MICKIEWICZ, ADAM (1798–1855) lengyel költő, drámaíró | Kristó Nagy István: Gondolattár

MICKIEWICZ, ADAM (1798–1855) lengyel költő, drámaíró

Ó, ifjúság! Tenéked több az élet,
de csak ha mézét mással oszthatod…

Óda az ifjúsághoz – Mickiewicz válogatott versei. Móra, Bp., 1961. 20. Kardos László;

…erőnek válaszoljon az erő,
gyöngeség ellen ifjan törj elő!

Uo.;

…a hit, az érzés becsesebb előttem,
mint száz oktondi pápaszem.

A holt igazság nékem ismeretlen,
inkább figyeld az egyszerű csodákat,
a csillagot ne lesd a porszemekben,
ki más szivébe néz, az messze láthat.

Romantika – Uo. 26. Tarbay Ede;

Boldogtalan, kinek szerelme nem fogant meg,
boldogtalan, kinek márvány-kemény a szíve,
de százszor az, ki boldogságát elveszítve
a tűnt napok felett csak vágyával keringhet.

Lemondás – Uo. 56. Tarbai Ede;

Ki vár, éveket kurtít meg reménye…

Konrad Wallenrod, III. é. – Uo. 133. Vidor Miklós;

Hányszor búvik meg a nagy lélek s gondolat
magányban, rózsaként a sűrű fák alatt;
elég kivinni a sugárzófényü napra,
hogy színe, illata szivünket elragadja!

Pan Tadeusz. Magához tér a gróf… – Uo. 148. Vidor Miklós;

…míly keveset talál, ki kétszer annyit képzel!

Uo. 149.;

Hát most, mikor szereztünk már szeretett hazát,
a parasztnak csak annyit hozzon a változás,
hogy régi úr helyett majd új úr legyen fölötte?

I. m. A parasztok – Uo. 157. Vas István;

Az öröklétet érzem, titkát megalkotom.
Nagyobbat tenni ennél az Úr tud-é vajon?

Ősök, III. r. Improvizáció – Uo. 163. Fodor András;

Legyen olyan az ember, mint gondolat s a szó,
melyekből verset épít, formál az alkotó.

Uo. 167.;

Parány az ember élete,
s hatalmas érzést kap vele.

Uo. 169.