I. 11. 2. 2. Az 1:230 400 méretarányú térkép a történelmi Magyarország területéről
I. 11. 2. 2. Az 1:230 400 méretarányú térkép a történelmi Magyarország területéről
A felmérési méretarány egynyolcadára kicsinyített térkép jóval a felmérés befejezése utánra, a XVIII. sz. végére, esetleg a XIX. sz. elejére datálható, kivitele az 1:115 200-as méretarányú Neu-féle térképéhez hasonló, annak felére kisebbítésével készült 20 szelvényen, a teljes történelmi Magyarország területére, miként a „Geographische Karte”. Míg azonban a „Geographische Karte,” az 1:192 000 méretarányú általános térkép közigazgatási céllal készült, és szándékosan nem ábrázolta a felmérési szelvények számos elemét, az 1:230 400-as sokkal részletgazdagabb: a méretarány adta lehetőségeken belül a lehető legtöbb adatot tartalmazza, ezért sokszor nehezen olvasható. Szelvényei fekvő téglalap alakúak, méretük 36×24 hüvelyk (95×63 cm),119 12×12=144 felmérési szelvény területét ölelik fel; a természetben egy-egy 28,8×19,2 mérföldes (218×145 km-es) négyszögnek felelnek meg. A felmérési szelvények határoló vonalai is jól kivehetők rajtuk. Sajnos, néhány erdélyi szelvény befejezetlen, csak a síkrajz vázát tartalmazza, településnevek, domborzat nélkül. A térképmű befejezetlenségére utal, hogy sem cím, sem jelkulcs, sem egyéb megírás nem tartozik hozzá. Jellegét tekintve szigettérkép, csak az északnyugati szelvények mutatják a határon túli területeket Alsó-Ausztria felé120 (31. sz. CD melléklet). A szelvények szélén helyenként szerepel a szomszédos szelvények megírása, a települések jelölése különféle: a nagyobb településeké alaprajzszerű, helyenként oldalnézetes, a kisebb településeket karikák jelzik. A domborzat ábrázolása hasonló a Neu féle 1:115 200-as méretarányú szelvényéhez, árnyékolásos megoldású, az erdőket jelek érzékeltetik (32. térképmelléklet).
A szelvényméret megegyezik a 23 szelvényes, 1:192 000 méretarányú általános térképével.
Kartenabteilung jelzet: B IX a 517., HT jelzet: B IX a 1161. Eredeti méretű színes fénymásolat.
