4.3.1 A rohamok leírása
4.3.1 A rohamok leírása
A szövetséges hadak Buda megvételére tíz (?) rohamot vezettek, különböző célpontok ellen, eltérő erőkoncentrációval. Mint az ostrom legfőbb eseményeiről, 54a források viszonylag bőséges információval szolgálnak a történtekről. A rohamok vizsgálatához is szükséges az események rekonstruálása.
1. Időpont: jún. 24-én este.54
54 1686/12. jún. 24., Journaux, jún. 24., Richards, 250. o., Deák, 24. o., Zenarolla, 107-108. o., Hadinapló, 128. o., Károlyi, 233-235. o.
Cél: a Víziváros megvétele.
Hely: a városfalon tört rés, illetve a Kakas-kapu.55
55 Amíg az 1686/12. sz. napló (HL.T. 11. 1686/12. „Die Belagerung von Ofen 1686. (vom 12ten Juni bis 12 Juli:)”. [a továbbiakban: 1686/12]), Zenarolla, illetve Károlyi hangsúlyozzák a kétirányú támadást, addig a Hadinaplónál csak a Víziváros bevétele után létesült két állás helyéből lehet erre következtetni. A Journaux, Richards és a Deák-féle napló azonban meg sem említi e körülményt.
Események: A jobb oldali rohamoszlop [1]56 a résnél csekély ellenállásra talált, „mert a védelmezők egyszeri lövés után visszahúzódtak a felső városba” [2].57 A Kakas-kaput azonban a ráakasztott petárda nem törte be [3],58 így a bal oldali oszlopnak [4] a Kakas-rondella árkában, az ott levő paliszádokon áttörve, a Duna felől kellett megkerülnie az erődítést [5]. E hadmozdulatot a magyar sajkások a folyóról ágyútűzzel támogatták [6]. A jobb oldali csapatok közt a velük rohamozó önkéntesek zavart támasztottak, mire Richards megjegyezte, „hogy ha a törökök megállották volna helyeiket, mindnyájokat elvághatták volna”.59 E „lanyha” védekezés okaként egyébként Károlyi az 1684. évi, a törökökre nézve tragikus eseményeket jelölte meg.60
56 A rohamokban részt vett csapatok létszámát és elrendezését a melléklet, mozgását a térképvázlatok tartalmazzák.. A szögletes zárójelben levő számok ezekre vonatkozak.
57 Deák, 24. o.
58 Ezt csak a 1686/12. sz. napló, illetve Károlyi említi.
59 Richards, 250. o.
60 Károlyi, 234-235. o. 1684-ben Kara Mohamed a Vízivárost védő janicsárok előtt kénytelen volt bezáratni a Bécsi kaput, nehogy a velük összekeveredett és őket üldöző keresztények bejussanak a Várba.
Eredmény: A császáriak birtokba vették a Vízivárost, ahonnan már közvetlen támadást intézhettek a Vár északi fala ellen. Ezen kívül mind a két elfoglalt ponton alkamas erődítéseket képeztek ki, amelyek a további árkászműveletek bázisaként és fedezetéül szolgáltak.61
61 L. erre nézve pl. az. 1686/12. sz. naplót.
Értékelés: a gondos előkészület meghozta a kívánt eredményt, jóllehet a védők nem törekedtek komoly ellenállásra.
2. Időpont: júl. 13-án, este 7-8 óra körül.62
62 Journaux, júl. 13., Diarium, júl. 13., Röder von Diersburg, Philipp: Markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden Feldzüge wider die Türken, ... I. köt. Carlsruhe, 1839. (a továbbiakban: Röder), 193-194. o. Bádeni Lajos júl. 17-i levele, Richards, 257. o., Deák, 42-43. o., Henrik, 512. o., Jelentések, 728-729. o., Bubics, 183. o. Cornaro júl. 21-i levele, uo. 192. o. Grimani júl. 16-i levele, Zenarolla, 120-121. o., Önkéntes, 266-267. o., Hadinapló, 133-135. o., Károlyi, 256-263. o.
Cél: Csak Bádeni Lajosnak nagybátyjához írt levele, s ennek nyomán Károlyi fogalmazza meg, hogy az egész akció tulajdonképpen egyszerű befészkelésnek indult, s csak később lett belőle - Bádeni szavai szerint - „formális és esztelen” roham.63
63 Röder, 194. o., Károlyi, 261. o. L. a 76. sz. jegyzetet.
Hely: az Esztergomi rondella (15) bal oldalán, az Esztergomi rondella bal oldali kurtinájának közepén, illetve Sziavus pasa rondellájának (20) jobb oldalán, az első falon levő rések.64
64 Károlyi, 257. o., l. még Marsigli térképét: Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Budapest, 1907., 12-13. o.
