A FRANCIA BÉKE MEGERŐSÍTÉSE [ÉS] MEGÚJÍTÁSA; A LEVENDEK HARCA A TOPHÁNÉBAN
A FRANCIA BÉKE MEGERŐSÍTÉSE [ÉS] MEGÚJÍTÁSA; A LEVENDEK HARCA A TOPHÁNÉBAN
Ennek előtte Velence lázadásával a francia király alkalmat talált és béke- és bocsánatkérő levél és [a szultáni tanácsban] zsámoly kérésével követet küldött, akit Kara Ibrahim pasa korábbi nagyvezír a szultáni tanácsba meghívott és vendégül látott, [majd] a kihallgatási teremben bemutatott a padisahnak; újonnan békeokmányt és a szultáni tanácsban lévő [részvételre jogosító] zsámolyt adományoztak neki és követként Galatában telepedett le. Hat hónap elteltével meghalt, s ezt jelentették királyának. Ő pedig a Csirardin32 nevű bégfit nevezte ki követté és három kaljonnal Isztambulba küldte.
Helyesen: Girardin.
Mivel megparancsoltatott, hogy Edirnébe jöjjön, a kincstártól … lovat és kocsit bocsátottak rendelkezésére, ami éppen érkezőben volt, amikor vezír Miszirlizáde Ibrahim pasa kapudán33 ezt a jelentést küldte a nagyúri kengyelhez: „Amennyiben ezeket a kincstári kaljonokat egyiptomi kanóccal meg nem dugarozzák, nem bírják ki a vizet.” [Erre] a szükséges kellékeket kiutalták, s megparancsolták, hogy mielőbb kerekedjen fel és induljon el. Februárban Besiktasba hajóztak ki. A levendek34 a partokon egészen a Kavak-hiszárláriig számos gazságot követtek el: asszony és gyermek nem mert a szabadba menni, s köztiszteletnek örvendő emberek becsületét tették tönkre.
Eszerint a tengernagyi posztra eredetileg kiszemelt, de a magyarországi frontra küldött Szarhos Ahmed pasa helyett Miszirlizáde Ibrahim pasa kapta meg a kapudán pasa címét.
levendek = hajókon szolgáló önkéntesek.
A követet hozó francia kaljonokról pedig tíz hitetlen partra szállt a Topbánéban, s éppen sétáltak, amikor nyolc levend rabló haladt el mellettük. Pogány szavakat vetnek oda egymásnak, végül az egyik levend kirántja rövid kardját és a hitetlenek felé indul vele. De az [egyik] átkozott zsebében két megtöltött pisztoly lapul; az egyiket a [levend] szeméremcsontjába, másikat a mellébe 418ereszti és vértanúvá teszi. Bajtársai és a közelben tartózkodó topcsik35 ellenük mennek és azzal a hitetlennel [együtt] négyüket megölik, a többiek futásnak erednek. Miután a történtekről a francia kaljonok értesülnek és tudomást szereznek, ötszáz hitetlen harci felszereléssel csónakokba ül azzal a szándékkal, hogy a Tophánéban partra száll és az előtalált levendeket összetöri; amikor a partot megközelítik, szétfut a hír, s a levendek, topcsik és mások közül néhány ezer ember összegyűlik; megtöltik puskáikat; abban a pillanatban ördögökre csapkodó hullócsillagokként golyózáport zúdítanak a reményvesztett átkozottakra. [Azok] jönnek, de nem tudnak kikötni, s mivel némelyik megsebesül, némelyik meghal [és] elpusztul, végül a kaljonjaikra menekülnek; ezután a levendek Baba Haszán pasát fenyegetően körbeveszik, és ezt mondják: „Gyerünk, küzdjünk meg a francia kaljonokkal! Mind a hármat az ágyúkkal etessük meg! Különben most téged hasítunk széjjel!” Ő ezt válaszolja: „Gyerekek, ilyen helyen nem lehet harcolni! Sok ezren elpusztulnának Mohamed népéből és házaik tönkremennének; legyetek irgalmasak s mondjatok le erről; könnyű ezekkel a dolog: menjünk ki a Földközi-tengerre, s tágas helyen a kívánalom szerint verekedjünk!”
topcsik = tüzérek.
A franciák is tudomást szereztek erről és készen álltak. Baba Haszán pasa ezt az üzenetet küldte kapitányaiknak: „A padisah kikötőjében harc nincs! Iszkenderijébe mentem volna a kaljonokat dugarozni, de hogy közben elhidegülés mutatkozott, nem megyek; ha kaljonjaim a vízbe merülnek is, várlak benneteket a szorosban!” Ettől igen megdöbbentek és a való helyzetet jelentették követüknek. Az pedig a kajmakám pasának és a kapudán pasának [ezt mondja]: „Miféle dolog ez? Én nem harcolni, hanem a barátságért jöttem! Ha nem fogadjátok el, megyek Franciaországba! Vagy [pedig] kapitányainkat Baba Haszán pasával és a levendekkel békítsétek össze!”, s e zavargás megszüntetéséért könyörög és bőséges ajándékot ad. Azok pedig üzenetet küldenek Baba Haszán pasának és a kincstári kaljonok kapitányainak: „Ez az iszlám országa. Ha a padisah meghallja, azonkívül, hogy minket megrónak, őket is kár éri tőle. Ebből a szégyenletes dologból vissza kell lépni, béküljenek ki!” Ezzel békéltetők lépnek közéjük, lakomát adnak egymásnak, s miután a közöttük lévő fagy feloldódik, rebiüláhir hó 1-én36 Baba Haszán pasa kilenc kaljonnal felkerekedik és Iszkenderijébe megy.
1686. február 25-én.
10-én37 a követ is megérkezett Edirnébe. 22-én, vasárnap38 meghívták a szultáni tanácsba, lakomát rendeztek neki, s [annyi pénzt osztott szét, mintha] Egyiptom zsoldját adta [volna].39 A vezírekkel [való tanácskozás] után a kihallgatási teremben az a megtiszteltetés érte, hogy a padisahi ruhát megcsókolhatta; átadta levelét és bemutatta ajándékát, [ami] egy nagy órából és negyvenöt 419öltözet frengi40 brokátból állt. Kérelmének megfelelően [őfelsége] hozzájárul, hogy követként Galatában tartózkodjék.
1686. március 6-án.
1686. március 18-án, ami azonban nem vasárnapra, hanem hétfőre esett.
Értsd: (átvitt értelemben) nagyon sok pénzt osztottak szét; a török közfelfogás ugyanis Egyiptomot tartotta a birodalom legjövedelmezőbb tartományának.
frengi = nyugat-európai.
Két nap múlva, kedden41 pedig az erdélyi király követét42 hívták meg a szultáni tanácsba és rendeztek neki lakomát; [ezután] a kihallgatási teremben átadta levelét, s mikor adóját és ajándékát bemutatta, őfelsége szívesen fogadta és figyelmeztette, hogy országukat a német rablók támadásaitól védjék meg, s a magyarországi szerdárt, Ahmed pasa vezírt élelemmel és katonákkal segítsék.
1686. március 20-án, ami azonban nem keddi, hanem szerdai napra esett.
I. Apafi Mihályt ez évben Baló Mátyás képviselte a Portán, akit Szulejmán nagyvezír aztán magával hurcolt a magyarországi hadjáratra. (Itineráriumát és leveleit lásd alább.)
