Ottavio Baldigara családja

Teljes szövegű keresés

77Ottavio Baldigara családja
Ottavio Baldigara életének és tevékenységének bemutatatása nem lehet teljes tágabb értelemben vett családtagjai megismerése nélkül, noha a családi kötelékek érzelmi vonatkozásairól a forrásokban egy szót sem találunk. Annyi bizonyos, hogy mindannyian a Habsburgok szolgálatában álltak, s többen közülük, hozzá hasonlóan, a várépítészet területén jeleskedtek.
A Baldigara családnév alatt a források, eddigi ismereteim szerint, kilenc személyt említenek: Balthasart, Caspart, Cesarót, Giuliót, Marco Antoniót (olykor csak a két keresztnév valamelyikén), Ottaviót, Stefant, egy további lánytestvért és végül Ursulát.376 Maggiorotti csak az itt következőötöt ismerte közülük, s azt állította, hogy a felsoroltak közül Caspar, Cesaro, Giulio, Marco Antonio és Ottavio testvérek voltak.377 A rendelkezésre álló adatok alapján ugyan nem minden rokoni viszony állapítható meg egyértelműen, de van néhány biztosnak tekinthető kapcsolat is. Így Maggiorotti véleményével szemben egyértelműnek látszik, hogy Caspar volt a családfő, részben, mert az ő neve bukkan fel legkorábban (1548), részben, mert fiainak egy kérelme is erre utal.378 Ugyanezen bejegyzésben Ottaviót, Giuliót és Marcót „Baldigara 78fivérek”-ként (Baldigarien gebruedern) említik.379 Cesaro esetében csak egyetlen támpont van: 1557-ben Giulióval együtt folyamodnak zsoldjukért, jóllehet itt nincs szó a köztük levő esetleges rokoni viszonyról.380 Talán Cesaro volt a negyedik testvér, vagy, mint Maggiorotti állítja, a három Baldigara-fivér unokatestvére lehetett,381 1564 után azonban eltűnik a szemünk elől. Lánytestvérükre mindössze egy, elég homályos utalást találunk.382 Balthasar kilétére a kevés adatból nehéz következtetni, ám véleményem szerint az a tény, hogy időben Caspar után, de annak fiai előtt, ráadásul Casparhoz hasonlóan a bécsi Arzenál hajóépítőjeként szerepel, arra enged következtetni, hogy talán Caspar testvéréről, öccséről van szó. Nem lehetett valami hasznos munkaerő, mert egy jelentésben a biztosok panaszkodtak lustasága és a hajók elrontása miatt.383 Stefan létezéséről csupán egy semmitmondó bejegyzés tanúskodik, így személyét egyelőre teljes homály fedi.384 Marco Antonióról legfontosabb ismeretünk mindössze annyi, hogy 1589-ben bátyja, a korábban elhunyt Ottavio érsekújvári építőmesteri állására pályázott.385 Ursula Caspar felesége volt, akit leginkább férje halála utáni kérelmeiből ismerünk, amelyeket az Udvari Kamarához intézett nyugdíja ügyében.386
376 A Memoires 28/1334.-ben levő anyagban szerepel még Benedict neve is. A kérdéses forráshelyen a következő olvasható: „... bedencken dem Baldigara ...”!!! ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. 34. fol. 1567 jún.
377 Maggiorotti 1936, 108.
378 „KhriegsZalmaister soll mit Octauiano, Julius vnnd Marcusen, den Baldigarien gebruedern, Jres Vattern verdiennen halben ordenlich abraiten, auch den ausstanndt, sambt noch 200 f. gnaden gelt, auf ainmall bezallen.”ÖStA FHKA Prot. Bd. 298. Reg. fol. 127. 1571. máj. 5. „Vizdomb vnnder der Enns solle weilenndt Casparn Baldigara ausstendige Prouision seinen nachlassnen Sunen BeZallen.” Uo. A két bejegyzés közvetlenül egymás mellett olvasható, és ezért egyértelműen utal a rokoni kapcsolatra. Katharina Podewils disszertációjában ugyanannak egy másik forrására hivatkozik: ÖStA FHKA HKA Gedenkbücher Hoffinanz und Niederösterreich, Bd. 115. (1571) fol. 189, 192. 1571. máj. 5. Podewils 1992, 161. Sajnos Podewils is kritikátlanul átvette Maggiorotti adatait.
379 L. a 378. jegyzetet. L. még: „An die HofCamerräth, Die Waldigara gebrüder Betreffendt.” A kötet névmutatója szerint a bejegyzés Giulióra és Ottavióra vonatkozik. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 154. Reg. fol. 33. 1571. ápr. 25. „Marx Anthoni Baldigara, vmb des Plaz Zu Vywar, so sein brueder Octauio Baldigara gehabt sein, andtwordtung.”ÖStA KA HKR Prot. 184. Bd. Exp. fol. 245. 1589. febr. 26. L. még: uo. Bd. 185. Reg. 246. fol. 1589. febr. 27. „Caspar Waldigara bitt seinen son Julio, so Zu Zathmar ist, anhaimbs Zuerlauben.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 147. Exp. fol. 178. 1568. nov. 14.
