ALAIN (tk. Émile Chartier; 1868–1951) francia tanár, aforizmaszerző, esszéíró
ALAIN (tk. Émile Chartier; 1868–1951) francia tanár, aforizmaszerző, esszéíró
Az embernek figyelemmel kell lenni az értelmére, akárcsak a hasára
Elmélkedések – Ima az Akropoliszon. Európa, Bp., 1977. 476. Szávai Nándor;
…a szomorúság olyan mint a méreg: szerethetjük, de jót nem tesz velünk…
Uo. 477.;
…ha nem beszélsz a gyötrelmeidről, értve ezen a kis gyötrelmeidet, nem gondolsz rájuk sokáig.
Uo. 478.;
…nem lehet szórakoztatni azokat, akik önmagukat unják.
…talán legnyilvánvalóbb kötelességünk, hogy csak akkor érezzük magunkat legyőzöttnek, ha már teljes erőnkkel harcoltunk.
…lehetetlen boldognak lenni, ha nem akarjuk; akarni kell tehát a boldogságot és megteremteni.
Uo. 479.;
Nagy művészet, hogy valami módon mindenkiben felismerjük a hídnak azt a részét, amelyen átkelhetünk.
Uo. 481.;
…a mesterség erényt ad, főként amikor a cselekvés nehéz. Egy jó úszó hős lesz, mert jól úszik.
Akik bíznak az udvariasság ígéreteiben, ami nem több, mint a jó napot vagy jó estét, azok nem ismerik a nyelvet.
Uo. 482.;
Az óvatosság és a bizalom egymás által erősek.
Uo. 483.;
Egy szellem inkább azért nagy, mert kormányozza magát, és nem azért, mert kiterjed.
Uo. 486.;
Az ember haragja gyors és félelmetes. Ami még rosszabb, a harag a gondolattal tüzeli és újratüzeli magát.
Uo. 487.;
Semmi sem ingerel jobban, mint ha nincs igazunk, és ezt mi is tudjuk . Önmagunk ellen ingerel.
Uo. 488.;
Az unalom afféle előzetes ítélet, amely bármely szórakozástól elveheti az ember kedvét.
…az örömök csak kevéssé hatnak ránk, ha nem készülünk fel befogadásukra.
Uo. 490.;
A gyűjtők … ítéletük formálásával és tudatos irányításával új értékeket teremtenek, s ezzel mintegy a boldogság új forrásait fedezik fel … rengeteg tárgy van a világon és a kezünk ügyében, amelyek talán boldogságot adnának nekünk, ha elég bátrak volnánk, hogy akarjuk gyönyöreinket, s ne csak sóvárogjunk utánuk.
Uo. 491.;
Sajátos tévedése a művészeknek, hogy azt hiszik, elmélkedéssel inkább találnak, mint próbálkozással. Amit az ember tenni akart, munka közben fedezi fel.
Avec Balzac – Larousse des citations françaises et étrangeres. (Publ. sous la direction de Robert Carlier, Pierre Josserand, Samuel S. de Sacy, avec le concours de Jean-Louis Lalanne.) Larousse, Párizs, 1976. A 9. 2. sz. Molnos Lipót;
A stílus a költészet a prózában, vagyis valamilyen mód, hogy kifejezzük, amit a gondolat nem fejt ki.
Uo. 3. sz.;
Ha nem tételezzük fel, hogy minden emberben megvan és teljes az értelem, nincs többé sem igazság, sem tévedés.
Cahiers de Lorient – Uo. 4. sz.;
Az igaz ember maga körül is megteremti az igazságot, mert magában hordozza.
Cent un propos – Uo. 5. sz.;
A filozófia fogalmának kialakítására a legjobb módszer arra gondolni, hogy voltak filozófusok.
Uo. 10. sz.;
Létezni annyi, mint függeni, érezni az élet hullámverését.
Entretiens au bord de la mer – Uo. 11. sz.;
Megtanulni nem gondolkodni tovább: ez egyik és nem is a legkisebbik része a gondolkodás művészetének.
Esquisse de l’homme – Uo. 13. sz.;
A legszebb szerelem se jut el messzire, ha csak nézik a múlását. Dédelgetni kell, mint egy kedvenc gyermeket.
Uo. 14. sz.;
A titkos közlések mindig valótlan közlések.
