Útmutatás a Helységnévtár kezelésére.
Útmutatás a Helységnévtár kezelésére.
A Helységnévtár két részre oszlik, az általános és betűrendes részre
Az Általános rész a községeket közigazgatási beosztásuk szerint foglalja magában, a vármegyéknek a szokásos földrajzi csoportositás (Duna jobb partja, Duna bal partja stb.) szerinti sorrendjében, a vármegyéken belül pedig a járások betűrendje szerint.
Az egy-egy járás területén fekvő községek a szerint, a hogy nagy- vagy kisközségi jelleggel birnak, két csoportra osztattak. A nagyközségek a járás élén foglalnak helyet, a kisközségek pedig körjegyzőségi beosztásuk szerint a nagyközségek után soroltatnak fel.
A községekhez tartozó, külön elnevezéssel biró lakott helyek az 1910. év végi lélekszámukkal együtt apróbb betükkel, közvetlenül a községnév után szedettek. Külön rovatban, a községnévvel egy magasságban foglaltatik a község összes (polgári és katonai) népessége az 1910-iki népszámlálás eredménye alapján. Magától értetik, hogy ezen összegben a községnek nemcsak belterülete, hanem a községhez tartozó egyéb lakóhelyek lélekszáma is benfoglaltatik. A járások után következnek a rendezett tanácsú városok. A vármegyei adatokat a vármegye végén található »Összesités« zárja le.
A mennyiben valamely vármegye területén törvényhatósági joggal felruházott város is fekszik, az adataival együtt a vármegyei összesités után foglal helyet.
Hasonló beosztás szerint közöltetnek a horvát-szlavonországi községek is, azzal a különbséggel, hogy a nagyközségek, körjegyzőségek és kisközségek helyett – az ottani közigazgatási beosztásnak megfelelően – a politikai községek közöltetnek, minden egyes politikai községnél külön rovatban mutattatván ki azok az adóközségek, a melyekből a politikai község áll, és minden adóközségnél külön rovatban azok a helységek, puszták, telepek stb., a melyek az illető adóközséget alkotják. Ha az adóközség alkatrészét képező valamely helység maga is külön elnevezéssel biró több kisebb területi részre oszlik, ezeknek nevei mindjárt a helységnév után apróbb betűkkel szedettek.
A Betűrendes részben az összes községek és városok s az ezekhez tartozó puszták, telepek stb. – a horvát-szlavonországi részben az adóközségek és az adóközségek alkatrészeit képező helységek – szoros betűrend szerint közöltetnek.
Hasonnevű községek a megyék betűrendje szerint soroztattak s megelőzik a hasonnevű egyéb lakóhelyeket (pusztákat, telepeket, majorokat, stb.), melyek viszont egymás közt azon községek betűrendje szerint következnek, melyekhez tartoznak.
Az előnévvel biró községek előnevük betűrendje szerint foglalnak helyet s a törzsnévnél egyszerű utalás történik mindazon előnévvel biró községnevekre, a melyeknek törzsnevük egy és ugyanaz.
Az egyes községeknél az adatok sorrendje a következő: A község neve, jellege, az esetleg hozzátartozó fürdők és egyéb lakhelyek; vármegye, járás, a házak száma, lélekszám, a divó nyelvek, a hitfelekezetek anyaegyházai és fiókegyházainak hovatartozása (a hol pedig valamelyik hitfelekezetből egynél több anyaegyház fordul elő, ott az anyaegyházak száma az anyaegyházi jel után zárjelbe foglaltatott), terület katasztr. holdakban, körjegyzőség, állami anyakönyvvezetőség, kir. törvényszék, járásbiróság, telekkönyvi hatósággal felruházott kir. törvényszék vagy járásbiróság, adóhivatal, csendőrörsi székhely, a hadkiegészitő kerület, a honvédezred és a népfölkelési járás száma, továbbá, ha van, a gőzhajózási, vasuti és vasuti távirdaállomás, – utóbbi abban az esetben, ha állami- és magán táviratok kezelésére is fel van hatalmazva – távbeszélőállomás, végre az utolsó távirda, – posta és postaügynökség – zárjelek között – azon néven, a mint azok, a község nevétől eltérőleg neveztetnek.
A horvát-szlavonországi résznél megjegyzendő, hogy ott azon helységeknél, melyek nem képeznek önálló adóközséget, a politikai községen kivül az adóközség is ki van mutatva; a telekkönyvi hatóság kitüntetése pedig azért maradt el, mert ott a telekkönyvi hatóság kivétel nélkül a járásbiróságnál, az esetben pedig, ha a jb. a törvényszék székhelyén székel, a törvényszéknél van.