55Események: Az akció végrehajtására csapatokat három rohamoszlopba csoportosították: a bal oldali a Sziavus pasa rondella rését vette célba [1.a], a középső a kurtina rését [1.b], míg a jobb oldali az Esztergomi rondellára igyekezett feljutni [1.c].
A roham megindulásakor „kezdetben a törökök tétlenül megállottak, minthogy a rondella megtámadását oldalról várták”,65 Így a középső oszlop viszonylag gyorsan elérte a kurtina résében levő paliszádokat [p]. Előretörésüket az is segítette, hogy itt voltak az omladékok a legkevésbé meredekek.66 A rondellákat rohamozó csapatoknak nem csupán az erősebb lejtővel, hanem a feléledt védőkkel is szembe kellet nézniök. A törökök részben a paliszádok mögül [2], de főként a második fal (24) tetejéről67 heves puskatűzzel, hatalmas kövek és lőporos zsákok özönével fogadták a felnyomulókat. A kurtina résében a dolgosok megkíséreltek logement-t készíteni, míg a katonák a cölöpözeten igyekeztek áttörni. Az állásépítéshez azonban az eszközök elégtelennek,68 a hely pedig alkalmatlannak bizonyult,69 az áttörés pedig a kitűnően épített kétsoros70 karózat, és a hatásos védelem miatt hiúsult meg. Ráadásul amikor a két rondellánál a roham első hullámát visszaverték [3], az ottani védők felszabadult ereje is a középső rohamoszlop ellen fordult [3.a], melyet így a törökök kereszttűzbe fogtak.71 Segített ebben az a két török akna is (o jel), melyeket nagyjából ugyanekkor robbantottak fel a rondellákat támadók lába alatt,72 s bár több forrás is állítja, hogy nem okoztak kárt, legalábbis emberéletben nem,73 minden bizonnyal zavart keltettek a sorok között.74 A rondellák réseit viszont bizonyosan járhatatlanná tették, mivel a széleken előretörő Starhemberg és Auersperg ekkor fordult a kurtina rése felé,75 hogy azon keresztül próbáljanak a rondellákra átjutni [5]. Ugyanakkor a janicsárok megkísérelték a fedett útból a rohamozókat oldalba kapni [4], de ezt az ott álló őrség meghiúsította [4.a].
65 Bubics, 192. o., Deák, 42. o. eképp tudósít: „Az ellenség ellentállása nem is akadályozta meg embereinket, hogy fel ne másszanak, ... „. Ettől eltérően nyilatkozik Richards, 257. o.
66 Hadinapló, 133. o.
67 Jelentések, 723. o., a Diarium is külön kiemeli, hogy „von der Obern Mauer”.
68 Ezt Richards állítja.
69 „... das Erdreich auf der Bresche von dem steten Stuckschießen ganz zu Sand worden, ...”. Diarium, júl. 13., „... auff der Courtinen nit so viel Erdten vor deß Feindts pallisaden ge funden, daß sie nur einen vösten Fueß hätten setzen”. Röder, 193. o., „... die Unserigen ... kundten aber auss Mangel der Erden keinen posto allda fassen”. Jelentések, 728. o., „... nem volt rajta hely [ti. a résen], a szükséges állások kiépítésére ...”. Önkéntes, 266. o.
70 Journaux.
71 Jelentések, 728. o., Bubics, 183. o., 192. o.
72 Ennek csak az Önkéntes mond ellent.
73 Henrik, 512. o., Jelentések, 792. o., Önkéntes, 266. o.
74 Ez Grimani véleménye.
75 Hadinapló, 134. o. Ugyanitt szerepel a törököknek a fedett útból az aknák által a városfalba ütött résen át végrehajtott zavaró támadása is, amelyet azonban a Tavernat kapitány által vezetett (lovas?) őrség kivédett.
A három rohamoszlop maradványainak a középső résnél együttesen végrehajtott kísérlete [6] szintén eredménytelen maradt, és a katonák „lagen ... bey einer halben Stunde auff der Courtine in einem grossen Feuer, wobey sie viel Leuthe verlohren”.76 A hiábavaló erőfeszítést látva Starhemberg tábornagy parancsot adott a visszavonulásra [7]. Ennek láttán felbátorodva a védők kiütöttek a bal 56oldalt fedező brandenburgiakra, akik azonban kivédték a támadást. Feltehetően a visszavonulás kezdetén érkezett a helyszínre - állítólag a rohamot vezető Starhemberg tábornagy tudta nélkül - a Souches és a Mansfeld ezred 1-1 zászlóalja [8], megjelenésükkel azonban már nem segíthettek a kudarcon. Így a már csak felesleges áldozatokkal járó kísérlettel fel kellett hagyni.77
76 „... egy fél órán át feküdtek a kurtinán a nagy tűzben, amelyben sok embert vesztettek.”Jelentések, 729. o., l. még: Röder, 194. o., Önkéntes, 206. o. Finomabban fogalmazott, de ugyanezt mondja a Hadinapló, 134. o. is.