Histoire de mes pensées – Uo. 17. sz.;
Az eszméket, még a legmagasztosabbakat is, sohasem kell felfedezni, mind fel van jegyezve a szokás által szentesített szótárban.
Uo. 18. sz.;
Legnehezebb dolog a világon gondolkodva mondani azt, amit mindenki mond, anélkül hogy átgondolná.
Uo. 22. sz.
Van egy gondolatom, tagadnom kell, hogy kipróbáljam: ez a módszerem.
23. sz.;
A bölcset nem az különbözteti meg a többi emberektől, hogy kevesebb ostobaságot követ el, hanem az, hogy több benne a józan ész.
Idées; Études sur Descartes – Uo. 24. s.;
A könnyen hihetőt nem érdemes elhinni.
Minerve ou De la sagesse – Uo. 31. sz.;
Senki sem lehet boldog, ha nem támogatja a bátorsága.
Uo. 33. sz.;
Minden szenvedély – mint a név is mutatja – abból származik, amit az ember elszenved, ahelyett hogy uralkodnék rajta.
Uo. 37. sz.;
Az egyén, aki gondolkodik, a társadalommal szemben, amely alszik örök történet ez, és a tavasznak mindig ugyanazt a telet kell legyőznie.
Politique – Uo. 38.sz.;
Ha a mozdonyokat úgy vezetnék, ahogy az Államot, a mozdonyvezetőnek egy asszony ülne a térdén.
Uo. 39. sz.;
Az az igazi költő, aki a verset formálva találja meg a gondolatot.
Préliminaires a l’esthétique – Uo. 43. sz.;
A nagy emberek az emlékezetben nagyobbak, mint a természetes nagyság. Egyszerre látjuk bennük, ami bennük és bennünk a legjobb.
Préliminaire a l’mythologie – Uo. 45. sz.;
Tiszteljük az értelmet, de szeretjük a szenvedélyeinket.
Propos – Uo. 47. sz.;
A gondolat nem az absztrakciók világából való, hanem inkább a földekről emelkedik fel, az emberi munkából.
Propos d’économique – Uo. 48. sz.;
A pénzzel szemben fő ellenvetésem az, hogy a pénz ostoba.
Uo. 49. sz.;
Gyűlölöm a butaságot, még jobban, mint a gonoszságot; de valójában nem hiszek egyikben sem.
Propos de littérature – Uo. 52. sz.;
Az élet munka, amit állva kell végezni.
Proepos d’un Normand – Uo. 56. sz.;
Többre becsülök egy hamis gondolatot, mint az igaz rutint.
Uo. 57.s z.;
Alapítsatok egy „Becsületes emberek társaságá”-t, minden tolvaj ott lesz.
Uo. 58. sz.;
Aki másokkal elégedetlen, mindig elégedetlen önmagával is; nyilaink visszapattannak reánk.
Uo. 59. sz.;
Ellenállás és engedelmesség íme, az állampolgár két erénye. Engedelmesség által biztosítja a közrendet, ellenállás által biztosítja a szabadságot.
Uo. 61. sz.;
A pesszimizmus hangulat; az optimizmus akarat.
Uo. 67. sz.;
Minden fájdalom azt akarja, hogy nézzék, vagy nem átérzett fájdalom.
Uo. 68. sz.;
A felfedezésnek csak egy módszere van: utánozni. A helyes gondolkodásnak csak egy módszere van: folytatni valami régi, kipróbált gondolatot.
Propos sur l’éducation – Uo. 70. sz.;
Mondják, hogy az új nemzedéket nehéz lesz kormányozni. Nagyon remélem.
Uo. 72. sz.;
Minden eszmét, mely nem gondolkodótól származik, eszköznek kell nevezni, a szó legtágabb értelmében.
Propos sur la religion – Uo. 74. sz.;
Fontolóra venni annyi, mint kételkedni abban, amit hiszünk.
Uo. 76. sz.;
Semmi sem veszedelmesebb, mint egy eszme, ha az embernek csak egy eszméje van.
Uo. 77. sz.;
Az emberi felfedezés legfőbb törvénye, hogy felfedezni csak a munka során lehet.
Systéme des beaux-arts – Uo. 86. sz.;
Felébredni annyi, mint megkezdeni a valóság vizsgálatát.
Uo. 88. sz.
