Dobozmegyer / Mezőmegyer
Mezőmegyer. Doboz /-ból 1927-ben kivált Dobozmegyer kt. e néven alakult ksg.-gé; 1973. ápr. 15-én beolvadt Békéscsaba városba; a ksg. neve 1929. máj.-ig Dobozmegyer volt/.
DOBOZ. Békés vm. gyulai j. 080401–XIV., 16153 kh, 6885 m. / + Bolgár-tp. + Dobozmegyer + Faluhely + Füzszeg + Gerla + Kékfü + Maksár + Nagygörbe + Őzes + Póstelek + Pósteleki kastély /1982. szept. 10-én felrobbantva/ + Ritka t. + Rudolf m. + Szanazug v. Szanna-zug./ Pm.Tb.Td.; Vmh. Dobozmegyer 55. őrh. /v. Mezőmegyer/ 40. HGE: Dobozi Gőzmalom Rt.; Wenckheim uradalom központja; Dobozi Malomipar Rt. /1910/; OKH-szövethezet; Dobozmegyerpusztai OKH-szövetkezet. */1025-/?/ben már falu, amely nevét tölgyesei dobozáról vette. 1235-ben királyi sertéshízlalóhelyként említik. 1221-1350 között a Monostor szigeten volt Gerlai apátsággal. 1735. máj. 6-án a magyar lázadótársaikra támadó rácok a ksg.-et mindenéből kifosztják. 1888-ban a megszűnt Gerla-Póstelek volt p.-ként beolvadt; 1927. jún. 23-án Dobozmegyer kt. kivált s 1927. nov. 23-án ksg.-gé alakult- végl. neve 1929. máj. 24-től Mezőmegyer lett; 1973. ápr. 15-től BÉKÉSCSABA városba olvadt /Mezőmegyer egyébként 1940. jan. 1-jétől a vm. békési j.-ába került/; 1938. jan. 1-jétől Nagyhajlásd 60 kh 282 ö/ + Nagyjános-zug /22 kh 1033 ö/ Gyula-hoz átcsatolva; 1938-ban Pece + Gyurirét + Borostyán kt.-ek /összesen 1582 kh/ Békés-től Mezőmegyerhez csatolva. 1958-ban Dobozból kivált még Gerla s önálló ksg-gé alakult./
