DALCSEV, ATANASZ (1904–1978) bolgár költő és prózaíró
DALCSEV, ATANASZ (1904–1978) bolgár költő és prózaíró
Egy írót meg lehet ismerni abból is, aminek megírását nem engedi meg önmagának.
Töredékek – Európa, Bp. 1979. II. Karig Sára;
Semmi sem látszik elavultabbnak annál, ami tegnap volt új.
A cinizmus bizonyos esetekben a szégyenkezés egyik formája.
Minden író szeretné, ha tetszést aratna, csak néhánynak fontos az is, hogy – kinek tetszik.
Uo. 12.;
Azt hiszem, semmi sem tesz tönkre olyan könnyen egy írót, mint az, ha kizárólag irodalommal foglalkozik.
Uo. 16.;
Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra.
Uo. 17.;
Egyes íróink neve fennmaradhatna az irodalomban – ha kevesebbet írnának.
Uo. 29.;
Az ember nem saját elhatározásából őszinte, hanem természeténél fogva.
Megjegyzendő, hogy éppen azoknak az íróknak az alkotásai a leginkább papirosszagúak, akik a legkevesebbet olvastak.
Uo. 35.;
A középszerű művész pontosabban ismétli a valóságot, mint a tehetséges – éppen azért, mert hiányzik a képzelőereje.
Uo. 37.;
Az őszinteségnek semmi köze a szemérmetlenséghez. Ellenkezőleg: mindig kíséri valami elfogódottság, és csak általa érhetjük el.
Uo. 43.;
A harcos számára a legnehezebb a győzelem órája.
Uo. 45.;
Negyvenéves korában az ember öregebb, mint hatvanéves korában.
Uo. 47.;
Az antológia a kritika egy formája.
Uo. 56.;
A mai írók egy és ugyanabban a fogyatékosságban szenvednek; mindent el akarnak mondani.
Uo. 61.;
Sokan nevezik igazságérzetnek saját irigységüket.
Uo. 68.;
A vidék a főváros húga, és mint ahogyan általában a fiatalabb leány testvérrel lenni szokott, nénje levetett ruháit és gondolatait hordja.
Uo. 71.;
A realizmus inkább etikai, mint esztétikai fogalom, Feltételezi az erőt, hogy az író lássa az igazságot, és a bátorságot, hogy ki is mondja.
Uo. 73.;
Golyóval megölheted az embert, de az eszmét nem. Ahhoz, hogy az eszmét megsemmisítsd, csupán egy eszköz van: engedd megvalósulni.
Egy író számára, aki az igazságba szerelmes, nem létezik sem a barátság, sem a család, sem a haza. Szörnyeteg.
Uo. 74.;
Rímekkel és verslábakkal könnyen lehet verseket írni, anélkül hogy a költőnek lenne mondanivalója.
Uo. 85.;
Az igazán új általában a közkeletű, régi, sőt banális formákat keresi, hogy megbújjon; vagy hogy legalább megbékítse magával a meglévő ízlést.
Egy szabad alkotó művész életében a legkínzóbb és legveszélyesebb pillanat az, amikor elismerik.
Uo. 86.;
Akinek családja van, annak búcsút kell vennie a büszkeségétől.
Uo. 88.;
…egy vers értékét abból kellene megítélni – hány olvasást bír el.
Uo. 91.;
Egykor egy férfi tehetsége éppen annyira veszélyeztette a becsületességét, mint ahogy a szépség veszélyezteti egy nő tisztességét.
Uo. 94.;
Az íróknak annyi a közös vonásuk, mint amennyi egy villamos utasainak.
Aki a tökéletességre törekszik, az arra van kárhoztatva, hogy csupán töredékeket alkosson.
Uo. 98.