77 Idézem ezzel kapcsolatban Bádeni Lajos – előítéletektől egyáltalán nem mentes – szavait: „... auß beykhommender Ordre deß graff von Stahrenbergß zu ersehen ist, hat es [ti. a roham] Erstlich nur Eine logirung, welche doch nit angangen wahre, sein sollen, vnd hat gedachter Stahrenberg, ..., die ahn der pallisaden vnnützlich stehendte Leüthe wollen zuruck ziehen, vnd bey einer Bloßen Tentativ beruhen laßen, auch würcklich zue dem Endte hinaußgangen, So seind aber Jnzwischen ohne sein vorwißen, wie Er vndt andere mich versichert, Ettliche Battaglionen mit fliegenden fahnen zue Secundiren Beordert, vnd auß einer ohnmöglichen Logirung ein formaler vnd vnsinniger Sturm worden;”. Röder, 194. o. Bádeni Lajos júl. 17-i jelentése. Károlyi szerint a két zászlóalj még a roham első hullámának támogatására érkezett, ezzel szemben a Hadinapló és Bádeni Lajos is a küzdelem végére teszi beavatkozásukat.
Eredmény: A roham semmiféle eredménnyel nem járt, hacsak nem tekintem annak, hogy végleg világossá vált: Buda bevétele korántsem lesz olyan egyszerű, mint azt kezdetben hitték. A császáriak veszteségeit a források 3-400 halottra, és mintegy 500 sebesültre teszik.
3. Időpont: júl. 16-án éjjel 11 órakor.78
78 Diarium, júl. 16., Röder, 195-197. o. Bádeni Lajos júl.17-i levele, Richards, 259. o., Deák, 16. o., Henrik, 513. o., Jelentések, 732-733. o., Károlyi, 278-281. o.
Cél: a déli Nagyrondella árkából (88) kiverni a törököt, és annak contreescarpe-ján állást foglalni.
Hely: a déli Nagyrondella kapujának zwingere (87), és a rondella árka a kapu előtti híd (89) két oldalán.
Események: Miként azt Cornaro a júl. 13-i roham után már jelezte,79 három nap múlva valóban akcióba lendültek a bajorok is. Minthogy a rések az aznap reggel felrobbantott aknák hatástalansága miatt még mindig járhatatlanok voltak, a választóés Bádeni Lajos rajtaütésszerű támadás megkísérlése mellett döntött. Ennek keretében a jobb oldali rohamoszlopra hárult a „kapu előtt jobbkézre levő retranchement megtámadása”, míg a bal oldalon állóknak a Nagyrondella árkában (88) húzódó paliszádokat kellett elfoglalniok.80 Minden csapatot megfelelő tartalék támogatott, sőt, külön zászlóaljak álltak rendelkezésre az esetleges kitörések elhárítására.81
79 Bubics, 183. o.
80 A támadás helyét a források és a térképek ellentétei miatt nehéz rekonstruálni. A Diarium és Bádeni Lajos levele is csak pontatlan helyrajzot ad, amit Károlyi egészített ki.
81 Diarium.
A bajor vezérek jó taktikai érzékkel a sikertelen aknarobbantás után nem indították meg a támadást a felkészült török védelem ellen, hanem kivárták az estét. A gondosan kiválogatott és összeállított rohamoszlopok a sötétség leple alatt a legnagyobb csendben megközelítve, váratlanul törtek rá a törökök állásaira, akik ettől megzavarodva, rövid kézitusa után, megfutamodtak. A bajorok nem üldözték az ellenséget, a dolgosok pedig kihasználva, hogy a meglepett törökök késlekedtek a visszacsapással, nekiláttak az elfoglalt pozíciók megerősítésének (ennél a földzsákok és a rőzsekötegek mellett igen eredményesen hasznosították Bádeni Lajos bádoggal fedett deszkamellvédjeit).
57A védők ezután már hiába próbálkoztak, nem tudták elveszett állásaikat visszaszerezni.
Eredmény: A siker, ami a vaubani felfogás szerint a glacis megkoronázásának felelt meg, a bajorok számára ideális lehetőséget teremtett, hogy a rondellát közvetlen közelről (kb. 25-30 m-ről) ágyúzhassák a contreescarpe-on felállítandó ütegből. A kb. 50 főnyi veszteség csekélynek mondható.
4. Időpont: júl. 27-én, késő délután.82
82 1686/11. júl. 27., Journaux, júl. 27., Richards, 261-262. o., Deák, 57-61. o., Henrik, 518-519. o., Jelentések, 743-744. o., Zenarolla, 130-131. o., Önkéntes, 274-275. o., Hadinapló, 150-154. o., Károlyi, 298-312. o.
Cél: általános rohammal kísérletet tenni a Vár bevételére.
