TOYNBEE, ARNOLD JOSEPH (1889–1975) angol történész
TOYNBEE, ARNOLD JOSEPH (1889–1975) angol történész
Amit az ember legyőzött, már nem tisztelheti; mikor tehát az emberiség rájött, hogy megteremtette uralmát a természet fölött, a legyőzött természet tiszteletét alárendelte a győzelmet kivívó kollektív emberi erő tiszteletének.
Jelen és Jövő. A történelem felgyorsulása – Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp., 1971. 228. Mesterházi Márton;
…a fej nem hozhatja összhangba a meglevő társadalmi helyzetet az általa létrehozott új technikai helyzettel, míg belátásra nem bírja a szívet.
Uo. 236.;
A jelen nemzedéke sem foszthatja meg önmagát a választás emberi képességétől; és ha a halált, a rosszat választaná, csak az övé lenne a választás, a felelősség, a vétek. De hatalmában áll, hogy a másik oldalt, az életet, a jót válassza, ha erkölcsi erejét összeszedve lemond a nemzeti szuverenitás és a háború dédelgetett intézményéről, valamint szakít a maximális népszaporulat belérögződött szokásával.
Uo. 248.;
…a természet rabságából való szabadulás fejében az ember kiszolgáltatta magát annak a mesterséges környezetnek, melyet a természet legyőzését lehetővé tevő technika fejlesztése révén hozott létre.
I. m. Hogyan válik az emberiség az általa létrehozott mesterséges környezet rabjává? – Uo. 376.;
Sajnos, sokkal kevesebben vannak azok, akikkel állandó személyes kapcsolatot tarthatunk fenn, mint azok, akikkel az élet valamilyen területén elintéznivalónk akad.
…az adminisztrátor elsőrendű kötelessége és érdeke is, hogy elérhető legyen.
Uo. 380.;
…az atomkorban csak két lehetőségünk van: vagy a világméretű társadalmi egyesülés, vagy a tömeges pusztulás.
Uo. 385.;
…az emberiség mesterséges környezetének állandó változása immár úgy felgyorsult, egy-egy embernek annyiszor és oly mértékben kell újra meg újra alkalmazkodnia élete folyamán, hogy az emberi természet ily módon a végsőkig próbára tétetik.
Uo. 388.;
Az átlagosnál hosszabb életnek még viszonylag nyugodt, sőt renyhe korokban is az az ára, hogy az ember egyre kevésbé ismerős, egyre idegenebb világban találja magát…
I. m. Posztumusz munkarend – Uo. 392.
