I. 11. 2. 1. Az 1:192 000 méretarányú térképek
E térképek több ország, illetve tartomány területére elkészültek, méretarányuk a felmérési méretarány 15 %-a (azaz 1 hüvelyk 2666,6 ölnek felel meg rajtuk).
II. József rendelete alapján, Neu ezredes polgári-közigazgatási céllal készített egy, az egész történelmi Magyarország területét ábrázoló, tehát több önálló felmérés (Erdély, a Temesi Bánság, a Magyar Királyság, Horvátország, Szlavónia, a Határőrvidékek) eredményét bemutató térképművet Geographische Charte des Königreichs Hungarn címmel. Érdekessége, hogy tartalmazza a II. József által 1785-ben bevezetett, ám 1790-ben megszűnt 13 közigazgatási körzet, kerület (Bezirk) beosztását. 1786 elejére készült el, a felmérési szelvényekhez képest erősen korlátozott tartalommal, ami nem csak a kicsinyítésből fakad. Egyik legszembeötlőbb vonása, hogy visszatér a domborzat halmocskás ábrázolásához az alaprajzszerű helyett. A méretarány megválasztása azt szolgálta, hogy a titkos katonai térképekkel (a felmérési szelvényekkel és az egyéb levezetett méretarányokkal) minél kevésbé legyen összevethető. Ennek ellenére ez az első, a teljes történelmi Magyarország területét ábrázoló, felmérésen alapuló, geometriai értelemben elfogadhatónak tekinthető térkép. A kisebb önálló felmérések anyagát optimális csatlakoztatással illesztették a Magyar Királyság felmérési szelvényeiből kicsinyítéssel nyert szelvényekhez, ami nyilvánvalóan csak kisebb-nagyobb torzításokkal volt lehetséges. A térképet (ellentétben a többi levezett térképpel, amelyek többnyire egy példányban készültek) három kéziratos példányban rajzolták meg; tartalmuk azonos, de a szelvényméretek eltérőek. Egyik ismert példánya Magyar Országos Levéltár gyűjteményében található, 23 nagyméretű szelvényből áll (30/a. sz. CD melléklet). Az egyes szelvények fekvő téglalap alakúak, méretük 36×24 hüvelyk (95×63 cm), egyenként 10×10=100 felmérési szelvény területét ölelik fel, és a természetben 24×16 mérföld (182×121 km) területet fednek le. Az egyes szelvények határoló vonalai egybeesnek a felmérési szelvényekéivel.
A másik példány a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében található, 43 szelvényből áll, valamint egy eredeti, kéziratos, színes áttekintő lapból (30/b. sz. CD melléklet). A szelvények a fent említett szelvények (95×63 cm) függőleges osztás menti felezésével készültek, így álló téglalap alakúak, méretük 18×24 hüvelyk (48×64 cm), egyenként 5×10=50 felmérési szelvény területét ölelik fel, a természetben 12×16 mérföldnyi (91×121 km-es) területet fednek (4. sz. könyvmelléklet, 30 a., b. CD melléklet, 31. térképmelléklet). A térkép szigettérkép, tehát a szelvények tartalma csak történelmi Magyarország határáig terjed.
A harmadik teljes példány holléte jelenleg ismeretlen. Elkészültek viszont – az előbb említettekhez hasonló kivitellel és tartalommal, ugyanabban a méretarányban – az újonnan létrehozott 13 (10 magyar és 3 erdélyi) kerületek önálló térképei. Mindegyik kerület megkapta a maga területét ábrázolót, így ez volt az első olyan, nagyobb méretarányú térkép, amelyet a polgári közigazgatás szabadon felhasználhatott. A kerületi térképek (a Katonai Határőrvidékek kivételével, melyek nem tartoztak a kerületi beosztásba) a teljes történelmi Magyarország területére elkészültek; szigettérképek, tehát csak az adott kerület területét ábrázolják. Külön érdekesség, hogy „ponttérkép” (Punctierungskarte) is tartozik hozzájuk, azon történtek a javítások. A ponttérképek a kerületi térképekkel azonos méretarányban készült vázlatok, amelyek csak a főbb településeket tartalmazzák. Az eredeti térképet és a vázlatot is sakktáblaszerű hálózattal látták el, a négyzeteket az ábécé nagy- és kisbetűivel jelölték. A vázlaton korrigálták a térképen szereplő hibákat, majd átvezették azokat az eredetire. Minden kerületi térképhez külön jelmagyarázat tartozik, ami a teljes országot ábrázoló „nagy” térkép jelmagyarázatának kivonata (5. sz. CD melléklet). A kerületi térképek a következők:
1.) Geographische Charte des Neutraer Bezirkes. (A Nyitrai Kerület – Bars, Nyitra, Pozsony és Trencsén vármegye – általános térképe.)