380 „Cesar vnnd Julio Boldigar Bitten vmb bezallung Jrer Besoldung.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 139. Exp. fol. 95. 1557. nov. L. még: ÖStA FHKA Prot. Bd. 228. Reg. fol. 218. 1557. nov. 23.
381 Maggiorotti 1936, 363.
382 L. a 400. jegyzetet.
383 ÖStA FHKA Prot. Bd. 223. Exp. fol. 71. és 75. 1554 ápr.
384 ÖStA FHKA Prot. Bd. 223. Exp. fol. 91. 1554 máj.
385 L. a 379. jegyzetet. Maggiorotti is csak ennyit tud róla. Maggiorotti 1936, 109.
386 ÖStA FHKA Prot. Bd. 287. Exp. fol. 12. 1570 jan., uo. Bd. 289. Reg. fol. 6. 1570. jan. 9.
A Baldigara család „feje” tehát minden bizonnyal Caspar lehetett, aki elsőként jelent meg a forrásokban. 1548-ban egy folyamodványban – melyben szolgálata elvesztését panaszolta és állami támogatást kért maga és gyermekei számára – már arról írt, hogy hosszú ideje hűségesen szolgálta az uralkodót a hajóépítésben.387 Röviddel e kérelem után vissza (?) is vették az Arzenálba (Arschonal vagy Arschional).388 79Ezután csak 1554 márciusában hallunk róla, amikor zsoldhátralékának kifizetését rendelték el, és a hajóépítéssel kapcsolatban kapott utasításokat.389 A család állítólagos származási helye, Trieszt városa, a forrásokban először 1554 májusában kapcsolódik Caspar nevéhez,390 amikor felszólítják a bécsi Kamarát, hogy a Caspar által Triesztben épített hajók költségeiről számoljanak be.391 1556 júliusában kérelmezte, hogy utasítsák a trieszti pénztárat fizetése rendszeres folyósítására.392 Hogy nem volt „elveszett ember”, azt egy 1556 augusztusában a Kamarához intézett kérelme igazolja, amelyben malom-monopóliumot kért magának Triesztben.393 Ezt valószínűleg nem kapta meg, viszont szeptemberben utasították Juan de Scobedót, a bécsi Arzenál helyettes kapitányát, hogy Caspart, mivel „hasznos az Arzenálban”, alkalmazza.394 Élelmessége mellett Caspar ambiciózus ember lehetett, mert már októberben azért folyamodott az uralkodóhoz, hogy az Arzenálban proto-ként alkalmazzák.395 Scobedo azonban ellenezte Caspar tervezett kinevezését.396 Ugyanakkor a még trieszti szolgálata idején elmaradt hátralékos zsoldjának – egy évre 146 rajnai forint – kifizetéséről is intézkedés történt.397
387 „Caspar Baldigara Suppliciert vnd zaigt an, Er habe der Kuniglichen Majestät Lannge Zeit vnd Jar mit machung der Wolhoschem Schif troulichem gediennt, Vnd habe in der Kayserlichen vnd Kuniglichen Majestät Kriegßdiennst Verloren, Pit Jme Zu sein vnnd seiner Kinder statlichem vnderhaltung. Ain Jerliche Prouision Zuuerschreiben, ist der Niederösterreichische Camer Vndehrn bericht Zuegestelt.”ÖStA FHKA Prot. Bd. 199. Exp. fol. 54. 1548 okt.
388 „Casparn Baldigara ist auf sein Suppliciern Vnder Niederösterreichischen Camer bericht, auch her Niclaß vom Thurn vnd der Burignola schrifftlich anzaigen, bewilligt, Jne Zu ainem Maister vnd machung der Welchischen Schif anzunem, Vnd ist der Camer beuolhen, bey dem obristen Herrn Alonso de Contreraß [az Arzenál kapitánya] Verordnung Zuthun, damit Er mit der besoldung Jm Arsonal, Wie ander, vnderhalten Vnd gepraucht werde.”ÖStA FHKA Prot. Bd. 199. Exp. fol. 69. 1548 okt. Munkáját 1549-ben is szükségesnek ítélték. ÖStA FHKA Prot. Bd. 201. Exp. fol. 115. 1549 jún.
389 ÖStA FHKA Prot. Bd. 212. Reg. fol. 36. 1554. márc. 30., uo. fol. 52. 1554. máj. 2.