Hely: az északi fronton az Esztergomi rondella (15), a Sziavus pasa rondella (20) és a köztük húzódó kurtina (17), délen pedig a Nagyrondella (84) rései. Egy elterelő hadművelet a júl. 22-i lőportorony robbanása által a keleti oldalon szakított rést (60) vette célba.
Események: Az északi oldalon három rohamoszlopot állítottak fel: az Esztergomi rondella [1.a] és a kurtina [1.b] ellen vezényelt csapatokat a császáriak adták, míg a Sziavus pasa rondellát a brandenburgiak támadták [1.c]. A küzdelmet erőteljesen támogatta a tüzérség is, amely előzőleg már eredményesen rombolta a réseket elzáró paliszádokat [p], most pedig válogatott lövészekkel együtt igyekezett a védőket a falról elűzni.
Adott jelre a harcosok mindenütt egyszerre léptek ki árkaikból, és nekiindultak az elég meredek réseknek, ám a támogató tűz ellenére jelentős ellenállással találkoztak [2].83 A császáriaknak igen komoly nehézségekkel kellett szembenézniök, mivel „Das grosse Eck-Rondell war der harteste punct”,84 ahol a török „tömegével szórta a köveket, kézigránátokat és nyilakat, kaszákkal, szablyákkal és minden eszközzel védekezett”.85 Ugyanakkor egymás után (legalább) négy akna robbant fel a császári gyalogosok lába alatt, súlyos veszteségeket okozva nekik. A forrásokból azonban nem tűnik ki egyértelműen, hogy a török még a harc kezdetén a rohamozók ellen,86 vagy a már elfoglalt pontok visszaszerzése végett alkalmazta-e aknáit.87
83 Jóllehet – miként arról a Hadinapló tudósít –, a „második vonalat jó lövészek és válogatott emberek szállták meg, akiknek állandóan készen kellett lenniök arra, hogy a mutatkozó törököket lefektessék”. Hadinapló, 150. o., l. még: 1686/11., Károlyi, 304. o.
84 „A nagy sarokrondella volt a legkeményebb pont ...”. Jelentések, 743. o.
85 Hadinapló, 151-152. o.
86 1686/11., Jelentések, 744. o., Önkéntes, 274. o., Károlyi, 304. o. Ez utóbbinál azonban kilenc aknáról történt említés.
87 Richards, 262. o., Hadinapló, 153. o. A Journaux ugyancsak kilenc aknáról beszél.
Talán az északi hadműveletek fordulópontjának tekinthető az a brandenburgi akció, amely jelentősen megkönnyítette a császáriak helyzetét, s valószínűleg a győzelemhez segítette őket is: tudniillik a brandenburgiaknak „lassú, de szilárd lépéssel menvén előre”88 már a harc kezdetén sikerült állást foglalni a külső falon (17) [3], és a paliszádok áttörése után oldalba támadták a kurtina védőit [4].89 Ennek hatására az aknáktól megtizedelt (?) császári gyalogosok még egyszer megmászták 58a réseket, és így, harmadszori nekirugaszkodásra [5-6],90 állást foglaltak a paliszádoknál [7], ami „elsőben a középső kurtinánál [értsd: a kurtina közepén] kezdődött, mivel itt a rés alkalmasabb volt, az ellenségek pedig a maga oldalán kevesebb mozgástere volt az árok felé”.91 A törökök megingását kihasználva a császáriak is átmásztak a paliszádokon, és hátranyomták az ellenséget [8].
88 Richards, 262. o.
89 Erre Károlyi, illetve Richards, Henrik herceg, valamint Schmettau jelentéseinek mellékletei nyomán következtettem.
90 Richards, 262. o., Deák, 59. o., Henrik, 518. o.
91 A Hadinapló szerzőjének kitűnő megfigyelése. Valójában persze a „kurtina közepén” kezdődött a dolog („in mitter = in mitte [de]r Cortine” ???), minthogy összesen két kurtinával álltak szemben az északi front ostromlói, és a támadást ekkor csak a jobb oldali kurtina ellen intézték.
A törökök végül a második fal (24) mögé kényszerültek visszavonulni [9], a keresztények pedig üldözték őket [10], s a források szerint egyesek a harmadik falig (25) eljutottak,92 de egy ellentámadás visszavetette őket az első falon elfoglalt állásokig. A török a fedett útból (7) ellentámadást kísérelt meg, hogy az ostromlókat hátba kapja [11], ám ezt a keresztény lovasság ellenakciója meghiúsította [12].93
92 Zenarolla szerint az üldözést és a végső sikert a védők elszántsága mellett az árok és a második fal akadályozta meg (130. o.). Arról, hogy a katonák eljutottak a harmadik falig, beszámol a Hadinapló, 153. o. és a Henrik, 518. o., amely megjegyzi, hogy „mann hätte auch gantz gewisse mit dem Feind zugleich in die Stadt eintringen können, wann nicht der Gemeine Mann wieder alle raison und Warnung dem plündern der erschlagenen alss dem Feinde, nahgehangen hatte”.