2.) Geographische Charte des Neusoller Bezirks. (A Besztercebányai Kerület – Árva, Gömör, Hont, Liptó, Zólyom és Turóc vármegye – általános térképe.)
3.) Geographische Charte des Caschauer Bezirks. (A Kassai Kerület – Abaúj, Sáros, Torna, Zemplén és Szepes vármegye – általános térképe.)
4.) Geographische Karte des Munkatser Bezirks im Königreich Hungarn. (A Munkácsi Kerület – Bereg, Máramaros, Ung, Ugocsa és Szatmár vármegye – általános térképe a Magyar Királyságban.)
5.) Geographische Charte des Grosswardeiner-Bezirks im Königreich Hungarn. (A Nagyváradi Kerület – Bihar, Békés, Csanád, Csongrád, Szabolcs és Zaránd vármegye – általános térképe a Magyar Királyságban.)
6.) Geographische-Charte des Temeswarer-Bezirks im Königreich Hungarn. (A Temesvári Kerület – Arad, Bács, Torontál, Temes és Krassó vármegye – általános térképe a Magyar Királyságban.)
7.) Geographische Charte des Pester-Bezirks im Königreich Hungarn. (A Pesti Kerület – Borsod, Heves és Külső-Szolnok, Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Fejér vármegye – általános térképe a Magyar Királyságban.)
8.) Geographische Karte des Raaber Bezirks. (A Győri Kerület – Vas, Komárom, Esztergom, Sopron, Győr, Veszprém és Moson vármegye – általános térképe.)
9.) Geographische Charte des Fünfkirchner-Bezirks im Königreich Hungarn. (A Pécsi Kerület – Somogy, Tolna, Baranya, Verőce, Pozsega és Szerém vármegye – általános térképe a Magyar Királyságban.)
10.) Geographische Charte des Agramer-Bezirks im Königreich Hungarn. (A Zágrábi Kerület – Zala, Varasd, Kőrös, Zágráb, Severin vármegye és Fiume – általános térképe a Magyar Királyságban.)
Erdély területén 3 kerületet hoztak létre, azokról is elkészültek az 1:192.000 méretarányú általános térképek 1787-ben, valamint a hibák helyesbítését szolgáló „ponttérképek” is. A térképek a következők:
1.) Carte vom Fogaraser Bezirk. (A Fogarasi Kerület – Udvarhely, Háromszék és Fogaras vármegye.)
2.) Carte vom Clausenburger Bezirk. (A Kolozsvári Kerület – Belső-Szolnok, Közép-Szolnok, Kolozsvár és Torda vármegye.)
3.) Carte vom Hermannstädter Bezirk. (A Nagyszebeni Kerület – Küküllő, Fehér, Szeben és Hunyad vármegye.)
Készült 1790-ben egy ugyancsak 1:192 000 méretarányú, ám az egész Erdélyi Nagyfejedelemség területét (tehát mind a három kerületet) egyben ábrázoló, 5 szelvényből álló kéziratos, színezett térkép is Reducierte Karte des Grossfürstenthums Siebenbürgen címmel.
A Temesi-Bánságról 1784-ben külön is készítettek egy 1:192 000 méretarányú térképet a két (Német Bánsági és Oláh–Illír) katonai határőrvidékkel együtt; címe: Charte vom Bannat.
Alsó- és Felső-Ausztria területére csak 1814-ben jelent meg az 1:192 000 méretarányú térkép, nyomtatásban, rézmetszet formájában, 6 szelvényen, de a térkép címe szerint a „régi” felmérés alapul vételével, új háromszögelési adatok felhasználásával készítette Ludwig Schmidt vízügyi mérnök (akkor már folyt a tartomány II. katonai felmérése, de még nem fejeződött be).