VI. 5. 4. Egyéb 1:25 000 méretarányú térképek a történelmi Magyarország területére
VI. 5. 4. Egyéb 1:25 000 méretarányú térképek a történelmi Magyarország területére
Mivel a két háború között a huszonötezres szelvények reambulálása, majd új felmérése Magyarország területén viszonylag lassan haladt, sőt nem is készült el az ország teljes területére, az Állami Térképészet, majd később a Honvéd Térképészeti Intézet fekete-fehér kivitelben, mindenfajta tartalmi módosítás nélkül kinyomtatta a III. katonai felmérés eredeti kéziratos, színes szelvényeit, sztereografikus kilométer-hálózattal ellátva azonban, hogy csatlakoztathatók legyenek a reambulált és új felmérésű szelvényekhez. Az első világháború után az eredeti koordinátaközpontú kilométer-hálózattal nyomtatták felül a térképeket, „sztereogr. Bp. déllő” felirattal (87/a. térképmelléklet). Ezek a szelvények főleg a később reambulált területeken és azokhoz kapcsolódva jelentek meg, valamint az ország déli részén, a fontosabb városok környékén. Miután kiadási adatokat nem tartalmaznak, csak feltehetjük, hogy zömük a 20-as években, a harmincas évek elején jelent meg, 1935-ig bezárólag. Akkor tértek át ugyanis az eltolt koordinátaközpont alkalmazására: a „Budapesti rendszer” feliratú térképeket biztosan 1935 után nyomtatták. Ilyen szelvényeket adtak ki a teljes Felvidék, a Kárpátalja, a Temesi Bánság és a Délvidék területére, valamint a trianoni Magyarország olyan részeire, ahol semmiféle felújítás nem történt – a Dél-Dunántúl és az Alföld egyes területeire (81. sz. CD melléklet, 87/b. térképmelléklet).
Erdély területére a „Marosvásárhelyi rendszerben” készült sztereografikus kilométer-hálózattal ellátott térképszelvényeket nyomtatták, a 69. oszlopban és a 49. sorban a térképek kétoldalúak, az egyik oldalra a „Budapesti rendszer,” a másik oldalra a „Marosvásárhelyi rendszer” kilométer-hálózatát nyomtatták, ami biztosította a két rendszer közti átmenetet (81. sz. CD melléklet, 87/c. térképmelléklet).
A volt Horvátország–Szlavónia területére (Modrus–Fiume és Lika–Krbava megyéket kivéve) az „Ivanicsi rendszer” szerinti sztereografikus hálózattal nyomtatták felül a III. katonai felmérés fekete nyomatait, a trianoni országterület délnyugati sávjában az „átmeneti” sávval; a kétoldalú térképeknél az egyik oldalon a „Budapesti,” a másikon az „Ivanicsi rendszer” kilométer-hálózata szerepel (81. sz. CD melléklet, 87/d. térképmelléklet).
Ezek a nyomatok tehát a III. katonai felmérés kora szerinti terepállapotot tükrözik, fekete karikával jelölve az újonnan – vagyis a III. felmérés után – mért háromszögelési pontok helyét („utólag, a térkép síkrajza szerint felrakott háromszögelési pont”), amelyek sztereografikus koordinátái külön pontjegyzék alapján kikereshetők voltak.
1938 novemberében a Felvidék egy részét visszacsatolták Magyarországhoz. A Csehszlovák Katonai Földrajzi Intézet a trianoni magyar-csehszlovák határ mentén mintegy 30-40 km-es sávban 1920-tól kezdve reambulálta a III. katonai felmérés 1:25 000 méretarányú szelvényeit. A reambulálás a magyarországihoz hasonlóan ment végbe: a helyszíneléskor a huszonötezres szelvények kéknyomatait használták, azokon helyesbítették az utakat, a növényzetet, a településeket; a névrajzot szlovák nevekkel váltották fel. A domborzat javítása csak a legfeltűnőbb változásokra terjedt ki, a csíkozást elhagyták, helyette 20 m-es alap-, 10, 5 és 2,5 m-es segédszintvonalakat alkalmaztak. A helyesbített térképeket két színben nyomtatták ki. Vannak szelvények, amelyeket csak részben helyesbítettek, ezeknél megtartották az eredeti, csíkozásos domborzatrajzot; a térképeket egy színben adták ki.
