SIQUEIROS, DAVID ALFARO (1898–1974) mexikói festőművész
SIQUEIROS, DAVID ALFARO (1898–1974) mexikói festőművész
…a világtörténelem minden fontos művészete az állam művészete, állami művészet volt.
A képzőművészet és a forradalom Latin-Amerikában – A művész és a forradalom. Kossuth, Bp., 1966. 55. Hargitai György és Nagy Géza;
A reneszánsz végén … kiszakították a művészetet a tömegcentrumokból, a nagy tömeg-összejövetelek helyeiről; zsebre vágták és hazavitték.
Uo. 61.;
Amikor a forradalmak nem erősödnek meg, mert befejezetlenek” mert nem jutnak el a problémák mélyére, megtorpannak a kapaszkodó derekán, és azután a természet törvénye szerint megállíthatatlanul visszacsúsznak…
Uo. 89.;
…az avantgardista áramlatok hasznosak lehetnek az új realizmus kialakítása szempontjából, a modern realizmus szempontjából, függetlenül attól, hogy mit gondolunk az említett avantgardizmusról mint történelmi-esztétikai áramlatról.
Uo. 98.;
…nem a nemzeti jelleg felületes kifejeződései révén, nem külső megnyilvánulási formái révén kell megteremteni a nemzeti művészetet!
A közösségi művészet a forradalomban a falfestészet mexikói tapasztalatainak tükrében – Uo. 108.;
…amíg a művészek magukévá nem teszik a nép többségének véleményét, nem tudják létrehozni saját kifejezőeszközeikkel, megfelelő esztétikai felkészültségükkel azt a művészetet, amely olyan hatalmas lehet, mint a múlt legjobb korszakainak művészete.
Uo. 110.;
…az objektív valóság a falfelületen vagy bármely más, művészi célokat szolgáló felületen nem egyenlő a vizuális igazsággal.
Uo. 119.;
Azt hiszem, minden művész, aki lelkesedik alkotásáért, ugyanezt gondolja: „Nincsen más út, csak ez.” Meg van győződve róla … s ha nem, jaj neki!
Uo. 125.;
…a kísérletezés korában mind a tudományokban, mind a művészetben elburjánzanak a kontárok. Ez logikus. Nem minden kísérlet mondható sikeresnek. Amikor még nem találtak rá a cáfolhatatlan valóságra, megjelenik a sarlatán. Amiből az következik, hogy a nonfiguratív művészek nagyobb része szükségszerűen sarlatán kell legyen.
Uo. 126.;
Miért kell szebbnek lennie annak, amit álmodunk, mint annak, amit élünk, hisz végül is, amit álmodunk, zavaros átköltése annak, amit élünk? Miért kell szebbnek lennie? Nincs szebb dolog annál, hogy megérinthetjük a fák kérgét, a különféle anyagokat, a simát, az érdest; megérinteni, tapintani az anyaggal; az anyag nagyszerű.
Uo. 133.;
A realizmus nem lehet egyéb, mint egy állandóan fejlődő alkotó módszer.
Nyílt levél a szovjet festőkhöz, szobrászokhoz, grafikusokhoz – Uo. 152.;
…egy megszabott realista alkotás területén belül éppen a mesterségbeli tökéletesedés mindig dekadenciához vezetett.
Uo. 153.;
Egy demokratikus állam valójában ugyanúgy tartozik polgárainak esztétikai és szellemi vonatkozású szolgálatokkal, mint az anyagi természetű közszolgáltatásokkal.
Néhány fontos gondolat a művészetről – Uo. 158.
