3. Irodalom
3. Irodalom
Acsády Ignác: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 1. (1888) 64–85. és 246–267.
Ágoston Gábor: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15–17. században. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk.: Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger, 1999. 129–156. (Studia Agriensia 20.)
Ágoston Gábor: Az oszmán és az európai diplomácia a kölcsönösség felé vezető úton. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk.: Hanák Péter. Szerk.: Nagy Mariann. Pécs, 1997. 83–99.
Amstadt, Jakob: Die k. k. Militärgrenze 1522–1881 (mit einer Gesamtbibliographie). Würzburg, 1969. (Inaugural-Diss.)
Apfelauer, Richard: Hans Katzianer, ein Feldherr Ferdinands I. Wien, 1939. (Phil. Diss.)
Aulinger, Rosemarie: Das Bild des Reichstages im 16. Jahrhundert. Beiträge zu einer typologischen Analyse schriftlicher und bildlicher Quellen. Göttingen, 1980. (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Schrift 18.)
Austria Picta. Österreich auf alten Karten und Ansichten. Ausstellung der Kartensammlung der Österreichischen Nationalbibliothek. Prunksaal, 11. Mai bis 8. Oktober 1989. Handbuch und Katalog. Hrsg.: Franz Wawrik–Elisabeth Zeilinger. Graz, 1989.
Banfi, F[lorio]–Maggiorotti, L[eone] A[ndrea]: La fortezza di Giavarino in Ungheria ed i suoi architetti militari italiani, specialmente Pietro Ferabosco. Roma, 1932.
Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat története a XV–XVII. században. Bp., 1937.
Bonacker, Wilhelm: Leben und Werk des österreichischen Militärkartographen Cyriak Blödner (1672–1733). In: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchives 10. (1957) 92–135.
117Borbély Andor: Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához a XVI–XVII. századból. In: Hadtörténelmi Közlemények 33. (1932) 171–186.
Borbély Andor: Zyndt Mátyás nagy haditérképe hazánkról. In: Hadtörténelmi Közlemények 35. (1934) 197–202.
Brichzin, Hans: Bemerkungen zur ersten gedruckten Ungarnkarte (1522). In: Nordost-Archiv. Zeitschrift für Kulturgeschichte und Landeskunde 23. (1990) Heft 100. 169–178.
Brichzin, Hans: Eine Ungarnkarte von Nicolaus Angielus, sowie Grund- und Aufrisse ungarischer Festungen aus dem Jahr 1566 im Sächsischen Hauptstaatsarchiv zu Dresden. Teil I. In: Cartographica Hungarica 2. (1992) 39–43., Teil II. In: Uo. 4. (1994) 12–18., Teil III. In: Uo. 5. (1996) 8–11.
Budak, Neven: Uloga Bihaćke komune u obrani granice. In: Historijski zbornik 42. (1989) 163–170.
Cerwinka, Günther: Die Eroberung der Festung Kanizsa durch die Türken im Jahre 1600. In: Innerösterreich 1564–1619. Im Auftrag der Steiermärkischen Landesregierung herausgegeben im Zusammenhang mit der Ausstellung „Graz als Residenz–Innerösterreich 1564–1619”. Redigiert von Alexander Novotny und Berthold Sutter. Graz, o. J. 409–511. (Joannea: Publikationen des Steiermärkischen Landesmuseums und der Steiermärkischen Landesbibliothek. Bd. III.)
Czigány István: Buda visszavívása. Hadmérnökök, térképészek Buda alatt. Bp., 1986.
Czigány István: Felderítés és térképek. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk.: Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger, 1999. 183–195. (Studia Agriensia 20.)
Czigány István: Regularitás vagy gerillaháború. (Gondolatok a magyar hadügyi fejlődés kérdéseihez) In: A végvárak és végváriak sorsa. Szerk.: Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger, 1991. 25–34. (Studia Agriensia 11.)
Dávid Géza–Fodor Pál: Oszmán hírszerzés Magyarországon. In: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben. Szerk.: Petercsák Tivadar és Berecz Mátyás. Eger, 1999. 197–205. (Studia Agriensia 20.)
Descriptio Austriae. Österreich und seine Nachbarn im Kartenbild von der Spätantike bis ins 19. Jahrhundert. Hrsg.: Johannes Dörflinger–Robert Wagner–Franz Wawrik. Wien, 1977.
