WITTGENSTEIN, LUDWIG (1889–1951) osztrák filozófus
WITTGENSTEIN, LUDWIG (1889–1951) osztrák filozófus
Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg kell mondani világosan; amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.
Logikai-filozófiai értekezés. Előszó – Akadémiai, Bp., 1963. 111. Márkus György;
A világ tények és nem dolgok összessége.
I. m. I. 1. sz. – Uo. 113.;
A logikában semmi sem véletlen…
I. m. 2. 012. sz. – Uo.;
Ahogy egyáltalán nem gondolhatjuk el magunknak a térbeli tárgyakat a téren, az időbeli tárgyakat az időn kívül, úgy nem gondolhatunk el egy tárgyat sem más tárgyakkal való kapcsolatának lehetőségén kívül.
I. m. 2. 0121. sz. – Uo.;
A forma a szerkezet lehetősége.
I. m. 2. 033. sz. – Uo. 115.;
A valóság összessége a világ.
I. m. 2. 063. sz. – Uo. 116.;
A kép a valóság modellje.
I. m. 2. 12. sz. – Uo.;
Az igaz gondolatok összessége a világ egy képét alkotja.
I. m. 3. 01. sz. – Uo. 118.;
Amit a jelek elhallgatnak, azt kimondja alkalmazásuk.
I. m. 3. 262. sz. Uo. 120,;
A kifejezés formát és tartalmat jelöl meg.
I. m. 3. 331. – Uo. 121.;
Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy nyelveket hozzon létre, amelyek segítségével kifejezhet bármely értelmet, anélkül hogy sejtelme lenne arról, miként és mit jelent minden egyes szó. Aminthogy az emberek beszélnek, habár nem. ismerik az egyes hangok előállításának mikéntjét.
A nyelv álruhába öltözteti a gondolatot. Mégpedig úgy, hogy az ember nem következtethet az öltözet külső formájából a felöltöztetett gondolat formájára, mert az öltözet külső formája egyáltalán nem abból a célból készült, hogy a test formájának megismerését lehetővé tegye.
I. m. 4. 002. sz. – Uo. 125.;
A legtöbb kijelentés és kérdés, amelyet filozófiai problémákról leírtak, nem hamis, hanem értelmetlen. Az ilyen jellegű kérdésekre tehát egyáltalán nem tudunk választ adni, mindössze értelmetlenségüket állapíthatjuk meg. A filozófusok kijelentéseinek és kérdéseinek többsége abból származik, hogy nem értjük nyelvünk logikáját.
…nincs mit csodálkozni azon, hogy a legmélyebb problémák tulajdonképp nem problémák.
I. m. 4. 003. sz. – Uo.;
E szónak: „filozófia”, valami olyat kell jelentenie, ami a természettudományok felett vagy alatt, de nem mellettük áll.
I. m. 4. 111. sz. – Uo. 131.;
A filozófia nem tanítás, hanem tevékenység.
Egy filozófiai mű lényegében magyarázatokból áll.
A filozófia eredménye nem „filozófiai kijelentésekben” nyer kifejezést, hanem kifejezések világossá tételében.
I. m. 4. 112. sz. – Uo.;
Mindazt, amit egyáltalán gondolni lehet, világosan lehet gondolni. Mindazt, amit ki lehet fejezni, világosan lehet kifejezni.
I. m. 4. 116. sz. – Uo.,
…nincs olyan logikai kapcsolat, amelynek a tárgyak semmiféle kapcsolata se felelne meg.
I. m. 4. 466. sz. – Uo. 141.;
A valószínűség … általánosítás.
I. m. 5. 156.. sz. – Uo. 146.;
Két tárgyról azt mondani, hogy azonos: értelmetlenség; és egy tárgyról mondani azt, hogy azonos önmagával, annyi, mint semmit sem mondani.
I. m. 5. 5303. sz. – Uo. 157.;
Világos: a logika nem juthat összeütközésbe saját alkalmazásával.
I. m. 5. 557. sz. – Uo. 161.;
Amit nem tudunk elgondolni, azt nem tudjuk gondolni; tehát nem tudjuk mondani sem azt, amit nem tudunk elgondolni.
I. m. 5. 61. sz. – Uo.;
A világ és az élet egyek.
I. m. 5. 621. – Uo.;
A szubjektum nem tartozik a világhoz, de ő a világ határa.
I. m. 5. 632. sz. – Uo. 162.;
…a logikában sohasem adódhatnak meglepetések.