390 A Memoires 28/1334. szerzője szerint erre utal, hogy Ottavio és Cesaro írásmódja a Trieszt környékén még ma is beszélt olasz dialektusra hasonlít. Balogh Jolán velencei illetőségűnek mondja Ottavio Baldigarát, mégpedig Hieronimo Lippomano velencei követ 1583. dec. 13-án Prágában kelt levele alapján. Balogh 1982, I, 46, II, 90. Ezt állította már Maggiorotti is. Maggiorotti 1936, 108, ill. 239. Ugyanakkor Ottaviót végrendeletében a lejegyző triesztinek mondja. L. a Forrásközlés XIV. sz. alatt.
391 L. a 389. jegyzetet.
392 ÖStA FHKA Prot. Bd. 224. Exp. fol. 170. 1556 júl. Ugyanakkor az Udvari Kamarát is utasították Caspar bérének rendszeres fizetésére. Uo. Bd. 221. Reg. fol. 118. 1556. júl. 31.
393 „Caspar Baldigar Suppliciert, Nachdem Zu Triest grosser mangl an Mulen erbeut, Er sich daselbst so kunstliche Mulen entzurichten, das Jme dieselben in 20 Jarn niemandt noch machen solle, ... .”ÖStA FHKA Prot. Bd. 224. Exp. fol. 177. 1556 aug.
394 ÖStA FHKA Prot. Bd. 224. Exp. fol. 219. 1556 szept.
395 A fennmaradt iratban a következőt olvashatjuk: „Quoniam maiestas Vestra salariam atque provisionem, quam mihi tergesti [Trieszt], gratiose concesserat, Nunc per Maiestatem Vestram Vicedominum huius civitatis persolvendam commisit, ad hoc ut Maiestati Vestrae in arsenali hic Vienna inserviam. Proinde Supplico Maiestatem Vestram, ut eadem non dedignetur mihi gradum aliquem gratiose concedere, videlicet perfecti magistrum, quem Italico sermone protum appellant, quod si acciderit Maestati Vestrae novam triremem aut alterius generis navigium facere, visa opera mea poterit iudicare me talle gradum mereri.”ÖStA KA AFA 1557/11/ad 3. okt. 27. A tisztség, latin megnevezéséből – perfectus magistrum – következtetve, a hajóépítő mesterek elöljárójáé lehetett. A proto név is minden bizonnyal a görög ς, „első” szóból származik. L. még: ÖStA FHKA Prot. Bd. 224. Exp. fol. 228. 1556 okt. Miként az a Caspar kérelmének hátuljára írt néhány sorból kiderül, a Haditanács a folyamodványt eljutatta Juan de Scobedónak azzal a kérdéssel, hogy szerinte Caspar Baldigara alkalmas-e a proto helyére. ÖStA KA AFA 1557/11/ad 3.
396 ÖStA KA AFA 1557/11/ad 3 sine dato (valamikor okt. 27. és nov. 17. között).
397 ÖStA FHKA Prot. Bd. 221. Reg. fol. 161. 1556. okt. 10.
Az elutasítás ellenére valamikor 1558 szeptembere előtt hajómesterré (Schiffmeister) nevezték ki és zsoldját havi 29 forintban állapították meg, ami már meglehetősen 80jó fizetésnek tekinthető. Ebbéli minőségében egy nagy hajót épített, amiért további 90 forint 36 krajcárt kapott.398
398 ÖStA HHStA Hung. Fasc. 79. Konv. 2. 1558 Juli–Dez. u. sine dato. fol. 68–71. Ausgab auf die Zeugheuser vnd Arsionnal vom 19 September des 58. Zu enndt des 16 January diz 59. Jars.
Scobedo és Baldigara között lehetett valamilyen ellentét, vagy ellenszenv, mert 1559 júniusában a Kamara felelősségre vonta Scobedót, hogy az Arzenál személyzete között nem említi Caspart és embereit, és egyben felszólította, hogy ne bocsásson el senkit a szolgálatából.399 Ez a megjegyzés egyben arra is utal, hogy Casparnak komoly támogatója lehetett bizonyos felsőbb körökben. Ugyanakkor anyagi természetű kéréseit többször is megtagadták.400 Pénzügyi nehézségei valószínűleg nem a munka hiányából eredtek, mivel 1561-62-ben többször is járt Friaulban, hogy fát válasszon két készülő gályához.401
399 ÖStA FHKA Prot. Bd. 236. Reg. fol. 89. 1559 jún.
400 ÖStA FHKA Prot. Bd. 238. Exp. fol. 31. 1559 okt., uo. Bd. 244. Exp. fol. 24. 1560 jan.
401 ÖStA FHKA Prot. Bd. 252. Reg. fol. 55. 1561. jan. 11., uo. Bd. 251. Exp. fol. 54. 1562 jan., uo. fol. 88. ápr.
