Latin nyelvű fegyverelnevezések
Latin nyelvű fegyverelnevezések
A latin leltárak a kézi lőfegyvereket négy különböző alapkifejezéssel – bombarda, pixis, sclopeta, barbata –, ezek különféle kapcsolataival és számos jelző segítéségével írják le.
Bombarda
A szó jelentése a korabeli, illetve a korhoz közelálló szótárak szerint puska, ágyú.80 Szenczi Molnár szótárának magyar–latin része azonban a szakállasok megfelelőjeként is a bombardát adja meg.81
80 Bartal, Antonius: Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungariae. Bp., 1901. (A továbbiakban Bartal: Glossarium.) 80. o.; Szenciensi, Alberto Molnár: Dictionarium Ungarico latinum. Franecfurti, 1645. (A továbbiakban: Szenci: Dictionarium) 136. o.; Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium latino hungaricum. h. n., 1782.; uő.: Dictionarum hnngarico-latinum. h. n., 1783. (A továbbiakban: Pápai: 1782, ill. Pápai: 1783) 77. o., ill. 7. o. és 293. o.
81 Szenci: Dictionarium, 286 o.
A minden tűzfegyverre kiterjedő, általános jelentés tűnik fel Pápai Páriz szótárában is, ahol az ágyút, puskát, szakállast egyaránt a latin bombarda fejezi ki.82
82 Pápai: 1783. 318. a.
Bartal Antal máig alapvetőnek tekinthető munkájában a bombardát kézi puskának fordítja.83
83 Bartal: Glossarium, 80. o.
Az általam elemzett 90 latin nyelvű leltárban a bombarda három esetben fordul elő szakállas, kétszer kézi puska értelemben.84 Nyitra 1582-es inventáriumában pedig mind a szakállasok, mind a puskák leírásában szerepet kap a kifejezés:
84 Mint szakállas l. Adorján, 1602; Hrussó, 1554; Kőrösszeg, 1802; mint puskát l. Savaria, 1692; Ság 1804.
„Bombardae barbatae” – szakállas bombardák
„Bombardae manuariae” – kézi bombardák
Amint a fentiekből is kitűnik, a bombarda elnevezés gyűjtőnévi értelemben a kézi lőfegyverek körében is megtalálható volt. Csakhogy a 90 leltár közül mindössze 6-ban, ami az összeírások 6,6%-át teszi ki.
Ezzel szemben a különböző ágyúfajták megnevezésében a bombarda 17 különböző vár 21 összeírásában szerepel.85
85 Adorján, 1602; Borostyánkő, 1670; Csejte, 1569; Eger, 1656; Egerszeg, 1588; (Érsek) Újvár, 1668 és 1570; Buszt, 1546; Jászberény, 1594; Kassa, 1557; Kőrösszeg, 1802; Léva, 1558; Murány, 1550; Savaria, 1671; Szarvaskő, 1596; Szentgyörgy, 1560 és 1576; Trencsén, 1535, 1649, 1557; Zalavár, 1589.
A fenti jegyzetben közölt adatok és a számok talán meggyőzően bizonyítják, hogy a XVI. század második felében a bombarda már inkább a különféle lövegtípusok összefoglaló neve.
Pixis, pixides
A szó jelentése Bartal szerint puska.86 A kifejezés ilyen értelemben való használata mind történetírásunkban, mind forrásfeldolgozásunkban egyöntetű és elfogadott.
86 Bartal: Glossarium, 494. o.
Néhány adattal mégis megerősíteném e jelentést, mivel a terminológiai elemzés további menetében a pixis, pixides egyik alapvető fontosságú kifejezésünk lesz.
493Az Országos Levéltár egy datálatlan, XVI. századi iratának egyik oldalán a következő szöveget találhatjuk:
Necessitas ad Arcem Gywla
Quiquaginta barbatae pixides
Centu pixides minores
Quiquaginta barbatae pixides
Centu pixides minores
Az irat másik oldalán a latin szöveg magyar megfelelőjét olvashatjuk.
Ezek zuksegy hogy Ezennel Gyula waraba hozzassanak
ewthwen zakalst
Zaz puskath87
ewthwen zakalst
Zaz puskath87
87 Magyar Országos Levéltár. Magyar Kamarai Levéltár. A Magyar Kamara Archívuma. Lymbus. E. 211. 95. csomó 30. tétel. (A továbbiakban: OL Lymbus)
Közvetettebben ugyan, de szintén a pixides kifejezés puska jelentését bizonyítják a következők:
SÜMEG 1604
„pixides Muskethe” SÜMEG 1572 „pixides Janczar” GYULA 1559 „Pixides Janicharum” |
BOROSJENŐ 1605
„Muskatyr puskak” BOROSJENŐ 1605 „Janchiar Puska” KERESZTÚR 1597 „Janczar puska” |
Sclopeta
A külföldi és magyarországi latin nyelvű források a sclopeta kifejezést egyértelműen puska, kézi lőfegyver értelemben használják.88 A szótárak adatain kívül89 megerősíti ezt Léva 1557-es leltárának egyik tétele is, „Pixides ispanie sive sclopeta”.