Descriptio Croatiae. Hrvatske zemlje na geografskim kartama od najstarijih vremena do pojave prvih topografskih karata. Tekst.: Mirko Marković. Zagreb, 1993.
Descriptio Hungariae. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600. Szerk.: Szathmáry Tibor. Fusignano, 1987.
118Domokos György: Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez. In: Limes (Komárom–Esztergom Megyei Tudományos Szemle) 9. (1997) 4. sz. 67–92.
Domokos György: Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében. Ottavio Baldigara élete és tevékenysége. In: Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) 4. sz. 767–856.
Dörflinger, Johannes: Leben und kartographisches Werk der Ingenieuroffiziere De Traux (unter besonderer Berücksichtigung von Maximilian De Traux). Extrait. La cartographie au XVIII siècle et l’oeuvre de Comte de Ferraris (1726–1814). Colloque international, Spa, 8–11 sept. 1976. Bruxelles, 1978. 191–224. (Collection Histoire Pro Civitate, série in-8o, no 54, 1978.)
Ember Győző: A helytartói hivatal történetéhez a XVI. században. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születésének hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp. 1938. 142–156.
Eperjessy Kálmán: A bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929.
Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged, 1928. (A bécsi Collegium Hungaricum füzetei III.)
Exhibiton on Military Maps of Hungary, Instruments and International Exhibition of Facsimile maps. International Cartographic Association, 14th World Conference, 17–24 August, Budapest – 1989. Catalogue of Exhibition. Bp., 1989.
Fasching, Gerhard: Österreichische Militärkarten. Sonderaustellung. H. n., é. n.
Fehér Géza: A magyar történelem oszmán–török ábrázolásokban. Bp., 1982.
Fendrich, Irene: Das Burgenland in den kartographischen Darstellungen von der ältesten Zeit bis zur ersten Spezialkarte 1:75 000. Wien, 1935. (Phil. Diss.)
Fodor Ferenc: A magyar térképírás. I. köt. Bp., 1952. (A Térképészeti Közlöny 15. számú különfüzete.)
Fodor Pál: Az apokaliptikus hagyomány és az „aranyalma legendája”. A török a 15–16. századi magyar közvéleményben. In: Történelmi Szemle 37. (1997) 1. sz. 21–49.
Fodor Pál: Kémkedés a török korban. In: Keletkutatás 1995. ősz 121–126.
Gábor Imre–Horváth Árpád: A haditérképek históriája. Fejezetek a térképészet és a katonaföldrajz történetéből. Bp., 1979.
Gaćina, S.: Slavonija na starim zemljopisnim kartama. Osijek, 1995.
Gatti, Friedrich: Geschichte der k. und k. Technischen Militär-Akademie. Bd. I. Geschichte der k. k. Ingenieur- und k. k. Genie-Akademie. 1717–1869. Wien, 1901.
119Gecsényi Lajos: A 16–17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése) In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére, és születésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Szerk.: E. Kovács Péter–Kalmár János–V. Molnár László. Bp., 1991. 145–158.
Gecsényi Lajos: A végvári harcok taktikája. (Török lesvetés Győr alatt 1577-ben) In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István. Bp., 1994. 165–175.
Gellén Zsolt: A Közép-Rábavidék történeti ökológiája a 17. században. Bp., 1997. (Szakdolgozat, ELTE, BTK)
Gerhartl, Gertrud: Die Niederlage der Türken am Steinfeld 1532. 2. Aufl. Wien, 1981 (Militärhistorische Schriftenreihe 26.)
Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp., 1933. (A „Térképészeti Közlöny” 6. számú különfüzete.)
Gömöry, Gustav: Notizen über Stand, Eintheilung des kaiserlichen Fuss- und Reitervolkes, Haupt-Organisations-Momente, Kriegsräthe, Obrist-Inhaber, Obrist-Feldmarschalch, Kriegsbaumeister etc. im XVI. Jahrhundert, nach Acten des Kriegs-Archivs. In: Mitteilungen des k. k. Kriegs-Archivs 1881. 213–232.
Gömöry, Gustav von: Türkennoth und das Grenzwesen in Ungarn und Croatien während sieben „Friedensjahren” von 1575 bis 1582. Nach Quellen des k. k. Kriegs-Archivs. In: Mitteilungen des k. k. Kriegs-Archivs 1885. 155–178.
G[ömöry] G[usztáv]: Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. In: Hadtörténelmi Közlemények 8. (1895) 254–259.