Ezután csak 1568 márciusában hallunk Casparról, amikor neki és fiának valamilyen problémája támadhatott az Arzenál kapitányával, mert Bécsből engedelmességre utasították őket.402 Majd pedig jelentette, hogy az Arzenálban a hajómesterekkel milyen őrzési rendet állapítottak meg.403 Az a tény, hogy ő tett jelentést, arra utal, hogy esetleg a hajómesterek vezetője lehetett, vagy talán megkapta a korábban kérelmezett proto állását. Mindezen adatok szerint valószínűleg 1562-68 között is az Arzenálban dolgozott. Ekkor azonban anyagi helyzete már nem lehetett túl jó, mert könyörgött, hogy legalább hátraléka felét megkaphassa,404 mire 1568 novemberében folyósítottak is neki 100 forintot.405 1569-ben újból kérelmeznie kellett fizetését, s egyben javasolta, hogy azt a sójövedelmekből egyenlítsék ki. Ezt az Udvari Kamara támogatólag továbbküldte az Alsó-Ausztriai Kamarának, hozzátéve, hogy „mivel a kérelmező szegény, és régi szolga, ezért ők [ti. az Alsó-Ausztriai Kamara] intézkedjenek, hogy az említett kérelmező panaszmentes legyen”.406 Ezután már csak Caspar haláláról értesülünk, ami valamikor 1570 januárja előtt következett be.407 81A Haditanács, jellemző módon, csak a következőév májusában adott utasítást, hogy az elhunyt fiainak, feltehetően azok többszöri kérelmére, apjuk hátralékos zsoldját fizessék ki.408
402 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. fol. 111. 1568. márc. 10.
403 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 147. Exp. fol. 95. 1568. márc. 14.
404 ÖStA FHKA Prot. Bd. 277. Exp. fol. 421. 1568 aug.
405 ÖStA FHKA Prot. Bd. 278. Exp. fol. 551. 1568 nov.
406 „Casparn Waldigar Supplication, Jme sein besoldung aus dem Salz Ambt alhie Zubezallen verordnen. Jst der Niederösterreichischen Camer mit anZaigung, dieweil die SuPPlicant Arm vnd ain Alter diener, das Sy demnach die verordnung thuen, damit gedachter SuPPlicant vnclaghaft gehaldten werde, Zuegesteldt werde. (Más kézzel melléírva:) Auf der Niederösterreichischen Camer bricht ist, dem Waldigara 4 Monat soldt Jn Abschlag bei dem KhriegsZallamt verordnt, ... .”ÖStA FHKA Prot. Bd. 282. Exp. fol. 230. 1569 ápr.
407 Felesége nyugdíjkérelmét l.: ÖStA FHKA Prot. Bd. 287. Exp. fol. 12. 1570. jan., uo. Bd. 289. Reg. fol. 6. 1570. jan. 9.
408 „Decret aus dem Kriegs Rath auf July, Octauy vnnd Marxen, der Baldigara gebrueder supplicirn, Jres Vattern seligen ausstendigen besoldung vnnd bewilligten gnad vnnd ergäzligkhait, der 200 f seine diennst ergözligkhait halben, ist dem KriegsZalmaister eingeschlossen worden.”ÖStA FHKA Prot. Bd. 295. Exp. fol. 146. 1571 máj. L. még: uo. Bd. 298. Reg. fol. 127. 1571. máj. 5.
Jelen pillanatban Ottavio mellett Cesaro az egyetlen, akinek várépítészeti tevékenységéről nagyobb iratanyaggal rendelkezünk, amellyel részletesebben is foglalkozni kell.
Cesaro, mint említettem, Giulióval együtt hallatott magáról 1557 novemberében, midőn zsoldjuk kifizetését kérték.409 1563 elején, úgy tűnik, Cesaro megpróbálta „megfúrni” kollégáját, Paolo Mirandolát410 a bécsi Arzenálban. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy az uralkodó jelentést kért róla.411 Cesaro mesterkedését siker koronázta, mert március 30-án elfogadták jelentkezését.412 Az eset kapcsán azonban felmerül a kérdés, hogy a két várépítő milyen elfoglaltságot találhatott az Arzenálban (bár a korabeli mesterek közismerten több „szakmához” is értettek). Mirandola ugyanis az előzőévben még Gyulán tevékenykedett.413 Az ügy folytatása, hogy egy évvel később, 1564. március 28-án Cesarót rendelték Gyulára az – éppen Mirandola által megtervezett és megkezdett – építkezés rendbetétele végett.414 Nagyon valószínű azonban, hogy nem ment oda, mivel rövidesen, 1564. április 18-án, Zay Ferenc kassai kapitány415 parancsot kapott, hogy segítsen Cesarónak Kassáról Szatmárra eljutni,416 s Balassa Menyhértnek is utasítást küldtek, hogy Cesaróval együtt mit kell Szatmárban elvégezniük.417 Ez utóbbi kiderül Cesaro 1564. június 7-i keltezésű, a Haditanácshoz írott, fennmaradt, páratlanul érdekes jelentéséből, amelyben részletesen bemutatta Szatmár közvetlen földrajzi környezetét és ismertette a leendő erődítmény felépítése általa elképzelhetőnek tartott három variációját.418 82Nem véletlen tehát, hogy júliusban már mint Pawmaister Zu Zathmar szerepelt,419 augusztusban pedig a vár lehetséges alaprajzait küldte el és mindkét esetben utasítást kért az építkezéshez.420