88 Isthvanffio Nicolao: Historia Regni Hungarici. h. n. 1724. 207. o. 290–291. o. stb.
89 Bartal: Glossarium, 597. o.; Márton Joseph: Lexicon trilingue Latino-Hungarico-Germanicum I–IV. Viennae Austriae, 1818. II. (A továbbiakban: Márton: Lexicon. 1818.) II. 1145. o.
Barbata
Az összeírások elemzése során a barbata bizonyult a legtöbb bizonytalansággal értelmezhető kifejezésnek. Az elnevezés ugyanis – mint láttuk – a tűzfegyverek fejlődésének egy bizonyos szakaszában a lőfegyverek átfogó, általános nevévé vált.
Ki kell azonban emelnünk, hogy a XVI. század második felében a barbata csaknem minden esetben kézi lőfegyvert jelöl, jóllehet ennek néhány adat látszólag ellentmond.
KESZŐ 1598
„Barbatae noves maiores et longiores in modum bombardarum praeparatae”
„Barbatae noves maiores et longiores in modum bombardarum praeparatae”
LÉVA 1557
„Barbatae maiores vasdarab voce”
„Barbatae maiores vasdarab voce”
MURÁNY 1584
„Barbata centenaria super duabus rotis”
„Barbata centenaria super duabus rotis”
A helyzet Léva esetében a legegyszerűbb. A következő évben (1558) ugyanannak a várkapitánynak – mint katonai szakértőnek – részvételével újabb leltár készült. Ebben az említett „barbatae maiores vasdarab” most mint „Bombardulae in rotis existen wlgo renstwkel” szerepel. Ezek a fegyverek pedig a könnyűtüzérséghez tartoznak.
A másik két leltár olyan nehéz szakállasokat ír le, amelyeket a biztosabb célzás és a mozgékonyság érdekében kerekes lafettára helyeztek. Így lényegében ezek a fegyverek is a könnyű lövegekhez sorolhatók.
A kézi lőfegyverek körében azonban már jóval nagyobb nehézségeket okoz a barbata kifejezés értelmezése.
494A kor történetével és hadtörténetével foglalkozók eddig szakállasnak, szakállas puskának fordították ezeket. Vitathatatlan, hogy a magyar szakállas és a latin barbata egymásnak szó szerinti megfelelői.90 A fordításokkal azonban rendkívül differenciáltan kell eljárni.
90 Bartal: Glossarium, 88. o. és 494. o.; Pápai: 1782. 72. o.; Szamota: Oklevélszótár, 875. o.; Márton: Lexicon. 1818. I. 306. o.; Wagner, Francesco: Universae Phraseologiae latinae Corpus. Tyrnavicae, 1750. (A továbbiakban: Wagner: Phraseologiae) 144. o.; Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből. Bp., 1912. 28. o.; Hadrovics: Ungarische, 444. o. Lásd még: Kőrösszeg 1602; Lelesz, 1569; Trencsén, 1557; Zágráb, 1596
Babocsa 1563-as leltára német és magyar nyelven egyaránt fennmaradt. A kézi lőfegyverek a német összeírás szerint a következők:
„Toppel Haggen” 85
„Nürnbergerisch Halb Haggen” 145
„Nürnbergerisch Halb Haggen” 145
A magyar változat a fegyverek számát illetően pontos, a megnevezésekben azonban súlyos pontatlanságot fedezhetünk fel.
.,Nyoczwan ewth zakalas”
„Zaz negyven ewth kyssebyk zakalas”
„Zaz negyven ewth kyssebyk zakalas”
Mint láttuk, a németben Halbhakennek a gyalogsági lőfegyvereket, Doppelhakennek pedig a valódi szakállasokat nevezték.
A magyar fordítás tehát – mivel nem jelzi, hogy két alapvetően eltérő fegyverfajtáról van szó – helytelen.
A barbata kifejezés szó szerinti értelmezésével kapcsolatban további elővigyázatosságra intenek a következők.
KÖRMEND 1603
„Barbatae pedítum germanorum Museheten vocatae”
(A német gyalogosok muskétának nevezett szakállasai)
„Barbatae pedítum germanorum Museheten vocatae”
(A német gyalogosok muskétának nevezett szakállasai)
KÖRMEND 1605
„Barbatej pixid: germanor: Muschketh Vocat:”
(A németek muskétának nevezett szakállas puskái)
„Barbatej pixid: germanor: Muschketh Vocat:”
(A németek muskétának nevezett szakállas puskái)
Bár ez esetben az összeírók gondossága kizárja a félreértést, mégis szembeötlő, hogy a nem megfelelő szóhasználat újból a német eredetű fegyverek esetében jelentkezik.
