1545. március 29. A szultáni tanács rendelete a budai beglerbégnek (Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E. 12321. fol. 188r.)
1545. március 29.
A szultáni tanács rendelete a budai beglerbégnek
(Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E. 12321. fol. 188r.)
A szultáni tanács rendelete a budai beglerbégnek
(Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Arşivi, E. 12321. fol. 188r.)
Yazildi. Oruc çavuşa verildi. Fi 17 muharrem sene 952.
Budun beg˘lerbeg˘isine bir hüküm ki: haliya Segedin kadisi dergah-i mucallama mektub gönderüb Segedine gelindükde / çan çaldurmag˘i menc eylemek istedüg˘ümde ve şerc-i şerifi icra eylemek kasdina olundukda Segedin / birovlari cinad edüb keferenün dag˘ilmasi mukarrerdür na-gah bir fesad olur / dediler. Ol esnada sancakbeg˘i Budun canibine gidüb bir kafir şercle taczir olundukda / cümle-i birovlar yüz mikdari kafirle üzerine güluv edüb Macar dövülmeg˘e razi deg˘ildür / bizüm mesalihimüze dahl ey-lemeye deyü tenbih eylediler. Ve bize müracacat etmek isteyenleri kafirler / keniselerine koymayub birovlar dahi dövüb sövüb hakaretler eylediler deyü iclam edüb ve keferenün dahi yanlarinda ve ellerinde yaraklari oldug˘in bildürmiş. Imdi ol yerler benüm şimşir-i zafer-asarumla feth olunmiş memleketümdür. El-hamdü’l-illah ve’l-minne darü’l-islam olmişdur. Sair bilad-i memalik-i mahrusem gibi darü’l-islam olub icra-i şerc-i mübin 276olunmak lazim ve mühim olmişdur./ Ol yerlerün ahvaline senün vukuf ve şucurun olub ne vechle tedarik olunmak gereklü idüg˘i macmalumundur. / Buyurdum ki, bu hususlarun tedarikine mübaşeret eyleyesin. Eg˘er çan çalunmayi menc eylemekdür / ve eg˘er birovlarun refcidür mahal iktiza etdüg˘ine göre tedricle hüsn-i tedbir ve ihtimam üzere / olub bu hususlari tedarik eyleyesin. Ve keferenün elinde yarak olmak bir dahi münasib deg˘ildür. Gayet ile basiret ve intibah üzere olasin ki / Ma-beynde fitne ve fesad olmayub ihtilal ve ihtilafa sebeb ve bacis olmaya. Şöyle bilesin.
Megíratott. Orudzs csausszal küldték el 1545. március 31-én.
Parancs a budai beglerbégnek: a szegedi kádi levelet küldött magas portámhoz, és az alábbiakat tudatta: midőn Szegedre érkezett, be akarta tiltani a harangozást, és be kívánta vezetni az iszlám törvénykezést. Ám a szegedi bírók ellenszegültek, és azt mondták, hogy [ha ez megtörténik], a hitetlenek bizonyosan szétszélednek, és esetleg zavargások törnek ki. Közben a (szegedi) szandzsákbég Budára utazott, s [mikor visszatért],16 egy hitetlent a szent törvény alapján botbüntetésre ítéltek. Erre a szegedi bírók mintegy száz hitetlennel reá mentek, és figyelmeztették: „a magyar nem tűri, hogy megverjék; ne avatkozz a dolgainkba!” Azokat, akik hozzánk akarnak fordulni, a hitetlenek nem engedik be a templomaikba, a bíráik megverik, káromolják és szidalmazzák őket. Azt is hírül adta, hogy a hitetlenek fegyvert tartanak maguknál, és azzal járnak.
16 Hizir bég, akit 1545. január 27-én neveztek ki szegedi kormányzónak; ld. Dávid Géza, Az első szegedi bég, Dervis életpályája: Aetas 1994/4, 7.
Mármost az a hely az én országom, amelyet győzedelmes kardommal hódítottam meg. Hála és dicsőség Allahnak, az iszlám háza (dárüliszlám) lett. Ezért jól védett iszlám birodalmam egyéb országaihoz hasonlóan a vallási törvénynek (ser) ott is érvényt kell szerezni. Te jól tudod és ismered az ottani helyek viszonyait, azzal is tisztában vagy, miképpen kell intézkedni.
Megparancsolom, hogy láss hozzá ezeknek a dolgoknak az elrendezéséhez. Legyen az a harangozás megakadályozása vagy a bírók elmozdítása, a körülményeknek megfelelően, fokozatosan, körültekintően és a legjobban intézd el. Az sem helyes, ha a hitetlenek kezében fegyver van. Kísérd ezt rendkívüli éberséggel és figyelemmel. Vigyázz, nehogy mindez zavargást és viszályt, lázadást és vitát okozzon és váltson ki a két fél között. Így szolgáljon tudomásodra.