93 1686/11., Journaux, valamint Károlyi, 306. o. ugyancsak a Journaux-ra hivatkozva.
A védők további kísérletei az elvesztett pozíciók visszaszerzésére kudarcba fulladtak, s a támadók a folyamatosan érkező erősítésekkel meg tudták őrizni a már megszerzett állásokat. A források szerint a sikerben döntő szerepet játszott a katonák személyes bátorsága és kitartása.
A déli fronton a bajorok két oszlopban indultak a rések megmászására, s ennek megfelelően „in dem Graben 2 Eröffnungen gemacht worden, eine auf der rechten die andern von der linken Hand der Batterie her”.94 A források szerint akciójuk a császáriakéhoz viszonyítva könnyebben eredményre vezetett, „minthogy az ellenség főerejét a császáriak ellen fordította”.95 Az akciót erős tüzérségi támogatás kísérte. A jobb oldali csapatok a kapu zwingerét (87), a kaput (86) [1], a bal oldaliak a nyugati kis zwingert (78) vették birtokba [2], miközben megrohanták a rondella rését is [3]. A bal oldali oszlop oldalba fogta a védekező törököket [4]. Ennek hatására a támadók előbb a rondella zwingerét (85) [5], majd annak rését foglalták el [6]. Ezután közrefogták és a déli magas falhoz (80) szorították vissza a rondella védőit [7]. Eközben a dolgosok rögtön nekiláttak az új állások építésének.96 Az előretörő keresztények elől a védők a palotában kerestek menedéket [8]. A palotaudvarra (71), illetve a nyugati nagy zwingerbe (75) utánuk nyomuló bajorokat és szászokat [9] a palota felső szintjeiről megsemmisítő tűz fogadta,97 így Bádeni Lajos a nagyobb veszteségek elkerülésére visszarendelte 59onnan a csapatokat [10].98 A visszavonulók az ott talált 8 ágyút és 2 mozsarat használhatatlanná tették.
94 „... az árokban két nyílást készítettek, az egyiket jobbra, a másikat balra az ütegtől.”Diarium. A Délen lezajlott események fő forrása a Diarium (bár meglepően keveset mond), Röder, 206. o. Bádeni Lajos júl. 29-i levele. A többi, fentebb idézett forrás (81. sz. jegyzet) csak részleges felvilágosítást ad. A kétirányú támadásra a Diariumból, Bádeni Lajos id. leveléből, Deák, 61. o. alapján következtettem, valamint Károlyi, 308. o. is erről ír.
95 Henrik, 519. o., l. még: Jelentések, 744. o.
96 A Diarium részletesen ismerteti ezt a tevékenységet, és Bádeni Lajos is elismerően nyilatkozik róluk levelében.
97 Diarium, Károlyi, 309. o.
98 Bádeni Lajos levele szerint. A Diarium és Deák, 61. o. szerint viszont a választó adta ki erre a parancsot.
A Duna felől végrehajtott elterelő akció annyiban sikeresnek tekinthető, hogy lekötött bizonyos török erőket, bár a hajdúk „megrettenvén a tűztől a félelem nem engedte, hogy álrohamukat a vizi oldalon megtegyék”.99 Károlyi szerint legalább 20%-os veszteséget szenvedtek, ami az álroham veszélyességéről és a magyarok bátorságáról is tanúskodik.100
99 Deák, 59. o., l. még: Jelentések, 744. o.
100 Károlyi, 310. o.
Eredmények: Az első általános roham elérte legfőbb célját: a támadók az északi fronton befészkelték magukat a Vár külső védfalának réseibe, s ezzel itt is végrehajtották a glacis megkoronázását, délen pedig bejutottak a Vár területére. Az egész akciót a kitűnő előkészítés és szervezés, a legénység kitartása és a tisztek személyes példamutatása jellemezte. Lényeges szerepet játszott a sikerben, hogy az új állások kiépítéséhez elegendő eszköz állott rendelezésre, valamint a folyamatos lőszerutánpótlás megoldása.101 Mindez azonban komoly személyi áldozatokkal járt. Károlyi összesítésében mintegy 5000 halottról és sebesültről olvashatunk.102
101 Jelentések, 744. o. szerint azonban a gondatlanul kihordott lőpor sokszor tüzet fogott, és többeket összeégetett.
102 Károlyi, 311-312. o.
5. Időpont: aug. 3-án, du. 5-6 óra körül.103
103 A roham forrásai: 1686/11. aug. 3., Journaux, aug. 3., Diarium, aug. 3., Röder, 210-213. o. Bádeni Lajos aug. 4-i levele, Richards, 264. o., Deák, 70-71. o., Henrik, 696. o., Jelentések, 756. o., 757. o., Bubics, 250. o. Cornaro aug. 7-i jelentése, 252. o. Cornaro aug. 11-i jelentése, 261. o. Grimani aug. 4-i levele, Zenarolla, 135-136. o., Önkéntes, 277-278. o., Hadinapló, 159-160. o., Károlyi, 325-328. o.
