KARINTHY FRIGYES (1887–1938, költő, író)
KARINTHY FRIGYES (1887–1938, költő, író)
– Hol a büszke és szabad Magyarország?
– Kérlek alássan … igazán furcsa vagy … dolgozunk … rajta… én is … de az nem megy olyan hamar … az embernek élni is kell.
– Kérlek alássan … igazán furcsa vagy … dolgozunk … rajta… én is … de az nem megy olyan hamar … az embernek élni is kell.
… az olyan művész, aki dicsekszik vele, hogy ő alkotás közben sohase felejti el magyar mivoltát – mint az együgyű és ostoba ember, aki tenyerére ülve akarja megmérni magát, súlyos-e …
… – régen gyanakszom a szerelemre, hogy mint ösztön, eredetileg a ragadozó állat önfenntartási ösztönéből származik – az elfelejtett eredeti cél csökevénye a szólásforma: úgy szerettem, majd megettem.
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él …
Mégis a legtöbb: ember, aki él …
[A szerelem] Egyfülű kosár – olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen – de csak egy füle van, hol az egyik cipel, hol a másik
… ez a két kor a legfontosabb az ember életében: a húsz év előtti és az ötvenedik év utáni. A fiatalság, amikor az ember még nem rabja érzékeinek …, meg az a másik, a lehiggadt, amikor az ember feje megérett és a vére lecsillapodott … Igazán nagy könyveket csak érett ember írhat.
Ha én egy barátomnak azt mondom, hogy szamár, és erre az illető megsértődik, akkor az valóban egy szamár!
Van korszellem, és ez a korszellem e pillanatban nem kedvez a magyar író szavának. Meggyőződésem, hogy a divatos írásokon túl remekműveket alkothatnának, és senki sem venné észre. Mi magunk se.
Nem félem a halált, de gyűlölöm a gyilkos emberevést.
… két lépés – egyenes lépés – a logika irányában: egy ugrás oldalt, a képzelet felé.
… szívesen veszem, ha zavarnak. Soha nem lehet tudni, vajon a képzettársítások rendjén melyik inger hasznosabb és célravezetőbb: a külső vagy a belső.
Az emberek rosszul mérik az időt – egyetlen mérték van, az átélés sebessége …
Halász László: Karinthy Frigyes. Bp., 1972.
