NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975, író)
NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975, író)
Az életben ez a legtöbb, a helyes gondolkozás. Akármilyen nagy esze van valakinek, ha nincs helyes gondolkozása, az eszével is csak bajt csinál magának.
Azt mondják, nem akar haladni a magyar ember… A kipróbálton bolond, aki nem kap. Csak nem bolond mindent elsőnek kipróbálni.
Ne azonosítsuk a magyar természetet a mi maradiságunkkal!
A tanító … az akkor érzi a leggazdagabbnak magát, ha mindenét odaadta.
A gép voltaképp igen egyszerű dolog. Ami lélek: egy nő, a gyerek, a társadalom, sokkal bonyolultabb. De az emberek azt hiszik, a gép bonyolult. Így duplán jól járnak. Nemcsak a maguk korlátoltságát leplezik el; de közben még egy kis nimbuszt is szereznek maguknak.
Én szeretem a gépet, de csak mint az ember háziállatját.
… olyan együgyű ember nincs, aki egy másiknak a lelkét, ha gyűlöli vagy irigyli, szét ne tudná szedni.
Jegyezd meg, fiam, az asszonyok mindig akarnak valamit. De ezt egy gavallér férfi sosem veszi észre.
… szép dolog a demokrácia, de vannak bizonyos emberi értékek, amelyek egy nemzedék alatt nem tudnak kifejlődni.
Minden nagy írót támadnak. A gyűlölet méri meg, ki kicsoda. Azt egy nagy tehetségnek el kell viselnie.
Az ókorban a politika még az etika része, a kereszténység sem adta föl ebben Isten illetékességét. Újkori találmány, hogy a politikának, mint a sakknak külön törvényei vannak. Innen van az, hogy amit nem követnék el mint magánember, bölcsességként követem el, mint államférfi.
Egy bűnöző államban nem lehet a polgároktól sem erkölcsöt várni.
Európának … gandhizmusra van most szüksége. A gépesítés martalócaival szemben az elszenvedés, a be nem hódolás, együtt-nem-működés hőseire.
Bizonyos helyzetekben, úgy látszik, semmiféle viselkedés sem jó már. Ha az egyik embernek elveszik a méltóságát, a másik embernek is el kell vesztenie. A gyilkosok aratásán az ártatlanok is cinkosokká válnak.
A jóságot azért nem veszik észre az emberek, mert átlátszó, mint a víz és a levegő; csak ha fogy, az vevődik észre.
Annak, akit sokat bántottunk, nem lehet megbocsátani.
Lavoisiert a forradalom meggyilkolta. Ettől még Lavoisier is, s a forradalom is nagy maradhat.
A világ így vagy úgy elkészül, de a nevelés… embert csinálni belé…
Az ember akkor ismeri meg magát, ha mindenét elveszíti.
Milyen öröm örömet okozni. S az emberek mégis milyen ritkán szánják rá magukat.
Az asszonyokban összeszivárognak s homályban maradnak a dolgok; de legalább, ha nem is olyan határozottan és látványosan mindig az egészet tudják. A férfiak tudása éles, szabatos, az értelem szabja ki a körvonalait de mindig csak annyit látnak meg, amennyit új s újabb szempontjaik megvilágítanak.
Az ember semmi iránt sem olyan gyöngéd, mint a maga kinőtt fogyatkozásai iránt.
A nemzeti irodalom! … Lehet, hogy innen az őrültség. Régen csak irodalom volt, világirodalom. Azt, hogy minden népnek teljes, eredeti irodalmának, sőt kultúrájának kell lennie, a romantika találta ki.
Elszigetelt nemzeti politika, az nincs többet. Csak blokk-politika van. S azt a nagy nemzetek csinálják. Ebben kell fölőrölni az erejüket. A kis nemzetek ideje akkor jön el, ha ugyan eljön, amikor ez a sok államcsepp egy nagy világállammá egészen összeállt…
Minden azon múlik, hogy tud az emberiség a jólétével élni? Az egy emberiség most már meglesz; a kis népeknek itt lehet szerepük. Megcsinálni az embert is hozzája.
Aki gondolkozik, az egyszerűsít. Néha nevetséges, hogy nagy emberek hogy eltorzítják a dolgokat, miközben gondolkoznak.
… a filozófia valláspótlék, a tekintélyt elvető ember ezzel tartja rendben, „öblögeti át”, vallásos ösztöneit.
A személyes istennek s az ő többi portékájuknak menthetetlenül vége van. Én azonban épp azt bizonyítom, hogy amit a vallás évezredeken át védett, az nem babona. Az tovább is aktuális.
Az európai civilizáció kioltotta a régi kultúrákat. De a kínaiban, a hinduban, a néger emberben ott vannak továbbra is az ősei.
A mai szent az, aki azt mondja: nézzétek, nem kellett túlvilág, halhatatlan lélek, s mégis úgy tudtam élni, azzal a fenséggel, mintha mindezek volnának.
A gyengeséget ingerli a mások gyengesége. A tökéletességnek azonban legfőbb ismertetőjele…, hogy szánja és megérti.
Egy családban nem lehet az életet újraszőni. Széttépi a többi, az egész. Az egész társadalmat kell egy családként újjáalapítani.
Égető Eszter, Bp., 1956.