Cél: újabb általános rohammal, még a török felmentő sereg beérkezése előtt, megkísérelni a Vár bevételét.
Hely: az északi fronton a második falnak (24) az Esztergomi (15) és Sziavus pasa (20) rondellák közé eső szakaszát támadták, míg Délen elsősorban a magas déli fal (80) körül folyt a küzdelem.
Események: A roham kimenetelét az előkészítés körülményei döntően befolyásolták. Az egészet egyfajta elsietettség jellemezte, ami főként a török felmentő sereg közeledtével magyarázható.104 Egyfelől „Der Anlauff aller orthen noch sehr hoch, und difficil wehre”,105 különösen az északi fronton, ahol a még betöltetlen, a védők tüzének erősen kitett árkon át kellett a második falat megközelíteni. Ráadásul a rések járhatóbbá tétele végett robbantott aknák is hatástalanok maradtak. Másfelől, miként az események mutatják, nem volt teljes egyetértés a roham végrehajtásával kapcsolatban sem Schöning brandenburgi főparancsnok és Károly herceg, sem pedig ez utóbbi és Miksa Emánuel között. Így, amíg az északi oldalon Schöning tanácsára a támadás elhalasztása mellett döntöttek, addig „der andern Seiten die Mine gesprungen und man gar stark mit den Musquetenschießen hören, auch dahero vermeint hat, dass man auf anderer 60Seiten wirklich in der Action begriffen”,106 tehát a rohamra hívó jelet be sem várva indították meg az akciót. Erre Károly herceg is elrendelte a támadást, nem akarván cserben hagyni Miksa Emánuel csapatait.107
104 Károlyi, 320. o.
105 „A feljárat még mindenütt nagyon magas és nehéz volt, ...”. Jelentések, 756. o., de ezt minden forrás egyöntetűen állítja.
106 „... a másik oldalon aknák robbantak és erős muskétatüzelést hallottunk, miértis úgy vélték, hogy a másik oldalon valóban támadásba kezdtek.”Diarium.
107 Károlyi, 326. o.
Az északi oldalon három oszlop indult rohamra a betöltetlen árkon (23) keresztül a második fal (24) rései ellen. A támadók helyzetét eleve reménytelenné tette az árok belső lejtőjének és a réseknek a meredeksége. Bár a császári és brandenburgi gyalogosok a lóról szállt dragonyosokkal és magyar talpasokkal együtt háromszor újították meg a kísérletet, s néhányan át is jutottak a paliszádokon,108 végül a fővezér „restelvén oly sok embert ily nyilt és tág árokban, a kövek, gránátok, nyilak, golyók és tűzcsőtéknek kitenni, ..., ő fensége visszavonúlást parancsolt, de embereinek fele sem tért vissza”.109
108 Henrik, 363. o.
109 Richards, 264. o.
A déli fronton a bajorok a jól járható réseken át110 kétirányú támadással111 mintegy ollóba fogták a magas déli falat és annak védőit. A baloldali oszlopnak sikerült benyomulni a délnyugati külső palotaudvarra (71) [1], illetve a nyugati nagy zwinger (75) falát elfoglalni [2], majd onnan a paloták romjai közé betörni [3]. A zegzugos omladékok és a szűk hely azonban megállította az előrenyomulást, magasból (főképp az István-toronyból - 69) alázúdított kövek és lőporos zsákok pedig visszavonulásra kényszerítették a csapatokat [4]. Nem járt másképp a jobb oldalon előretörő részleg [6] sem: a keleti külső palotaudvaron (72) levő török sáncot a rendkívül szűk hely és a védők ellenállása miatt nem tudták elfoglalni. A felesleges áldozatok elkerülése végett a választófejedelem innen is visszarendelte csapatait [6].
110 Röder, 210. o. Bádeni Lajos levele, Zenarolla, 135. o.
111 A Délen végrehajtott akciót csak a Diarium, illetve Károlyi írja le világosan, így a kétirányú támadás ténye is csak náluk szerepel.
Eredmény: Mindössze egy negyven ember számára alkalmas állást tudtak a császáriak az Esztergomi rondellán kiépíteni. E talpalatnyi terület azonban az északi fronton mintegy 2-300 halott és sebesült katonába került, nem beszélve a kudarc okozta sokkhatásról, amely a júl. 27-i nagyszerű eredmény után mindekit hideg zuhanyként ért. A déli oldalon is csak csekély térnyerést tudtak elérni, ami kb. 100-150 ember elvesztésével járt. Ennek ellenére a Diarium úgy értékelte a történteket, hogy „hat man mittels dieses Versuches den situm loci und innerliche Beschaffenheit ohne großen Verlust recht recognoscirt ...”.112
112 „... e kísérlettel a hely fekvését és belső elrendezését nagy veszteség nélkül jól felderítették ...”. Diarium.