409 L. a 380. sz. jegyzetet. L. még: ÖStA FHKA Prot. Bd. 228. Reg. fol. 218. 1557. nov. 23.
410 L. személyére: Pataki 1931, 117, ill. Uő., 1934, 22.
411 „Römische Kayserliche Majestät Eruordern bericht Von wegen Cesar Baldigara Suppliciern vmb dess Mirandula Plaz.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 142. Exp. fol. 136. 1563. jan. 27. „Römische Kayserliche Majestät schreiben, ob Cesar Waldigar an Paulj Mirandulj stat ins Arsonal alhie genumen möcht werden, ist in KriegsRat geben.”ÖStA FHKA Prot. Bd. 251. Exp. fol. 245. 1563 márc.
412 „Schreiben des Caesarj Baldigara anstatt deß Paulj Mirandula angenomen, vnd Jme Monatlich 9 f verordert werden solle. ...”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 142. Exp. fol. 155. 1563. márc. 30. „An Mathiasen Camerer, das er Caesarem Waldigar, so an Paulj Mirandulj stat in das Arschional alhie genumen, Monatlich 10 f. besoldung rauhe.” Uo. Bd. 252. Reg. fol. 272. 1563. ápr. 5.
413 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 142. Exp. fol. 65. 1562. márc. 12. L. még: Veress 1938, 356.
414 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 143. Reg. fol. 33. 1564. márc. 28. Gyula várának korabeli építkezéseire l.: Csorba 1985, 96 skk.
415 1560–65 között felső-magyarországi végvidéki és kerületi főkapitány, s mint ilyen, egyben kassai kapitány is. Pálffy 1997, 272.
416 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 143. Reg. fol. 44. 1564. ápr. 18.
417 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 143. Reg. fol. 44. 1564. ápr. 18. Ugyanezen a napon ő maga zsoldja ügyében ír a Haditanácsnak. Uo. Bd. 144. Exp. fol. 25. 1564. ápr. 18.
418 ÖStA KA AFA 1564/6/1. L. a Forrásközlés I. sz. alatt.
419 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 143. Reg. fol. 76. 1564. júl. 4.
420 „Der Pawmaister Zu Zathmar, Caesar Baldigara vber schickht drey Modell vber Zathmar vnnd begert bschaidt, welchen Er nach Pawen solle.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 144. Exp. fol. 59. 1564. aug. 2. A három alaprajz ma a jún. 7-i, első jelentés mellett található. ÖStA KA AFA 1564/6/1.
Cesaróról ezután nincs további információnk. Halálával kapcsolatban felmerül annak lehetősége, hogy ott volt Szatmárban, midőn somlyói Báthori István váradi kapitány421 csapatai 1564. szeptember 3-án bevették a várat és az őrség nagy részét levágták és elképzelhető, hogy ő is a vérengzés áldozata lett.
421 És egyben váradi végvidéki főkapitány (erdélyi fennhatóság alatt). Pálffy 1997, 286.
A szatmári vár fontos szerepet játszott az Erdély felől Felső-Magyarországra irányuló támadások kivédésében.422 Bizonyosan nem véletlen az időbeli egybeesés, hogy midőn 1564 nyarán kiújultak a harcok a frissen trónra lépett Miksa és János Zsigmond között, ugyanakkor keletkeztek Cesarónak a szatmári vár újjáépítésére vonatkozó tervei is.423 Az események igazolták a megerődítés szükségességét: mint említettem, szeptember 3-án Báthori István váradi kapitány csapatai elfoglalták Szatmárt. Az erdélyi sikerekre válaszul a következőév januárjában Lazarus von Schwendi felső-magyarországi főkapitány támadást indított az erdélyi kézen levő erősségek ellen, s február 11-én Tokajt, majd pár nap múlva Szerencset foglalta el. Ezután indult meg Szatmár ellen. Báthori azonban, a kedvezőtlen körülmények miatt, nem vállalta a harcot. Schwendi csapatainak közeledtére a várat felgyújtatta és elvonult. Ezt követően került sor az új erősség megépítésére, 1569-73 között, amely munka minden bizonnyal Giulio vezetésével és, mint láttuk, Ottavio ellenőrzése mellett zajlott.424
422 Pálffy 1996a, 198–199.
423 A fennmaradt irat jún. 7-i keltezésű, rajzai pedig augusztusban kerültek Bécsbe. ÖStA KA AFA 1564/6/1., uo. HKR Prot. Bd. 144. Exp. fol. 59. 1564. aug. 2.