Granice Hrvatske na zemljovidima: od XII. do XX. stoljeća. (Katalog izložbe.) Tekstovi Ankica Pandžić et alii. Zagreb, 1992.
Guichonnet, Paul–Raffestin, Claude: Géographie des frontières. Paris, 1974. (Le Géographe 13.)
Hegyi Klára: „Aranyásó szpáhik” a királyi Magyarországon. In: A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. Bp., 1993. 103–111.
Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. (História Könyvtár, Monográfiák 7.)
Hillbrand, Erich: Die Kartenbestände des Kriegsarchivs Wien für das Gebiet der ehemaligen Militärgrenze. In: Die k. k. Militärgrenze. Beiträge zu ihrer Geschichte. Wien, 1973. 231–253. (Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien 6.)
Hiller István: A „Titkos Levelezők” intézménye. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk.: Tusor Péter. Bp., 1998. 204–215.
120Holub József: Istvánffy Pál. In: Békefi-Emlékkönyv. Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanári működésének emlékére. Írták: Tanítványai. Bp., 1912. 222–237.
Hopp Lajos: Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar–lengyel hagyományban. Bp., 1992. (Humanizmus és reformáció 19.)
Horváth Magda: A török veszedelem a német közvéleményben. Bp., 1937. (Minerva-könyvtár 112.)
Hrenkó Pál: Az ismeretlen „Lázár deák”. In: Történelmi Szemle (1981) 3. sz. 405–410.
Hrenkó Pál–Papp-Váry Árpád: Magyarország régi térképeken. Bp., 1989. (2. jav. kiad. Bp., 1990.)
Hummel, Walter: Die ältesten Karten Ungarns. Ein Beitrag zur Kartographie Ungarns bis zum Beginn des XVIII. Jahrhunderts. Wien, 1907. (Phil. Diss., Manuskript)
Ilijanić, Mira: Der Baumeister Dominico de Lalio und sein Kreis an der windischen Grenze. In: Siedlung, Macht und Wirtschaft. Festschrift Fritz Posch zum 70. Geburtstag. Hrsg.: Gerhard Pferschy. Graz, 1981. 369–379. (Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchivs 12.)
Inventar der handgezeichneten Karten und PlÄne zur europäischen Kriegsgeschichte des 16.–19. Jahrhunderts im Generallandesarchiv Karlsruhe. Bearbeitet von Alfons SchÄfer unter Mitwirkung von Helmut Weber. Stuttgart, 1971. (Veröffentlichungen der Staatlichen Archivverwaltung Baden-Württemberg Bd. 25.)
Janko, Wilhelm: Lazarus Freiherr von Schwendi oberster Feldhauptmann und Rath Kaiser Maximilian’s II. Wien, 1871.
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképén. In: Végvár és környezet. Szerk.: Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger, 1995. 33–53. (Studia Agriensia 15.)
Joó István–Raum Frigyes: A magyar földmérés és térképészet története. 1–2. fejezet. I/A. köt. A magyarországi földmérés és térképészet a középkorban. Írta és szerk.: Hrenkó Pál. Bp., 1990.
Karrow, Robert W.: Bio-Bibliographies of the Cartographers of Abraham Ortelius, 1570. Based an Leo Bagrow’s A. Ortelii Catalogus Cartographorum. Chicago, 1993. (Mapmakers of the Sixteenth Century and Their Maps)
Kaser, Karl: Freier Bauer und Soldat. Die Militarisierung der agrarischen Gesellschaft an der kroatisch–slawonischen Militärgrenze (1535–1881). Wien–Köln–Weimar, 1997. (Zur Kunde Südosteuropas II/22.) és ugyanez horvátul: Slobodan seljak i vojnik. Povojacenje agrarnog društva u Hrvatsko–slavonskoj Vojnoj krajini (1535–1881.) Tom I. Rana krajiška društva 121(1545–1754.), Tom II. Povojaceno društvo (1754–1881.) Zagreb, 1997. (Povijest i historija)
Kelenik József: A hadügyi forradalom és hatása Magyarországon a tizenötéves háború időszakában. Tények és megjegyzések a császári–királyi hadsereg valós katonai értékéről. In: Hadtörténelmi Közlemények 103. (1990) 3. sz. 85–95.
Kelenik József: A hadügyi forradalom és jelenségei Európában és a magyar királyságban a XVI. század második felében. In: Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar. Eger, 1997. 27–41. (Studia Agriensia 17.)