A reambulált és részben helyesbített szelvényeket egyaránt ellátták egységes kilométer-hálózattal, amelynek egyik tengelye a „4260 Vsetin” jelzetű hetvenötezres szelvény közepén áthaladó meridiánnal esik egybe, másik tengelye az előbbire merőleges és az említett térképlap déli keretvonalán megy át. Abból a célból, hogy a koordináták mindig pozitív előjelűek legyenek, a kezdőpontot a tengelyektől 1000 km-rel nyugatra és 500 km-rel délre helyezték át.
A Felvidék később visszacsatolt részeiről, a trianoni határ mentén, mintegy 50 szelvényt adott ki a Csehszlovák Katonai Földrajzi Intézet 1920–1937 között, reambulálás, illetve részbeni helyesbítés alapján, ezek mintegy fele szintvonalas (82. sz. CD melléklet). A közvetlen határ menti szelvényeknél (a magyar reambulált szelvényekhez hasonlóan) csak a szlovák területet ábrázolták, a magyar területek fehéren maradtak. A szelvények eredeti rajzait és nyomólemezeit a visszacsatolás után megkapta a Honvéd Térképészeti Intézet, és azokból sokat – „Budapesti rendszerű” sztereografikus kilométer-hálózattal ellátva – ki is adtak325 (87/e. térképmelléklet). A szelvények alapul szolgáltak az 1:50 000 méretarányú térképekhez, amelyek 1940–1944 között jelentek meg.
A Hadtörténeti Térképtárban az eredeti csehszlovák kiadás mellett a HTI által kiadott szelvények is megtalálhatók, HT jelzet: B IX a 370.
Készültek még 1:25 000 méretarányban fototérképek is, fotopapíron, amelyeket egyszerű légifényképek méretarányossá transzformálásával hoztak létre, alföldi, sík területekről. Tartalmilag hasznos információkat nyújtanak, kivéve a domborzatot, mivel szintvonalakat nem tartalmaznak. Sztereografikus kilométer-hálózattal felülnyomtatva jelentek meg, így csatlakoztathatók voltak a többi szelvényhez (87/f. térképmelléklet). A fototérképek zömét 1940–1941-ben adták ki, ezért, azokkal a szelvényekkel összehasonlítva, amelyeket korábban, reambulálás, illetve új felmérés alapján újítottak fel, jól tükrözik az időközben bekövetkezett változásokat. Különösen fontosak azokon a területeken, amelyekre csak az eredeti, a III. katonai felmérés terepállapotát tükröző szelvények állnak rendelkezésre. A közel 200 szelvény a következő területekről készült: a Dráva mentéről, a Délvidékről (akkor még nem volt visszacsatolva!), a Duna déli szakaszáról, a Dél-Tisza mentéről, valamint a délkeleti határ melletti területekről (a Temesi Bánság és Dél-Erdély területéről, amelyeket nem csatoltak vissza). (83. sz. CD melléklet.)
Az 1940–1941-es években német kiadású 1:25 000 méretarányú szelvények is készültek az ország nyugati feléről (délnyugaton az 1941-es határig), mintegy 80 szelvény terjedelemben. E német nyelvű, Gauss–Krüger vetületi rendszerű, kilométer-hálózattal ellátott térképek a Német Birodalmi Felmérő Hivatal XIV. osztályaként működő bécsi „Hauptvermessungsabteilung” kiadásában jelentek meg. Egy részük reambulált, illetve új felmérésű szelvények alapján készült, de van közöttük 27 olyan szintvonalas szelvény (egyszínű papírnyomat, illetve filmoleáta) is, amelyekről felújított magyar térkép nem jelent meg. E térképek alapjául új felmérésre került, de ki nem adott szelvények felmérési alapanyaga szolgált, illetve javított, hetvenötezres szelvények nagyításai (84. sz. CD melléklet, 87/g. térképmelléklet).
