KRAUS, KARL (1874–1936) osztrák publicista, költő
A katonai igazgatás azt jelenti: kecskére bízzák a káposztát, és a kertésznek kell jó képet vágni és mekegni hozzá.
Az emberiség végnapjai. I. felv. 4. j. – Európa, Bp., 1977. 100. Tandori Dezső;
A háború csak egyetlen kontrasztot nem erősít: az egészségesekét és a betegekét … mivel az egészségesek betegek lesznek.
Isten az európai embert megajándékozta a tudománnyal, a keleti embert pedig a méltósággal.
I. m. III. felv. 19. j. – Uo. 368.;
A hazáért s az üzletért: nem megyünk szomszédba ötletért.
Igás lényem könnyen kitart,
szolgálva a nehézipart.
Üdv Krupp! Üdv, trupp! Igy él a német!
Kereskedők céljaira
szolgál müvészet és ima.
Valutáért s készáruért
ont az emberiség ma vért.
Bizhatsz bennünk, német haza:
lesz hü bóvlidnak piaca.
Mig hord e Föld más népeket,
nincs népszerüség, németek!
…ha túl sok a professzor úr, a szegény haza csak szorul.
I. m. IV. felv. 7. j. – Uo. 448.;
Lehet, hogy a közép-európai bűn oly hatalmas volt, hogy a megzabolázására kivonult világot is korrumpálta. Történjék bárhogy osztráknak lenni elviselhetetlen volt!
…az örökletes slamposság szelleme … a „csak azért is”-t tette meg fundamentum regnorummá…
A nyelv győz az életen, s jön a megváltó gutaütés.
Az én hazafiságom – szöges ellentétben a hazafiakéval – nem tűrheti, hogy idegen szatirikus végezze el a munkát, mely rám vár.
Most rosszabb, mint valaha!
És még rosszabb lehet: mindig lehet,
Míg azt mondhatjuk: Rosszabb nem lehet már!
I. m. V. felv. 2. j. – Uo. 555.;
Ha odavész is a sereg,
marad a tiszt s a becsület.
A háború az háború!
S aztán is kell selyemfiú!
Ha Isten útjai nem volnának kifürkészhetetlenek, akkor érthetetlenek lennének.
Halálmegvetés! Miért kellene megvetnetek azt, amit nem ismertek?
Az osztrák arculat:
Halálra – tánc,
dühre – derű…
s hecc, ami hecc:
hóhérkodunk!
Kinek mi jár. Hősnek sír a sorsa.
Mi, hiénák ittmaradunk a koncra!
I. m. Epilógus – Uo. 746.