Kelenik József: A kanizsai védelmi övezet és természetföldrajzi adottságai a XVI. század 70-es éveinek végén. In: Végvár és környezet. Szerk.: Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger, 1995. 163–172. (Studia Agriensia 15.)
Kelenik József: Tata helye és szerepe a végvári rendszerben a 16. század utolsó harmadában. In: Tata a tizenötéves háborúban. (Tatán 1997. május 23-án megtartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga.) Szerk.: Fatuska János–Fülöp Éva Mária–Gyüszi László. Tata, 1998. 45–58.
Kenyeres István: A trencséni vár a XVI. században. In: Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 2. (1995) 1. sz. 5–72.
Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban. Bp., 1996.
Kiss István, N.: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században. (Végvárak és katonaparasztok) In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar és Szabó Jolán. Eger, 1993. 123–144. (Studia Agriensia 14.)
Kiss István, R[ugonfalvi]: A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549–1551. évi leveles könyve. Bp., 1908.
Klinghammer István–Pápay Gyula–Török Zsolt: Kartográfiatörténet. A történetiség a térképészetben. A térképtudomány fejlődésének alapvonalai. A tematikus kartográfia fejlődése. Bp., 1995.
Klinghammer István–Papp-Váry Árpád: Földünk tükre a térkép. Bp., 1983.
Koppány Tibor: A devecseri kastély kutatása. In: Építés–Építészettudomány 15. (1983) 1–4. sz. 261–271.
Koroknay Gyula: Kálló egykori vára. In: A nagykállói járás múltja és jelene. Nagykálló, 1970. 53–72.
Kosáry Domokos: Magyarország a XVI–XVII. századi nemzetközi politikában. In: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Bp., 1987. 20–62.
Kovács József László: Zrínyi iratok a grazi Landesarchivban. In: Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) 4. sz. 911–927.
122Kovács Péter, E.: Miksa magyarországi hadjárata. In: Történelmi Szemle 37. (1995) 1. sz. 35–49.
Krompotic, Louis: Relationen über Fortifikation der Südgrenze des Habsburgerreiches von 16. bis 18. Jahrhundert. Hannover, 1997. [A kötetről Rudolf Hauptner által írott recenzió: In: Wiener Geschichtsblätter 52. (1997) Heft 3. 193.]
Kruhek, Milan: Granice Hrvatskoga Kraljevstva u međunarodnim državnim ugovorima. (Od mira na Žitvi 1606. do mira u Svištovu 1791.) In: Povijesni prilozi 10. (1991) 39–79.
Kruhek, Milan: Karlovac: utvrde, granice i ljudi. Karlovac, 1995.
Kruhek, Milan: Krajiške utvrde i obrana hrvatskog kraljevstva tijekom 16. stoljeća. Zagreb, 1995. (Biblioteka Hrvatska povjesnica. Monografije i studije; Knjiga 1.)
Kruhek, Milan: Stvaranje i utvrdivanje obrambene granice na Kupi u toku XVI i XVII stoljeća. In: Vojna krajina. Povijesni pregled – historiografija – rasprave. Ured.: Dragutin Pavličević. Zagreb, 1984. 215–257.
Kupelwieser, Leopold: Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács, 1526. 2. Aufl. Wien, 1899.
Laszowski, Emilij: Izvještaji Ivana Pieronija o hrvatskim krajiškim gradovima i mjestima god. 1639. In: Starine 29. (1898) 12–32.
Laszowski, E[milij]: Važan rukopis Martina Stiera. In: Vjesnik Zemaljskog Arkiva 10. (1908) 197–202.
Lemoine-Isabeau, Claire: Les militaires et la cartographie des Pay-Bas méridionaux et de la Principauté de Liège à la fin du XVIIe et au XVIIIe siècle. Bruxelles, 1984. (Centre d’Histoire Militaire, Travaux 19.)
Lexikon zur Geschichte der Kartographie. Von den Anfängen bis zum Ersten Weltkrieg. Hrsg.: Ingrid Kretschmer–Johannes Dörflinger–Franz Wawrik. Bd. 1–2. Wien, 1986. (Die Kartographie und ihre Randgebiete. Enzyklopädie, C, 1–2.)
Liepold, Antonio: Wider den Erbfeind christlichen Glaubens. Die Rolle des niederen Adels in den Türkenkriegen des 16. Jahrhunderts. Frankfurt am Main–Berlin–Bern–New York–Paris–Wien, 1998. (Europäische Hochschulschriften, Reihe 3.: Geschichte und ihre Hilfswissenschaften Bd. 767.)
