NUŢU i. m.; Szász Z., A Tisza-féle magyar–román „paktumtárgyalások” feltételrendszere (1910–1914) (TSz 1984 1–2).
A szűkebb értelemben vett magyar progresszió, a szociáldemokrácia és a polgári radikálisok tevékenysége és gondolkodása eléggé ismert történetírásunkban. A források közül legfontosabb: a MMTVD I–VI (Bp. 1951–1960). A proletariátussal kapcsolatos eseményekre I. Új erők születése. A magyarországi munkásmozgalom kronológiája 1868–1919. (Szerk. S. VINCZE E., BARNA Z., VÉRTES R. Bp. 1979). A feldolgozások kőzöl: RÉVÉSZ M., A magyarországi munkásmozgalom története 1867–1913 (Bp. 1913); J. GABRIEL, Fünfzigjährige Geschichte der Banater Arbeiterbewegung (Temeswar 1928); A. DEAC, Mişcarea muncitorească din Transilvania 1890–1895 (Bucureşti 1962); 1. CICALĂ, Mişcarea muncitorească şi socialistă în Transilvania 1901–1921 (Bucureşti 1976); A magyar forradalmi munkásmozgalom története I (Szerk. NEMES D. Bp. 1966); ERÉNYI T., Szocializmus a századelőn (Bp. 1979). A szakszervezetek kevéssé feltárt napi munkájának megismeréséhez: FODOR L.–VAJDA L., Adalékok az erdélyi szakszervezeti mozgalom történetéhez 1848–1917 (Bukarest 1957); Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből (Szerk. KABOS E. Bp. 1969). A századelő 1821szegényparaszti mozgalmaira 1. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848–1948. I (Szerk. PÖLÖSKEI F.–SZAKÁCS K. Bp. 1962); EGYED A.–VAJDA L.–I. CICALĂ, Munkás és parasztmozgalmak Erdélyben 1905–1907 (Bukarest 1962).
A szociáldemokráciának a nemzeti kérdésben kialakított nézeteit l. a Szocializmusban megjelent cikkekben, illetve a Huszadik Század c. radikális folyóirat reflexióiban, illetve GARAMI E., Hazafiság és nemzetköziség (Bp. É. n.) c. brosúrájában. Témánkhoz az újabb irodalomból l. KALMÁR I. GY., Szociáldemokrácia, nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon 1900–1914 (Bp. 1977) és különösen KENDE J., A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikája 1903–1919 (Bp. 1973), akinek kéziratos munkáira is támaszkodtunk. L. még KENDE I.–SIPOS P., Ipari munkásság és asszimiláció Magyarországon 1870–1910 (TSz 1983).
A polgári radikálisok a nemzetiségi kérdést a magyar fejlődés kiemelt fontosságú problémájának tekintették, így a Huszadik Század c. folyóirat állandóan foglalkozott ezzel. E mozgalom kiadványaiból itt csupán JÁSZI O., A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője (Bp. 1911), c. munkájára és adatgazdag könyvére – A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés (Bp. 1912) – utalunk. Az irodalomból l. MÉREI GY., Polgári radikalizmus Magyarországon 1900–1919 (Bp. É. n.); FUKÁSZ GY., A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez 1900–1918. Jászi Oszkár ideológiájának bírálata (Bp. 1960); sokoldalú megközelítés HORVÁTH Z., Magyar századforduló. A második reformnemzedék története 1896–1914 (Bp. 1961); HANÁK P., Jászi Oszkár dunai patriotizmusa (Bp. 1985). ADY ENDRE írásait l. Összes Prózai Művei (Bp. 1955–1982); a rá vonatkozó irodalomból l. VEZÉR E., Ady Endre élete és pályája (Bp. 1969); KIRÁLY I., Ady Endre I–II (Bp. 1970); VARGA J., Ady és kora (Bp. 1977) és különösen Magyarország története 7. köt. L. még T. M. ISZLAMOV, 
. A demokrácia erdélyi magyar táborának helyi tevékenysége még feltáratlan. A demokratizmus és az Erdély jövője iránti felelősség egykorú konfliktusára jó forrás APÁTHY I. irathagyatéka (OSzK Kézirattár); e kérdéssel is foglalkozó áttekintés: LITVÁN GY., „Magyar gondolat – szabad gondolat”. Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon (Bp. 1978).
. A demokrácia erdélyi magyar táborának helyi tevékenysége még feltáratlan. A demokratizmus és az Erdély jövője iránti felelősség egykorú konfliktusára jó forrás APÁTHY I. irathagyatéka (OSzK Kézirattár); e kérdéssel is foglalkozó áttekintés: LITVÁN GY., „Magyar gondolat – szabad gondolat”. Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon (Bp. 1978).