I. m. 6. 1251. sz. – Uo. 168.;
A logika nem tan, hanem a világ tükörképe.
I. m. 6. 13. sz. – Uo. 169.;
A számolás nem kísérlet.
I. m. 6. 2331. sz. – Uo. 170.;
A mechanika kísérlet arra, hogy mindazokat az igaz kijelentéseket, amelyekre a világ leírásához szükségünk van, egy meghatározott terv szerint állítsuk elő.
I. m. 6. 343. sz. – Uo. 172.;
Az egész logikai apparátuson keresztül a fizikai törvények mégis a világ tárgyairól szólnak.
I. m. 6. 3431. sz. – Uo.;
Nincs kényszer arra, hogy az egyik dolognak meg kelljen történnie, mert egy másik már megtörtént. Csak logikai szükségszerűség létezik.
I. m. 6. 37. sz. – Uo. 174.;
Az egész modern világszemlélet alapja az az illúzió, hogy az úgynevezett természettörvények a természeti jelenségek magyarázatai.
I. m. 6. 371. sz. – Uo.;
A halál nem eseménye az életnek. A halált az ember nem éli át.
I. m. 6. 4311. sz. – Uo. 176.;
Ha egy kérdést egyáltalán fel lehet tenni, akkor meg is lehet válaszolni.
I. m. 6. 5. sz. – Uo.;
Az élet problémájának megoldását e probléma eltűnése jelenti.
I. m. 6. 521. sz. – Uo. 177.
Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg kell mondani világosan; amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.
A világ tények és nem dolgok összessége.
Aminek esete fennáll, a tény nem más, mint az elemi tények megléte.
A logikában semmi sem véletlen.
Ahogy egyáltalán nem gondolhatjuk el magunknak a térbeli tárgyakat a téren, az időbeli tárgyakat az időn kívül, úgy nem gondolhatunk el egy tárgyat sem más tárgyakkal való kapcsolatának lehetőségén kívül.
A szubsztancia az, aminek létezése nem függ attól, aminek az esete áll fenn.
Csak ha léteznek tárgyak, lehet szilárd formája a világnak.
A valóság összessége a világ.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, igaz-e avagy hamis a kép, össze kell hasonlítanunk a valósággal.
Nincs olyan kép, amely a priori igaz lenne.
A tények logikai képe a gondolat.
Az igaz gondolatok összessége a világ egy képét alkotja.
A gondolat értelemmel bíró kijelentés.
A legtöbb kijelentés és kérdés, amelyet filozófiai problémákról leírtak, nem hamis, hanem értelmetlen. Az ilyen jellegű kérdésekre tehát egyáltalán nem tudunk választ adni, mindössze értelmetlenségüket állapíthatjuk meg. A filozófusok kijelentéseinek és kérdéseinek többsége abból származik, hogy nem értjük nyelvünk logikáját.
A kijelentés lehetősége a tárgyak jelekkel való képviseletének elvén alapul.
A kijelentés mutatja a valóság logikai formáját.
Az oksági kapcsolatba vetett hit a tévhit.
Megadni a kijelentés lényegét annyit tesz, mint megadni minden leírás lényegét, tehát a világ lényegét.
Két tárgyról azt mondani, hogy azonos: értelmetlenség; és egy tárgyról mondani azt, hogy azonos önmagával, annyi, mint semmit sem mondani.
A logika minden tapasztalatot megelőz – …
Világos: a logika nem juthat összeütközésbe saját alkalmazásával.
Nyelvem határai világom határait jelentik.
Amit nem tudunk elgondolni, azt nem tudjuk gondolni; tehát nem tudjuk mondani sem azt, amit nem tudunk elgondolni.
Mindaz, amit látunk, másképp is lehetne.
A logika kijelentései tautológiák.
A logika vizsgálata minden törvényszerűség vizsgálatát jelenti. És a logikán kívül minden véletlen.
Ha lenne egy oksági törvény, így hangzana: „Vannak természettörvények”.
Az egész modern világszemlélet alapja az az illúzió, hogy az úgynevezett természettörvények a természeti jelenségek magyarázatai.
A világ független az akaratomtól.
A világ értelmének a világon kívül kell lennie. A világban minden úgy van, ahogy van, és minden úgy történik, ahogy történik; benne nincs semmiféle érték, és ha lenne is, nem lenne semmi értéke.
Ha egy kérdést egyáltalán fel lehet tenni, akkor meg is lehet válaszolni azt.