Lopašić, Radoslav: Bihać i Bihaćka krajina. Mjestopisne i poviestne crtice. Zagreb, 1890. (Reprint, Bihać, 1991.)
Loserth, Johann: Innerösterreich und die militärischen Maßnahmen gegen die Türken im 16. Jahrhundert. Studien zur Geschichte der Landesdefension und der Reichshilfe. Graz, 1934. (Forschungen zur Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte der Steiermark Bd. XI. Heft 1.)
123Maggiorotti, Leone Andrea: Gli architetti militari. Vol. II. Architetti e architetture militari. Vol. II. Roma, 1936.
Maggiorotti, Leone Andrea–Banfi, Florio: Pietro Ferabosco. In: Hadtörténelmi Közlemények 34. (1933) 156–173.
A magyar vízszabályozás története. Összeáll. és szerk.: Ihrig Dénes. Bp., 1973.
Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387–1437. Bp., 1984.
Marosi Endre: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer kiépítésében 1541–1592 között. In: Hadtörténelmi Közlemények 21. (1974) 28–74.
Matunák Mihály: Érsekújvár második alapítása. In: Hadtörténelmi Közlemények 10. (1897) 102–109.
Matunák Mihály: Érsek-Újvár alapítási éve. In: Századok 30. (1896) 338–341.
Matunák Mihály: Véghles vára. Breznóbánya, 1904.
Mercator, Gerhard. Europa und die Welt. Begleitband zur Ausstellung „Verfolgt, geachtet, universal – Gerhard Mercator, Europa und die Welt” anläßlich des 400. Todestages von Gerhard Mercator im Kultur- und Stadthistorischen Museum Duisburg vom 4. September 1994 bis zum 31. Januar 1995. Duisburg, 1994.
Miović-Perić, Vesna: Na razmeđu: osmansko–dubrovačka granica (1667.–1806.) Dubrovnik, 1997.
Moačanin, Fedor–Valentić, Mirko: Vojna krajina u Hrvatskoj. (Katalog izložbe) Zagreb, 1981.
Müller, Johannes: Der Anteil der schwäbischen Kreistruppen an dem Türkenkrieg Kaiser Rudolfs II. von 1595 bis 1597. In: Zeitschrift des Historischen Vereins für Schwaben und Neuburg 28. (1901) 155–262.
Neunteufl, Walter: Die Kroatische Militärgrenze im Jahre 1673. In: Festschrift für Manfred Straka zum 70. Geburtstag. Blätter für Heimatkunde 55. (1980) Heft 3–4. 81–86.
Newald, Johann: Niclas Graf zu Salm. Eine Historische Studie. In: Berichte und Mittheilungen des Alterthums-Vereines zu Wien 18. (1879) 1–122.
Newald, Johann: Niclas Graf zu Salm. Nachträge zur Biographie desselben im XVIII. Bande der Berichte und Mitteilungen des Altertumsvereins zu Wien. Wien, 1884.
Nicklas, Thomas: Um Macht und Einheit des Reiches: Konzeption und Wirklichkeit der Politik bei Lazarus von Schwendi (1522–1583). Husum, 1995. (Historische Studien; Heft 442.)
124Nischer, Ernst: Österreichische Kartographen. Ihr Leben, Lehren und Wirken. Wien, 1924. (Die Landkarte, Fachbücherei für jedermann in Länderaufnahme und Kartenwesen 1.)
Novotny, Eleonore: Johannes Sambucus (1531–1584). Leben und Werk. Wien, 1975. (Phil. Diss.)
Oberhummer, Eugen–Wieser, Franz R. von: Wolfgang Lazius: Karten der österreichischen Lande und des Königreichs Ungarn aus den Jahren 1545–1563. Innsbruck, 1906.
Ödöngő Ábel [Takáts Sándor]: Góré, csárdák és skárt. In: Magyar Nyelv 7. (1911) 265–266.
Österreich und die Osmanen. Gemeinsame Ausstellung der Österreichischen Nationalbibliothek und des Österreichischen Staatsarchivs. Prunksaal der Österreichischen Nationalbibliothek. Katalog. Wien, 1983.
Die österreichische MilitÄrgrenze 1535–1871. Urkunden, Akten, Karten, Pläne, Bilder. Gedächtnisausstellung anläßlich des 100. Jahrestages ihrer Auflösung. Veranstaltet vom Österreichischen Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Wien. Ende Sept. bis 17. Dez. Wien., 1971.
Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598. A győri vár töröktől való visszafoglalása 400. évfordulójának emlékére. Győr, 1999.
Pálffy Géza: Egy Zala megyei település nevének keletkezéstörténete és eddig ismeretlen XVI. századi névadója. (Kilimán falu és Andreas Kielman von Kielmansegg) In: Magyar Nyelv 92. (1996) 2. sz. 163–174.
Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században. (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból”) In: Történelmi Szemle 39. (1997) 2. sz. 257–288.
Pálffy Géza: A magyarországi török és királyi végvárrendszer fenntartásának kérdéséhez. In: Keletkutatás 1995. tavasz 61–86.
Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer néhány alapkérdése a XVI. század első felében. In: Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar. Eger, 1997. 59–74. (Studia Agriensia 17.)
Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) In: Történelmi Szemle 38. (1996) 2–3. sz. 163–217.
Pálffy Géza–Perger, Richard: A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremlékei Bécsben (XVI–XVII. század). In: Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 5. (1998) 2. sz. 207–264.
125Pandžić, Ankica: Pet stoljeća zemljopisnih karata Hrvatske. (Katalog izložbe.) Zagreb, 1988.
Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1. (1931) 98–132.
Perjés Géza: Zrínyi és az 1663–64-es nagy török háború. In: Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Sajtó alá rend. és ford.: Iványi Emma. Bev. és szerk.: Hausner Gábor. Bp., 1989. 25–99. (Zrínyi-könyvtár III.)
Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., 1965.
Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról. In: Győri Szemle 1. (1930) 217–242.
Plihál Katalin: Egy „ismeretlen” Wolfgang Lazius térkép. In: Geodézia és Kartográfia 41. (1989) 3. sz. 200–203.
Plihál Katalin: Erdély térképe 1699-ből. Bp., 1999. (Giovanni Morando Visconti 1699. évi Erdély térképének fakszimiléje a Cartograhia Kft. gondozásában.)
Plihál Katalin: Lázár. Családi név vagy keresztnév? In: Geodézia és Kartográfia 44. (1992) 1. sz. 54–55.
Plihál Katalin: Lázár kéziratának sorsa a megtalálástól a megjelenésig. In: Geodézia és Kartográfia 42. (1990) 5. sz. 372–379.
Plihál Katalin: Magyarország Giacomo Gastaldi „La vera descrittione di tutta la Ungheria … ” című térképén. In: Cartographica Hungarica 6. (1998) 2–8.
Plihál Katalin: A magyarországot ábrázoló első ismert részletes térkép készítője a források tükrében. In: Geodézia és Kartográfia 42. (1990) 3. sz. 217–221.
Plihál Katalin: Magyarországról készült és 1528-ban megjelent térkép és készítője a források tükrében. In: Cartographica Hungarica 2. (1992) 11–14.
Podewils, Katharina: Kaiser Maximilian II. (1564–1576) als Mäzen der bildenden Künste und der Goldschmiedekunst. Wien, 1992. (Phil. Diss.)
Prescott, J. R. V.: The Geography of Frontiers and Boundaries. London, 1965.
Regele, Oskar: Der österreichische Hofkriegsrat 1556–1848. Wien, 1949. (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Ergänzungsband I/1.)
Régi magyar várak. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka 16 metszetének fakszimile kiadása. Bp., 1980.
Rensing, Elfriede: Georg Wernher. (1490?–1556). Präsident der Zipser Kammer. In: A Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 1933. 31–58.
Roth, Franz Otto: Wihitsch und Weitschawar. Zum Verantwortungsbewußtsein der adeligen Landstände Innerösterreichs in Gesinnung und Tat im türkischen ‚Friedensjahr’ 1578. Teil I–II. In: Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark 60. (1969) 199–275. és 61. (1970) 151–214.
126Rothenberg, Gunther E[rich]: Die österreichische Militärgrenze in Kroatien 1522 bis 1881. Wien–München, 1970.
Sági Károly: A zalacsányi törökkori várak. Különlenyomat a Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyvéből. Zalaegerszeg, 1960. 131–135. (A Göcseji Múzeum Közleményei 8.)
Salamon Ferencz: Magyarország térképéről a törökök bennlakta idején. In: Salamon Ferencz kisebb történelmi dolgozatai. 2. kiad. Bp., 1889. 292–324.
Sallai János: Magyarország történelmi határai a régi térképeken. Bp., 1995.
