MIŁOSZ, CZESŁAW (1911–1997, lengyel költő, regényíró, műfordító)
MIŁOSZ, CZESŁAW (1911–1997, lengyel költő, regényíró, műfordító)
Szép az emberi értelem, és győzhetetlen.
Sem rács, sem drót, sem könyvek bezúzása,
Sem száműző ítélet nem tehet ellene semmit.
Általános eszméket fogalmaz a nyelvben
És vezeti kezünk, ezért írjuk nagybetűvel:
Igazság és Igazságosság, de kicsivel, hogy hazugság, gyalázat.
Sem rács, sem drót, sem könyvek bezúzása,
Sem száműző ítélet nem tehet ellene semmit.
Általános eszméket fogalmaz a nyelvben
És vezeti kezünk, ezért írjuk nagybetűvel:
Igazság és Igazságosság, de kicsivel, hogy hazugság, gyalázat.
Senki nem választja meg a kort, amelybe születik. Sem az erkölcsöket. Se azt, hogy bár rosszul bírja a repülőt, nem utazhat szekéren.
Mindent csak a részlet által lehet kifejezni. Ha megvan a részlet, a részlet részletét kell felfedezni.
A Nyugat, a Nyugat. Ennek a Nyugatnak egyszer meg kell értenie, hogy mi zajlik itt. Csakhogy akkor már késő lesz.
A rossz döntés pillanata egy egész életet képes szerencsétlenségbe taszítani.
Mennyi volt az átlagéletkor a középkorban? Negyven, ötven év. Nevetséges. Az embernek háromszáz, négyszáz évig kéne élnie.
Lehet, hogy a szülők mindig az új nemzedékeknek átadott vonások és vonzódások karikatúrájaként jelennek meg a gyerekek előtt.
… a nagy tragédiák rosszul láthatók azoknak, akik túl közel vannak. Idő kell hozzá. Az történt, hogy a népem megszűnt létezni.
Van ebben valami biológiai állandó; a piszkos munkát mindig ugyanaz az embertípus végzi el.
… az átmeneti helyzetek rendszerint állandó állapottá változnak.
… ha az ember ki van szolgáltatva az erőszaknak, teljesen, minden ízében, elér egy határt, amelyen túl az, amit gyűlöl, kultusz tárgyává alakul át. Ezt nem akarja beismerni. Roppant kínos. De nincs számára más megváltás, mint a többieknél közelebb kerülni az erő centrumához. A meleghez, a kegyelemhez.
… amikor azt mondják, hogy a munkásosztály forradalmat csinál, az valójában azt jelenti, hogy az értelmiség csinálja, amely a helyét keresi, a társadalom szervezetében.
Nézzétek meg az elmaradott országokat – Indiát, Kínát! A tömegek apatikusak, de tanuljon csak meg valamelyik olvasni, szagoljon bele a tudományokba, egyetemre megy, és sztálinista lesz. Mert nyilvánvalónak, logikusnak látja. A XX. század nagy csapdája. Ha tudományos, precíz, a papíron egyezik, miért ne akarjuk, miért ne valósítsuk meg? Amikor a varázslóinas elámul a démonizmuson, már késő, a saját maga által megidézett démon szolgájává kell válnia.
Mindenkinek a maga lelkiismerete szerint kell eldöntenie, miképp cselekedjék ahhoz, hogy megőrizzen valami tisztességet.
Csalatkozunk, ha az angolszászokra számítunk. Kereskedelmi cikk vagyunk a számukra – akárcsak más nemzetek.
Az úgynevezett tisztaság kérdése ma azok attributuma, akik nem akarnak világosan látni. Aki cselekszik, az nem tiszta.
Végső soron a bukás méltó elfogadása is vitéz dolog.
… ebben a rendszerben annak a megítélése, hogy valaki mennyire „megbízható”, alig észrevehető jeleken alapul; inkább a fluidumon, amit az illető kibocsát.
Így vagy úgy, de éppen ez a tömeg, amely megtanulta a hallgatást, és nem csak a hallgatást, hanem az előírt jelszavak szajkózását is, őrizte meg a tudást arról, hogy mi igazságos és mi igazságtalan.
Bűvölő. – Bojtár Endre. – A hatalom megragadása. Bp., 1993. Bojtár B. Endre.
