SZONDI LIPÓT (1893–1986, magyar származású svájci orvos és pszichológus)
SZONDI LIPÓT (1893–1986, magyar származású svájci orvos és pszichológus)
… az ember választásainak lehet öröklött – családi, génes – alapja, de lehet egyénileg formált, énes alapja is. Az első a genotrop, a második az egotrop választás. Mindkettő lényege: az ember sorsát választásai döntik el.
A családfa azt mutatja, hogy mi van vagy volt a családban, a teszt meg azt mutatja, hogy a családi – beteg, aszociális – ösztönökből mi van az egyénben.
A pszichoanalízis célja, hogy legyűrje a halálösztönt, megtanítsa az embert élni: szeretni és dolgozni. Én továbbmegyek, és azt mondom, hogy meg kell tanítani az embereket szabadságban élni és humanistának lenni. A hangya is „szeret és dolgozik”. A különbség ott kezdődik, amikor az ember szabad és emberies lesz: humán. Azaz kiterjeszti a szeretetét mindenre, ami él.
Alapvető kritériuma az ösztönnek, hogy cselekedetekben nyilvánul meg. Az érzelem például nem ösztön. Ahhoz, hogy az érzelem ösztönné váljon, az kell, hogy cselekedetté legyen. Az ösztönnek ugyanis egyetlen célja van: kielégülni egy cselekedetben.
Nézetem szerint teljesen hibás az a pályaválasztási rendszer, hogy az embereket oda irányítják, ahol szükség van rájuk, vagy ahová a család kényszeríti őket. Az embert oda kell állítani, ahol – a tehetsége mellett kiélheti valamely ösztönszükségletét, hajlamát.
… minden pedagógusnak, aki valamiféle neurotikus tünetet észlel magán, analízisbe kellene mennie. Az analízisben meg fogja tanulni, át fogja élni azt a lélektant, melyre szüksége van ahhoz, hogy tanítványait igazán megértse.
A nevelésben szükség van a tudattalannal foglalkozó mélylélektanra is.
Győri György (szerk.): Ember és műveltség. Bp., 1976.