Schnur, Roman: Lazarus von Schwendi (1522–1583). Ein unerledigtes Thema der historischen Forschung. In: Zeitschrift für historische Forschung 14. (1987) 27–46.
Schulze, Winfried: Landesdefension und Staatsbildung: Studien zum Kriegswesen des innerösterreichischen Territorialstaates (1564–1619). Wien–Köln–Graz, 1973.
Schulze, Winfried: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studie zu den politischen und gesellschaftlichen Auswirkungen einer äußeren Bedrohung. München, 1978.
Simon Éva: Magyar nagybirtokosok tervezetei a Kanizsával szembeni végvidék kiépítéséről. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk.: Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997. 61–86. (Zalai Gyűjtemény 42.)
Simoniti, Vasko: Turki so v deželi že. Turški vpadi na slovensko ozemlje v 15. in 16. stoletju. Celje, 1990.
Slike mira: Oživljena Hrvatska u vrijeme Karlovačkog mira. (Katalog izložbe.) Autorica teksta: Dubravka Peić Čaldarović. Zagreb, 1999.
Slukan, Mirela: Kartografska zbirka Hrvatskoga državnoga arhiva i njena vrijednost kao izvora za istraživanja. In: Arhivski vjesnik 41. (1998) 121–161.
Slukan, Mirela: Kartografski izvori za povijest Triplex Confiniuma. Cartographic Sources for the History of the Triplex Confinium. Kartographische Quellen zur Geschichte des Triplex Confinium. Zagreb, 1999.
Stegena Lajos (Ed.): Lazarus Secretarius. The First Hungarian Mapmaker and His Work. Bp., 1982.
Stegena Lajos: A magyar térképészet kezdetei. Bp., 1976.
Stegena Lajos: Térképtörténet. 3. átdolgozott kiad. Bp., 1983.
Die Steiermark. Brücke und Bollwerk. Katalog der Landesausstellung. Schloß Herberstein bei Stubenberg, 3. Mai bis 26. Oktober 1986. Hrsg.: Gerhard Pferschy–Peter Krenn. Graz, 1986. (Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchives 16.)
Szabó János Győző: Felső-Magyarország eltűnt végvárai. In: Az Egri Vár Híradója 18. (1983) 26–47.
127Szakály Ferenc: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Bp., 1994. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből 5.)
Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981.
Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. (Humanizmus és reformáció 23.)
Szakály Ferenc: A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526). In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk.: Rúzsás Lajos és Szakály Ferenc. Bp., 1986. 11–57.
Szántai Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei 1528–1850. I–II. köt. Bp., 1996.
Szántai Lajos: De Jode atlaszának Magyarország térképe. In: Cartographica Hungarica 2. (1992) 24–28.
Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon 1541–1593. Bp., 1980.
Szathmáry Tibor: Hazánk első ismert nyomtatott haditérképének vizsgálata társtérképeinek függvényében. (I. rész) In: Cartographica Hungarica 1. (1992) 6–21., ill. Hazánk egyik legrégibb nyomtatott térképe. II. rész. In: Cartographica Hungarica 2. (1992) 2–10.
Szathmáry Tibor: Nicolaus Angielus Magyarország térképe. In: Cartographica Hungarica 3. (1993) 2–13.
Szegő Pál: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig, (1541–1593). Bp., 1911.
Szekfű Gyula: Magyar történet. III. köt. 2. bőv., teljes kiad. Bp., 1935.
Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp., 1908.
Takáts Sándor: Rajzok a török világból. II. köt. Bp., 1915.
Terbe Lajos: Egy európai szállóige életrajza. (Magyarország a kereszténység védőbástyája). In: Egyetemes Philológiai Közlöny 60. (1936) 297–351.
Thiel, Viktor: Die innerösterreichische Zentralverwaltung 1564–1749. Teil I. Die Hof- und Zentralbehörden Innerösterreichs 1564–1625. In: Archiv für österreichische Geschichte 105. (1916) 1–210., Teil II. Die Zentralbehörden Innerösterreichs. 1625–1749. In: Uo. 111. (1930) 497–670.
Tóth Sándor László: Az 1593. évi felvidéki hadjárat és a fülek–romhányi csata. In: Hadtörténelmi Közlemények 112. (1999) 1. sz. 53–73.
Turetschek, Christine: Die Türkenpolitik Ferdinands I. von 1529 bis 1532. Wien, 1968. (Dissertationen der Universität Wien 10.)
Ujhelyi Péter: Az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig (1657–1780). Bp., 1914.