6. Időpont: aug. 22-én, reggel.113
113 Diarium, aug. 22., Richards, 270. o., Deák, 88. o., Henrik, 704. o., Bubics, 300-301. o. Grimani aug. 22-i levele, Zenarolla, 148-149. o., Hadinapló, 184-185. o., Károlyi, 351-353. o.
Hely: a déli magas fal (80) két oldalán, illetve közepén.
Cél: a déli magas fal elfoglalása, valamint logement készítése az István-torony (69) tetején.
Események: Ezt az akciót legtöbb forrás említi ugyan, de csak nagyon szűkszavúan.
61Erős tüzérségi előkészítés után, komoly tűztámogatás mellett, a bal oldali [1] és a középső oszlop [2] egyesült erővel [3], harmadik nekirugaszkodásra [4-5] elfoglalta az István-tornyot, a jobb oldali pedig a keleti külső palotaudvaron (72) próbált előrejutni, és a törökök retranchement-ját elfoglalni [6]. Ez utóbbi kísérlet azonban, részben a rohanók lába alatt robbantott akna miatt, sikertelenül végződött [7], és csak estefelé tudták a bajorok, nagy erőfeszítések árán, a védőket hátrébb szorítani [8]. Egyes források szerint viszont a törökök az egész fronton visszaverték a támadókat, és nem utalnak arra, hogy újabb kísérletet tettek volna.114 A bajorok rohamát az északi fronton álriadóval segítették.
114 Ez derül ki Hadinaplóból és Grimani jelentéséből, illetve Zenarolla naplójából is, ő viszont a megismételt és eredményes rohamról is tudósít; a többi forrás csak a foglalás tényét közli.
Eredmény: Ha figyelembe vesszük, hogy a török már aug. 26-án az István-torony (69) elhagyására kényszerítette a bajorokat, akkor csak a keleti külső palotaudvarban (72) szerzett új állás tekinthető a roham nyereségének.
7. Időpont: szept. 2-án, du. 3 órakor.115
115 A roham forrásai: Journaux, szept. 2., Diarium, szept. 2., Richards, 272-273. o., Deák, 97-99. o., Henrik, 708-709. o., Bubics, 322-324. o. Grimani szept. 4-i levele, Zenarolla, 158-159. o., Önkéntes, 292-294. o., Részletes beszámoló a Buda visszavételénél történtekről 1686. szeptember 2-án ... In: Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. Összeállította: Szakály Ferenc. Budapest, 1986. 400-403. o. (a továbbiakban: Beszámoló), Hadinapló, 209-211. o., Károlyi, 365-378. o.
Hely: az északi fronton a fő támadást az Esztergomi rondella (15) ellen intézték, míg a Bécsi kapu (26) és a Sziavus pasa rondella (20) között álrohamot indítottak. Délen az aug. 3-ihoz hasonlóan kétirányú akciót szerveztek, amely megkerülte a paloták még mindig leküzdhetetlen akadályt jelentő épülettömbjét, illetve a nehezen járható magas déli falat (80).116
116 Károlyi leírása nyomán.
Cél: Buda bevétele.
Események: Érdekes módon a források többsége épp döntő roham történéseiről tudósít felületesen, elnagyoltan. Egyértelműen kiderül azonban belőlük, hogy a győzelem kivívásában a gondos és hosszú - mintegy kéthetes - előkészületeken117 túlmenően döntőnek bizonyult, hogy a parancsnokságnak mind a védők, mind a felmentő sereg, de még saját katonaságuk előtt is sikerült teljesen eltitkolni a támadásról hozott határozatot, valamint annak körülményeit.118 A gyakorlatban ezt úgy oldották meg, hogy „mikor a hadsereg épen kész volt, hogy induljon a nagyvezérre, hirtelen az egész menetrend megváltozott és délután három órakor az utósereg parancsot kapott, hogy a réseket megmássza, minden úgy lévén beosztva, hogy a zászlóaljak rendjének változása nélkül mindenki támadhatott.”119
117 L. pl. Hadinapló, 197. o., 202. o., 207. o.
118 A parancsnokság azt az álhírt terjesztette, hogy a nagyvezír seregét akarják a döntő roham előtt megverni és elűzni, nehogy az a Várat rohamozókat hátba támadhassa.