424 Csorba 1980, 57–63; Balogh 1982, I, 42.
Cesarónak a szatmári vár újjáépítésére vonatkozó tervei tehát még az előtt készültek, hogy Báthori bevette volna Szatmárt. Cesaro több szempontból vizsgálta a terület földrajzi lehetőségeit. Azt javasolta, hogy az erősség mindenképpen azon a ponton álljon, ahol a Szamos vize kettéválik, hogy körülfolyja a szigetet. Ha ugyanis az ellenség ezen a ponton a vizet gáttal elzárja, ezzel a legfőbb külső védelmétől fosztja meg a várat. Hozzátette, hogy az a sziget legkiemelkedőbb pontja, s a talaja is megfelelő. A váltakozó vízjárás miatt felvetette, hogy szabályozzák a folyó két ágát, bár tisztában volt annak hatalmas költségeivel. Cesaro három különböző tervet készített, amelyek mindegyike olaszbástyás erődítményt ábrázol; a Haditanácsnak és az uralkodónak szándékozta azokat elküldeni, hogy kiválasszák a megfelelőt. Az első terv szerint a városfal a sziget nagyobb részét körülzárta volna, s azon belül, annak a Szamos beömlésénél levő sarkában, külön vár épült volna (13. sz. kép). Ám, mint írta, a sziget nagy mérete (kerületét 2600 lépésben425 adta meg) miatt a tüzérség így nem tudna minden pontot kellően fedezni. Ennek ellenére továbbra 83is ebből a tervből indult ki. Szerinte először a várat kellene megépíteni, s utána a városfalat. Az egész erődítményt földből és fából akarta elkészíteni, mégpedig a palánk egyszerűbb változatával, két karósor közé döngölt földből.426 Cesaro második terve szerint csak egy, a várost övező fal készült volna kilenc bástyával (14. sz. kép), míg a harmadik egy szabályos ötszögű, fülesbástyás erősséget ábrázol (15. sz. kép). Végül ez valósult meg.427
425 75 cm-es lépéseket alapul véve majd 2 km.
426 Ez Kelenik József megállapítása, aki a kanizsai palánképítés adatainak ismeretében fogalmazta meg e véleményét.
427 L. Nicolo Angielini felmérését: Domokos 1997b, 199, továbbá egy Karlsruhéban levő alaprajzot 1666-ból. Fotómásolatát l. az Országos Műemléki Felügyelőség Tervtárában. Fénymásolatát dr. Váli Istvánné, a Tervtár vezetője bocsátotta rendelkezésemre, akinek segítségét ezúton is köszönöm.
Cesaro tervének megvalósítása minden jel szerint Giulióra hárult. A Haditanács ugyanis 1566 januárjában utasította Lazarus von Schwendit, hogy küldje Giuliót Szatmárba építőmesternek.428 Elképzelhető, hogy a rokoni (testvéri?) kapcsolat okán jelölték ki Giuliót e feladatra. Ugyancsak 1566 januárjában intézkedtek havi 15 forintos zsoldjáról is, amit már előzőév december 15-től folyósítottak neki.429 Ez arra utalhat, hogy már akkor kinevezték Szatmár építőmesterének, s talán az ezt megelőző hónapokra datálható Cesaro feltételezett halálának időpontja is, amennyiben nem a vár elfoglalásakor esett el. Mindezekhez képest Maggiorotti egy helyütt azt állítja, Giulio 1564-71 között Trencsénben dolgozott, majd másutt azt írja, hogy 1566-69 között állítólag Antonio Floriani modernizációs tervezetét valósította meg.430 Ugyanígy egyszer 1564-71 közé, másszor meg 1566-71 közé teszi szatmári működésének idejét.431 A zavaros évszámok is pontosan mutatják Maggiorotti adatainak értékét.
428 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 146. Reg. fol. 12. 1566 jan.
429 ÖStA FHKA Prot. Bd. 268. Exp. fol. 218. 1566 jan., uo. Bd. 269. Reg. fol. 9. 1566. jan. 16.
