TÁNCSICS MIHÁLY (1799–1884) politikus, író
TÁNCSICS MIHÁLY (1799–1884) politikus, író
Legyen tökéletes jogegyenlőség hazánkban – és ne legyen senki számára kiváltság…
A Munkások Újságából. Politikai hitvallásom. 1848. július 9. – Mik a vörös republikánusok és mit akarnak? Magvető, Bp., 1978. 17.;
…jobbágy és földesuraság közt nincs egyenlőség, nincs, nem lehet kölcsönös bizodalom…
Uo.;
…mindig és mindenütt maguk a polgárok, éspedig a vagyontalan munkások oltalmazták a szabadságot, vagy szerezték vissza, ha az már elveszett vala…
Uo. 19.;
Aki nem jól tanulja meg mesterségét: maga vallja kárát…
A kormány az országért van, tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik.
Uo. 21.;
Az egyenlő szabadság és egyenlő jogok teszik a forrást, melybül mindenki egyaránt meríthet jólétet, boldogságot, áldást.
I. m. Respublika, 1848. október 13. – Uo. 23.;
…a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok.
Uo. 28.
Ne legyenek osztályok táblái: alsóház meg felsőház, hanem legyen csupán országgyűlés vagy képviselők háza, vagy egyszerűen törvényhozás: mert az egyenlőség nem volna valóság, ha a képviselőkön kívül még valaki mások kiváltsággal bírnának összejöhetni és a nemzetgyűlés határozatai fölött ítélni: ha az egész nemzet választotta képviselőkön felül úgynevezett főrendek még külön akarnának tanácskozni, törvényt módosítani: az egyenlőség képtelenség volna.
Az izraeliták vagy mózesvallású hazánkfiai velünk teljesen egyenlő jogú polgárokká legyenek; a státus és törvényei józanul nem tekinthetik azt, ki miként tiszteli istenét, hanem csak azt kívánhatja, hogy a hazában lakó bármily vallású polgár társasági kötelességeinek eleget tegyen, a törvényeket megtartsa.
A királyok és urak, míg ők intézik az igazságszolgáltatást s ítélőbírókul működnek, ellenségeiket halállal büntetik: mikor a népek maguk veszik át az ítélőbírák tisztét, megkegyelmezhetnének ugyan ellenségeiknek, de miután arról győződtek meg, hogy ezen ellenségeik mindörökké ellenségeik maradnának: a megkegyelmezés által nagy oktalanságot követnének el, ha a megjavíthatlan gonoszoknak halállal véget nem vetnének.
A királyságokat s a velük járó nagy fizetéses hivatalokat eltöröljük…
A szegénységet és túlságos gazdagságot, vagyis ezek okait megszüntetjük.
A szegény elromlik, elhitványul, rosszra vetemedik, mert szegény; a szükség törvényt bont; ha éhezik lop, rabol, néha gyilkol is; nincs rendesen jó, tápláló eledele, egészséges lakása, tehát búsul, aggódik, elcsügged; máskor néha túlságosan is töri, zúzza magát, hogy amit mulasztott, helyreüsse, ekkor megerőlteti magát, elgyengül, korán nyomorékká válik, mikor a szükség kényszeríti, aljasságra, minden gonoszra bírhatni, megvesztegethetni – ellenben a gazdag még inkább elromlik, csak annálfogva, mert gazdag; …
A tudatlanságot megszüntetjük, a sötétséget eloszlatjuk.
Mert kétségtelen az, hogy minél nagyobb a tudatlanság, annál nagyobb a szegénység; e kettő karöltve jár együtt.
Mert kétségtelen az, hogy minél nagyobb a tudatlanság, annál nagyobb a szegénység; e kettő karöltve jár együtt.
A földbirtokra nézve valljuk, hogy az senkinek sem lehet tulajdona.
Mert kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az általános szegénységnek legfőbb oka, hogy kevés egyesek kezén temérdek föld bitoroltatik, míg száz- meg százezrek egy talpalatnyi földdel sem bírnak.
Mert kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az általános szegénységnek legfőbb oka, hogy kevés egyesek kezén temérdek föld bitoroltatik, míg száz- meg százezrek egy talpalatnyi földdel sem bírnak.
Országos tőkét alapítunk, azt állandóvá tesszük, hogy abból minden megszorult család kamat nélkül kapjon bizonyos összeget, bizonyos időre…
Segedelmet biztosítunk a szerencsétlenek számára…
Munkát biztosítunk, s annak illendő díját meghatározzuk…
Álladalmi magtárakat (granarium) építünk…
… az okosság jósolja, hogy fegyverrel felkészülve kell lennünk. Azért minden ifjú s polgár bármiféle életmódjának eszközeihez fegyverét is számítsa.
Az adózást illetőleg törekvésünk az, hogy az adó oly csekély legyen, s oly könnyen teljesíthető, miszerint azt senki tehernek még csak ne is gondolhassa…
Az álladalmi vagy státusadósságokat illető meggyőződésünk az, hogy azokat a népek nem tartoznak fizetni, határozatunk pedig, hogy azt nem is fizetjük.
Azon törvényeket és törvények erejével bíró bármiféle szokásokat, intézkedéseket, melyek a közigazgatást, törvénykezést vagy igazságszolgáltatást eddig annyira megnehezítették, költségesekké tették, mind eltöröljük…
A vallást tökéletesen fölmentjük minden hatalom alól…
