IV. 3. A felmérés ideje és kiterjedési területe
IV. 3. A felmérés ideje és kiterjedési területe
Az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területére tervezett IV. katonai felmérést 1896-ban kezdték, a 100 évre tervezett munkát az első világháború szakította félbe. A kezdeti terepi munkák főleg magashegységi területen folytak (a térképezésben újonnan alkalmazott fotogrammetriai felmérés kipróbálása céljából) az osztrák–olasz határvidéken. A történelmi Magyarország területén csak a Magas-Tátra területére készült el néhány szelvény (9 negyed), 1896-ban, mérőasztal-fotogrammetriával.
1896 és 1915 között a Monarchia területére mindössze 388 új felmérésű 1:25 000 méretarányú szelvénynegyed készült el, mintegy 25 000 km2-ről. A felmérés Dél- és Kelet-Tirolban, Karintia déli részén, Görz és Krajna nagy részén, Isztriában és Horvátország északi részén folyt (76. sz. CD melléklet). A felméréseket döntően a földi fotogrammetria alkalmazásával végezték.
Érdekességként megemlítendő a Monarchia területén levő több gyakorlótér – köztük a hajmáskéri – 1:10 000 méretarányú felmérése; ez utóbbi címe Plan des Artillerie-schiessplatzes bei Hajmáskér, és 1908–1909 között készítették.291
HT jelzet: G I h 242/3.
Az első világháború, majd a Monarchia felbomlása következtében az eredeti elgondolás szerinti munkák végleg abbamaradtak. A két világháború között megalakult első önálló, magyar katonai térképezéssel foglalkozó intézmény, a M. Kir. Állami Térképészet által kiadott, új felmérésű 1:25 000 léptékű szelvényeket viszont mégis a „IV. felmérés folytatásának” szokás nevezni.