Ezeket a tévedéseket nem tulajdoníthatjuk kizárólag az összeírók dilettantizmusának. Figyelembe kell vennünk a terminológia folyamatban lévő fejlődését és a nyelvi nehézségeket is. A leltárak készítői ugyanis nagyobbrészt magyarok,91 a fegyverekre vonatkozó szakszókincs pedig főleg német eredetű.
91 Lásd 68. jegyzet.
A latin nyelvű leltár tehát úgy készült, hogy a német elnevezéseket előbb – legalább gondolatban – magyarra, majd latinra kellett fordítani.
A német nyelvben erre az időre, a különféle jelzők következetes használatával, a gyűjtőnévi értelművé bővült Haken kifejezés vált a terminológia alapjává.92
92 Lásd az 1577-es országos összeírás szóhasználatát.
A Haken szó szerinti magyar megfelelője a szakállas volt.93 Csakhogy a magyar kifejezés jelentése a XVI. század második felére egyre inkább egy fegyvertípusra, a valódi szakállasokra korlátozódott.94 Így, ha az összeíró nem értelemszerűen tette 495át az egyes fegyverek nevét latinra, hanem szigorúan szó szerint fordította a német szakkifejezéseket, óhatatlanul hibát követett el. Ekként alakulhattak át papíron a puskák szakállasokká:
93 Erre tulajdonképp csak a két nyelven fennmaradt leltárakból következtethetünk. (Babocsa, 1563; Trencsén, 1557)
94 A 25 magyar nyelvű leltár közül 18-ban mind a puska, mind a szakállas kifejezés megtalálható. Az összeírók különbséget tesznek tehát e két fegyvertípus kőzött. Hat inventáriumban említenek kizárólag szakállasokat, de ezek közül kettőben csaknem bizonyosan valódi szakállasokról van szó. (Egerszeg, 1587 és 1597) A 25 összeírásból tehát mindössze négynél nem bizonyítható, hogy a szakállas kifejezés valódi szakállasokat jelöl.
ném. Halbhaken > m. félszakállas > lat. barbata dimidia
Helyesen : ném. Halbhaken > m. puska > lat. pixides, pixides manuales95
Helyesen : ném. Halbhaken > m. puska > lat. pixides, pixides manuales95
95 Vesd össze Léva 1557-es (Érsek)Újvár 1568-as és 1570-es leltárát ugyanezen tárak 1577-es német nyelvű összeírásával.
Tovább torzult az eredeti jelentés akkor, ha a német terminológiai rendszerben a lényegi jelentést hordozó jelzőket elhagyták.
BABOCSA 1563
ném. Nürnbergerisch Halb Haggen > m. zakalas (félszakállas helyett)
ném. Nürnbergerisch Halb Haggen > m. zakalas (félszakállas helyett)
A latin nyelvű leltárakban említett szakállasokat az elnevezéseikben szereplő jelzők segítségével a következőképp csoportosítottam:
I. Méretekre utaló jelzővel említett fegyverek
Konkrét méretre utaló jelzők
– media
– dimidia
– dupla
– centenaria
Relatív értékű jelzők
– maior
– minor
– magna
– mediocres
Hosszra utaló jelzők
– longae
– breves
– media
– dimidia
– dupla
– centenaria
Relatív értékű jelzők
– maior
– minor
– magna
– mediocres
Hosszra utaló jelzők
– longae
– breves
II. Jelző nélküli szakállasok
III. A fegyverek származási helyére utaló jelzők
– prágai
– csetneki
– nürnbergi
– csetneki
– nürnbergi
IV. A communes, simplices jelzővel ellátott szakállasok
V. A fegyverek ágyazottságára utaló jelzők
– barbatae cum manubris ligneis
– barbatae cum manubris ferreis
– barbatae sine manubris (l. még VI.)
– barbatae cum manubris ligneis
– barbatae cum manubris ferreis
– barbatae sine manubris (l. még VI.)
VI. A szakállasok használhatóságára utaló jelzők
– fractae
– viles
– inutiles
– sine manubris
– viles
– inutiles
– sine manubris
VII. Korra utaló jelzők
– veteres
– antiquae
– novae
– antiquae
– novae
VIII. A fegyverek anyagát megnevező jelzők
Méretekre utaló jelzővel ellátott fegyverek
Jelző nélküli szakállasok
A fegyverek származási helyére utaló jelzők
A communes, simplices jelzővel ellátott szakállasok
A fegyverek ágyazottságára utaló jelzők
A szakállasok használhatóságára utaló jelzők
A szakállasok korára utaló jelzők
A fegyverek anyagát megnevező jelzők