Ulbrich, Karl: Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes. Teil VIII. Karten und Pläne. Halbband 1.: Karten. Abgeschlossen Ende 1967. Eisenstadt, 1970.
128Vándor László: Bajcsa vára. (Egy rövid életű vár Kanizsa határában) In: Zalai Múzeum 7. (1997) 27–30.
Vándor László: Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. In: Nagykanizsa. Városi monográfia. I. köt. Nagykanizsa, 1994. 215–424.
Vándor László: Kehidakustyány. Műemlékek. Bp., 1992. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 449.)
Vaníček, Fr[antišek]: Specialgeschichte der Militärgrenze. Bd. I–IV. Wien, 1875.
Várkonyi Ágnes, R.: A párbeszéd esélyei. (A végvárrendszer-kutatások humánökológiai megközelítéséről) In: Végvár és környezet. Szerk.: Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger, 1995. 7–31. (Studia Agriensia 15.)
Veress D. Csaba: Devecser évszázadai. Veszprém, 1996.
Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. A veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténete. Bp., 1983.
Veress D. Csaba: Veszprém ostroma, a „tizenötéves háború” (1593–1606) kezdete. In: Veszprémi Szemle (Várostörténeti folyóirat) 2. (1994) 1. sz. 21–29.
Voje, Ignacij: Utvrđivanje slovenačkih gradova za odbranu pred turskim provalama. In: Vojne krajine u jugoslovenskim zemljama u novom veku do Karlovačkog mira 1699. Ured.: Vasa Čubrilović. Beograd, 1989. (Naučni skupovi Srpske akademije nauka i umjetnosti, Knj. XLVIII.; Odeljenje istorijskih nauka Knj. 12.)
Voje, Ignacij: Zbirka planova krajiških utvrda iz Karlsruhea. In: Vojna krajina. Povijesni pregled – historiografija – rasprave. Ured.: Dragutin Pavličević. Zagreb, 1984. 259–274.
Vojna krajina. Povijesni pregled – historiografija – rasprave. Ured.: Dragutin Pavličević. Zagreb, 1984.
Wagner, Georg: Das Türkenjahr 1664. Eine europäische Bewährung. Raimund Montecuccoli, die Schlacht von St. Gotthard–Mogersdorf und der Friede von Eisenburg (Vasvár). Eisenstadt, 1964. (Burgenländische Forschungen 48.)
Wawrik, Franz: Alte Manuskripten an der Österreichischen Nationalbibliothek. Separat. Kartenhistorisches Colloquium Bayreuth’82. 31–39.
Wessely, Kurt: Neuordnung der ungarischen Grenzen nach dem großen Türkenkrieg. In: Die k. k. Militärgrenze. Beiträge zu ihrer Geschichte. Wien, 1973. 29–93. (Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien 6.)
Wessely, Kurt: Die Regensburger „harrige” Reichshilfe 1576. In: Die russische Gesandschaft am Regensburger Reichstag 1576. Mit Beiträgen von Ekkehard Völkl und Kurt Wessely. Regensburg, 1976. 31–55. (Schriftenreihe des Regensburger Osteuropainstituts 3.)
129Wiesflecker, Hermann: Kaiser Maximilian I. Das Reich, Österreich und Europa an der Wende zur Neuzeit. Bd. I. München, 1971.
Zákonyi Ferenc: Balatoni várak hiteles rajzai 1651-ből. In: Műemlékvédelem 10. (1966) 3. sz. 137–142.
Zákonyi Ferenc: Pápa várának alaprajza és építési költségei 1653-ból. In: Műemlékvédelem 11. (1967) 2. sz. 76–79.
Zákonyi Ferenc: A tihanyi vár három alaprajza. In: Műemlékvédelem 7. (1963) 4. sz. 230–234.
Zákonyi Ferenc: Veszprém várának alaprajza és távlati képe 1656-ból. In: Műemlékvédelem 13. (1969) 3. sz. 162–166.
Žontar, Josip: Obveščevalna služba in diplomacija avstrijskih Habsburžanov v boju proti Turkom v 16. stoletju. Der Kundschafterdienst und die Diplomatie der österreichischen Habsburger im Kampf gegen die Türken im 16. Jahrhundert. Ljubljana, 1973. (Slovenska Akademija Znanosti i Umetnosti, Razred za Zgodovinske i Družbene Vede I. Dela 18.; Inštitut za Občo in Naradno Zgodovino 5.)