430 Maggiorotti 1936, 109, ill. 310.
431 Uo., 109, ill. 364.
Valamikor 1568 őszén, Giulio kérelmet nyújtott be, mivel haza akart térni (hogy hova, azt nem közli a forrás, de nyilván Itáliába). Valószínű azonban, hogy felettese, Hans Rueber nem akarta elengedni, minden bizonnyal a folyamatban levő szatmári építkezés miatt. A Haditanács ugyanis először november 10-én írt neki Giulio kérelme ügyében,432 miközben apja, Caspar is támogatta a kérést a Haditanácshoz intézett beadványában.433 Végül 17-én határozottan utasították a főkapitányt, hogy engedje őt el.434 Lehet, hogy végül nem ment el, vagy talán hamar visszatért, mivel a következőév, 1569 kora tavaszán már fizetésének javítását kérte, ami meg is történt, mert zsoldját 30 forintra emelték.435 Ám, ahogy ez abban az időben szokásos volt, csak hosszas kérelmezés után, 1571 márciusában kapta meg járandóságát. Az uralkodó– némi lekezelő felhanggal –, elrendelte, hogy az Udvari Kamara fizesse ki hátralékait.436 84Emellett még a szatmári várnagy is heti két forintot fizetett ki neki.437 Két hónap multán már szatmári zsoldja miatt levelezett a Kamarával, amely elrendelte a kifizetést.438 Az elintézés módja azonban meglehetősen kétes, ugyanis a magyaróvári harmincad egyik kintlevőségét vállalta át, nyilván azzal a céllal, hogy majd ő behajtja.439 Még áprilisban tett jelentetést Christoph von Teuffenbach szatmári főkapitány440 az erősség siralmas állapotáról, s ennek kapcsán javasolta, hogy Giuliót ismét rendeljék Szatmárra. Ezzel együtt azonban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy „Baldigara nem igazán hozzáértőépítőmester, … szorgalmával és ő császári felsége iránti hűségével eléggé hasznos”.441 Talán e lesújtó vélemény és a pénzügyi huzavonák magyarázzák, hogy Giulio Baldigara 1571-ben elbocsátását kérte a szolgálatból,442 ami egy május 9-én Prágában kelt leirat szerint meg is történt, és a későbbiekre 52 forint éves nyugdíjat állapítottak meg számára.443 Ezután még egyszer szerepel az iratokban, midőn az építési főfelügyelő (Oberster Baukommissar) jelentett a Haditanácsnak Giulio kérelmével, nyilván még mindig valamilyen hátralékos pénzüggyel kapcsolatban.444 Maggiorotti szerint viszont ezzel még nem ért véget szolgálata, mert 1571-től 1583-ig Érsekújváron dolgozott bátyja, Ottavio mellett.445
432 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. fol. 210. 1568. nov. 10.
433 L. a 379. jegyzetet.
434 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. fol. 212. 1568. nov. 17.
435 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 149. Exp. fol. 53. 1569. márc. 29., uo. FHKA Prot. Bd. 285. Reg. fol. 216. 1569. jún. 2, Kapossy 1956, 193. 212. sz.
436 „Julius Baldigara Supplication Jn die HofCamer, vnnd haben die Kayserliche Mayestät bewilligt, dem Supplicanten mit seinen verdienten ausstendten also Begegnen Zulaßen, das Er Zu friden sein müge.”ÖStA KA HKR Prot. Bd. 153. Exp. fol. 14. 1571. márc. 7.
437 MOL MKA Szepesi Kamarai Levéltár, Szepesi Kamara Regisztratúrája, E 254 Repraesentationes, informationes et instantiae, 2. cs. 1569. szept. No. 11. fol. 531. 1569. szept. 10. Melchior Zaurer jelentése a Szepesi Kamarának.
438 ÖStA FHKA Prot. Bd. 298. Reg. fol. 159. 1571. máj. 13. A Haditanács is átírt a Kamarának Giulio ügyében. Uo. KA HKR Prot. Bd. 154. Reg. fol. 37. 1571. máj. 7.
439 „KhriegsZalmaister soll Julio Baldigara an Seinem AußZug, die 330 f, so Orlanndo Jordann ins dreissigist Ambt Zu Hungerischen Altenburg schuldig, Vnnd Er Zubezallen vber sich genomben, abZiehen.”ÖStA FHKA Prot. Bd. 298. Reg. fol. 169. 1571. máj. 25. „Der Camer in Oesterreich, Das Julius Baldigara des Orlanndi Jordann schuldt, die 330 f, so Er in dreissigist Altenburg Zuthuen schuldig, vber sich nemben will.” Uo.
440 Tisztét 1571–79 között töltötte be, emellett 1569–74 között a felső-magyarországi végvidéki és kerületi főkapitány melletti haditanácsos. Pálffy 1997, 274, 285.
441 „Der Julio Baldigaro, vnd der Pruckhmaister Andrea Saluaingna, sollen auch furderlichen widerumb hinein abgeferttigt werden. Dann nunmer sich die Zeit der gePew widerum mit gwalt nachendt, Vnd ob schon Er Baldigar nicht der hochverstandigen Pawmaister ainer ist, So ist Er doch Zu disem schon in siener geburenden linien gezogen werckht, mit seinem fleiß vnd trewlichen Zuestehen Euer Kayserlicher Majestät nuzlichen gnueg, … .”ÖStA KA HKR Akt. 1571 April No. 103. Exp. sine fol.
442 ÖStA FHKA Prot. Bd. 295. Exp. fol. 153. 1571 máj.