119 Deák, 97. o.
Az északi fronton a császáriak hajtották végre a fő támadást. A jobb oldali rohamoszlop az Esztergomi rondella mellett, a nyugati kurtinán (6) tört rést vette célba [1], a középső a rondella tetejének gerendázatán [g] nyomult előre [2], a bal oldali pedig az árok feltöltött részén [t] igyekezett áthatolni [3]. A Bécsi kapu és a 62Sziavus pasa rondella között a brandenburgiak indítottak két (három ?) álrohamot [4-5].120
120 Károlyi három álrohamról tud, a Hadinapló kettőről.
A császáriak a bajorokat megelőzve kezdték a rohamot. A tüzérség által megrongált paliszádokat [p] elsőként a császáriaknak az Esztergomi rondella tetején át előretörő középső csoportja érte el [6].121 A törökök rendkívül heves ellenállást tanusítottak, és „kétszer visszaverték onnan a támadókat” [7-8].122 A harc kimenetelét ezen a szakaszon a tartalékok időben történt bevetése [9] mellett az döntötte el, hogy „akik az új [ti. a nyugati kurtinán levő] falrésnél nyomultak fel, a paliszádok mögött az ellenség hátába kerültek” [10],123 amely a második fal (24), illetve a rondella torkában levő cölöpözet mögött elszántan védekezett. Ugyanakkor a brandenburgiak is áthatoltak a betöltetlen árkon, át a második falon [11], s oldalba fogták [12], majd a császáriakkal közös arcvonalat formálva hátraszorították a még mindig harcoló ellenséget a falaktól [13]. A törökök az utcákon keresztben létesített sáncok [s] mögé próbáltak visszavonulni, de az utánuk nyomuló ostromlók előtt már nem tudták az átjárókat lezárni, így a keresztény harcosok velük összekeveredve jutottak át azokon [14]. Ezzel az északi oldalon összeomlott a védelem, és a rohamozók, elsöpörve az elszórt török csoportok ellenállását, birtokba vették a Felsővárost. A törökök végsőkig harcolni akaró maradványai a palotába menekültek.
121 „Szinte előbb értek oda, mint az ellenség maga, ...”. Hadinapló, 210. o.
122 Önkéntes, 292. o., l. még: Bubics, 323. o., Beszámoló, 402. o.
123 Hadinapló, 211. o.
A bajor hadműveletről alig van értékelhető adatunk, bár az bizonyosnak látszik, hogy támadásuk csak a császáriakét követően vette kezdetét.124 Hadműveletüket továbbra is erősen akadályozta a rés, amely „gar hoch und überaus schwer zu besteigen war”,125 valamint a védősereg is „einen ungemainen Widerstand thate”.126 Richards ugyanakkor korántsem fogalmazott finoman a bajorok akciójáról: „A bajorok, ... más sorsban részesültek, ők veszteséggel visszaverettek; de az ő oldalukról a bemenetel nem is volt lehetséges.”127 Más leírások is azt igazolják, hogy a bajorok csak akkor tudták elfoglalni a palotákat, amikor a császáriak a védőket a Felsővárosból hátbatámadták. A kétoldalról körülvett védősereg maradványai ekkor adták csak meg magukat.
124 Richards, 273. o., Hadinapló, 211. o.
125 „... eléggé magas és rendkívül nehezen megmászható volt, ...”. Diarium.
126 „... szokatlan ellenállást tanusított.” Uo.
127 Richards, 273. o.
Eredmény: Másfélszáz éves török uralom után Buda ismét a keresztények kezébe került. Ez az utolsó roham az ostromlóktól viszonylag csekély áldozatokat, csak mintegy 400 halottat és 250 sebesültet követelelt.128 A törökök teljes veszteségét (beleértve a polgári lakosságot is) a források 3000-3500 főre teszik. Végezetül ki kell emelni, hogy „nincs példa rá ... hogy ilyen nagy fontosságú és ilyen erős őrségtől védett várat az ostromló sereg egy nálánál jó harmaddal nagyobb felmentő sereg szeme láttára rohammal vett volna be.”129
128 Deák, 99. o., Önkéntes, 293. o. Másutt, de még Károlyinál sem találtam keresztény veszteségadatokat.
129 Károlyi, 378. o. idézi a Főjelentést.
63A most ismertetett hét hadműveleten kívül még további három akcióról szólnak a leírások. Ezek közül arra a támadásra vonatkozóan, amelyet aug. 1-én a déli oldalon a magas déli falon való befészkelésre indítottak, még akad néhány tudósítás.130 A Károlyi által említett, az északi fronton aug. 9-én és 18-án végrehajtott vállalkozásokról azonban nem találtam érdemleges adatokat.131
130 Diarium, Deák, 69. o., Henrik, 695. o., Károlyi, 325. o. Ez utóbbi a bajor naplóra, a Journaux-ra és Doria di Cirie jelentéseire hivatkozik.
131 Károlyi, 334. o., 346. o. A Diarium aug. 10-én említ egy sikertelen befészkelési kísérletet, a 1686/44. sz. napló pedig egy hasonlót aug. 19-én.
