GARCÍA MÁRQUEZ, GABRIEL (1928–, kolumbiai regényíró, elbeszélő)
GARCÍA MÁRQUEZ, GABRIEL (1928–, kolumbiai regényíró, elbeszélő)
…az időt is érik ütések és balesetek, miáltal darabokra törhet, és otthagyhatja egy szobában valamelyik örök szilánkját.
… a svábbogarat, a föld legősibb szárnyas rovarát már az ótestamentumi saruk is előszeretettel taposták, de mint fajta, határozottan szembeszegült mindenféle kiirtási módszerrel, … a svábbogarak csak azért nem lettek az emberi vadság áldozataivá, mert a homályba húzódtak vissza, ahol megóvta őket az ember vele született félelme a sötétségtől, …
… a múlt hazugság, … az emlékezet nem ismer visszautat…
… a makacs rögeszmék diadalmaskodnak a halálon, …
… az olyan nemzetségnek, amely száz év magányra van ítélve, nem adatik még egy esély ezen a világon.
A könyvek semmire se jók … Egész életemben olyan betegségeket gyógyítottam, amiket más orvosok okoztak az orvosságaikkal.
Nincs az az orvosság, ami meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.
Egy bolond se bolond, ha belehelyezkedünk a gondolataiba.
… igaz-e, amit a dalok mondanak: hogy a szerelem mindent legyőz? Igaz – … de jobb, ha nem hiszed el.
… a hitetlenség erősebb a hitnél, mert az érzékekre támaszkodik.
… a hit elvesztése soha el nem tűnő sebhelyet hagy ott, ahol a hit volt, és ez a sebhely az oka annak, hogy a hitet nem lehet elfelejteni.
… a nők valami különös észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.
Van úgy, hogy ha valamit nem értünk, akkor azt az ördögnek tulajdonítjuk, holott Istentől származik, csak éppen nem értjük.
Mi sem olyan hasznos, mint az idejében támadt kétség.
Mindig is úgy hittem, hogy a Szentléleknek nem annyira a hit számít, mint inkább a szeretet.
Száz év magány. Bp., 1971. A szerelemről és más démonokról. Bp., 1995. Székács Vera.