443 „Der Kriegszahlmeister Andreas Schnätterl wird beauftragt, dem Baumeister Julius Baldigara, welchen Kaiser Maximilian II. »seines bissher in Sathmar gehabten dienst mit gnaden erlassen«, bis auf Weiteres eine järliche Provision von zweiundfünfzig Gulden zu bezahlen. (Gedenkbuch 113, Fol. 97–97v.)”. Kreyczi 1894, I, No. 11500.
444 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 153. Exp. fol. 96. 1571. szept. 12.
445 Maggiorotti 1936, 318.
*
85Ottavio Baldigara életének és tevékenységének áttekintése után végül fel kell tenni a kérdést: miért vállalta ezt a nem éppen könnyű hivatást és életpályát? A válasz bonyolult, mivel csak töredékes adatokból és saját elejtett megjegyzéseiből következtethetünk.
Vissza kell térnem a bevezető idézetre, melyben Baldigara arra figyelmeztetett, hogy a török hódítást csak az erődítmények képesek feltartóztatni. Ha ezt ilyen világosan átlátta, akkor egyrészt bizonyára meg volt győződve arról, hogy tevékenységével hozzájárul a védelmi rendszer megerősödéséhez, másrészt nyilván tudatában volt személye és munkája fontosságának is. Ama jelentéséből azonban ennél többet tudhatunk meg, jelesül azt, hogy nem csak a katonai helyzetet ismerte rendkívül pontosan, hanem a mögötte meghúzódó alapkérdéseket is. Élesen kritizálta ugyanis a Magyarországon a végek építésére szánt adók és robot megajánlásának, elosztásának módszerét, az ellátásban tapasztalható hanyagságot, a rossz szervezést. De nem csak bírált, rögtön javaslatot is tett a megoldásokra. Másutt is jelét adta, hogy ismeri az adózó, robotot teljesítő emberek helyzetét. Mindez megerősíti, hogy Baldigara nem kívülállóként szemlélte, hanem értette a körülötte zajló eseményeket.
Szakemberként a társadalom tekintélyesebb rétegeihez tartozott, noha egyértelmű, hogy nem a legrangosabbakhoz. Erre a megbecsültségét mutató jelekből lehet következtetni. Szakmai elismertségét és megbízhatóságát igazolja, hogy két kiemelkedő fontosságú erődítmény tervezését és kivitelezését bízták rá, gyakran küldték ki szemleutakra, az építkezéseket segíteni, s végül, mint azt Poppendorf példája mutatja, a katonai vezetők hozzá fordultak, véleményét kérték saját elképzeléseikről. Ugyancsak megbecsültségére következtethetünk abból, hogy midőn 1576-ban vitába keveredett az egri várkapitánnyal és a felső-magyarországi főkapitánnyal, az uralkodó valamiképpen megvédte az ellene irányuló támadásoktól. Mindemellett viszonylag magas fizetést, birtokot, malomépítési jogot kapott, amelyek minden bizonnyal megfelelőéletszínvonalat biztosítottak neki és családjának. Az uralkodó olykor még abban is támogatta a Kamarával szemben, hogy zsoldhátralékát hamarabb kiutalják. Mindebben nyilvánvaló szerepet játszott kétségtelen hűsége és szorgalma, amelyet Schwendi már 1567-ben pénzzel jutalmazott,446 s amelyet egri kinevezési okmánya is hangsúlyozott.
446 Ezt a dátumot a Baldigara 1571. évi kérelmére érkező uralkodói leirathoz mellékelt, Schwendi által Körössy Mihály tokaji provizornak küldött levél igazolja. MOL MKA E 249 Benignae Mandata, 1571 ápr. No. 60. fol. 2.
Építészi tevékenységét sem könnyű megítélni. Tudatosságot és lelkiismeretességet tükröző tervei, jelentései egyértelműen mutatják, milyen fejlődésen ment keresztül e téren az évtizedek során; számos ötletes, a gondolkodó, alkotó emberre jellemző megoldással találkozhatunk bennük. Elképzelései ugyan több szempontból nem feleltek meg a legkorszerűbb elveknek, ám ma már lehetetlen eldönteni, hogy az ismeretek esetleges hiánya, a lassú információáramlás, vagy az építészeti munkásságának 86kibontakozását gátló körülmények – a lassan mozduló hivatali gépezet, vagy az örökös pénzhiány – játszottak szerepet mindebben. Amit alkotott azonban, az a magyarországi török ellenes védelmi rendszer fontos és szerves részévé vált, és hozzájárult annak megerősödéséhez.
*
Pataki Vidor, midőn a magyar történészek közül elsőként kísérelte meg, hogy áttekintést adjon az olasz várépítészet és várépítők magyarországi szerepéről, a több mint száz megemlített személy közül egyedül Ottavio Baldigara tevékenységének rövid bemutatásához tette hozzá: „Addig is, míg megérdemelt életrajzát megkapja, ...”.447 Jelen munkáben kísérletet tettem arra, hogy ezt a hiányt pótoljam.
447 Pataki 1931, 126.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages