TINBERGEN, NIKO (1907–1988, holland származású angol zoológus, etológus)
TINBERGEN, NIKO (1907–1988, holland származású angol zoológus, etológus)
Az etológiára is alkalmazhatjuk, amit F. A. Beach mondott az amerikai pszichológiáról „abbéli igyekezetében, hogy a huszadik századba lépjen”, megpróbált keresztülszáguldani az előkészítő induktív, leíró fázison, s ezt egyetlen természettudomány sem engedheti meg magának.
… a tudomány célja elsősorban a megismerés, és nem pusztán a hatalom, amely bármennyire is létfontosságú számunkra, csupán egyik eredménye a tudományos megismerésnek.
„Magatartás” ki fejezésen az intakt ál lat mozgásainak összességét értem. Öröklött az a magatartás, amelyet a tanulási folyamatok nem változtattak meg.
… saját magunk vizsgálata ahhoz a hithez vezet, hogy magatartásunkat bizonyos mértékig a végcélok „előzetes tudása” kontrollálja. Rá kell jönnünk azonban, hogy ez a következtetés még az ember esetében sem oldja meg a kérdést. Az emberi viselkedés is élettani mechanizmusok függvénye, s ezeket is tanulmányoznunk kell ahhoz, hogy megérthessük.
… gyakran vezet hamis következtetésekhez az, ha valaminek, ami nem figyelhető meg objektíven, oksági funkciót tulajdonítunk. Különösen veszélyes ez azért, mert a következtetések elfogadásával lemondunk a további kutatásról.
A magatartás annyiban reakció, amennyiben bizonyos mértékig függ a külső ingerléstől, és spontán, amennyiben belső kauzális vagy érzelmi tényezőktől is függ, melyek a belső ösztönzés (urge) vagy késztetés (drive) aktiválódásáért felelősek.
Az élő szervezet egyik legfőbb sajátsága, hogy roppant bonyolult mechanizmus-rendszerei vannak a környezet kedvezőtlen hatásai elleni védekezésre, s ez lehetővé teszi élő szervezetként való fennmaradását.
Míg sok magatartás közvetlenül előnyös az egyed számára, vannak más elemek, amelyek nem jelentenek közvetlen hasznot az egyednek, de előnyösek egy csoport számára.
Az evolúció jelenlegi elméletei a legszélesebb értelemben vett mutációt tekintik minden örökletes változás alapjának.
Az ember – állat. Figyelemre méltó és sok tekintetben egyedülálló faj, de mégis állat. A szív, vér, belek, vesék stb. felépítését és működését illetően az ember nagyon hasonlít más állatokra, különösen más gerincesekre. Az őslénytan, az összehasonlító anatómia és embriológia a legkisebb kételyt sem hagyja afelől, hogy ez a hasonlóság valódi evolúciós kapcsolatokon alapul.
Nos, akárhogy is, azt hiszem kényelmesebb azt mondani, hogy éhes vagyok, mint azt, hogy a gyomorfalizomzatom interoceptorai impulzusokat küldenek a hipotalamuszomba.
… gyakran fordul elő, hogy amikor a jobb belátás és az ösztön összeütközésbe kerül, a vágyaknak „vakon”, „legjobb belátásunk ellenére” engedelmeskedünk. A szerelem megváltoztatja az ember egész látásmódját.
… mindenki tudja, aki átélt valódi éhezést- ami a nyugati világon kívül, elég mindennapos állapot, és éppen elég ideig érintette Nyugat-Európát ahhoz, hogy jelentőségét mi is világosan lássuk –, hogy milyen gyenge az ész, amikor valóban nagy erejű ösztönös motivációval kerül szembe.
Az ösztönről Bp., 1976. Gervai Judit.
