VI. 8. Az 1:750.000 méretarányú áttekintő térképek
VI. 8. Az 1:750.000 méretarányú áttekintő térképek330
Minden kiadás HT jelzete megyegyezik a korábban kiadott 1:750 000 méretarányú szelvényekével: B II a 26.
Az első világháborút követően az Állami Térképészet a Bonne-vetületű áttekintő térképek nyomólemezeit kapta meg a Militärgeographisches Instituttól, és valamennyi szelvény (54) kiadásához társkiadói jogot is kapott. A húszas évek közepétől kezdtek újra megjelenni a történelmi Magyarország területére eső térképek, összesen 10 szelvény. Öt szelvényt 1924-ig „részben helyesbítve” adtak ki – a névrajz magyarítását és lemezre vitelének előkészítését a Nyilvántartó Osztály végezte –, további négyet a Militärgeo-graphisches Institut utolsó, részbeni helyesbítésének utánnyomásaként jelentettek meg, ezeken csak a kereten kívüli szöveget magyarították (88. sz. CD melléklet, 90/a. térképmelléklet).
A harmincas évek elejétől jelentek meg az átdolgozott kiadások, a történelmi Magyarország területét ábrázoló 10 szelvény közül 8 (az északkeleti és délnyugati szelvények kivételével). Az átdolgozás során az elavult sík- és névrajzot újrarajzolták, a csíkozott domborzatot – kisebb változtatásoktól eltekintve – megtartották. A munka menete a következő volt: a hétszázötvenezres szelvény területére eső hetvenötezres szelvények kicsinyítés nélküli kéknyomatán tervezték a síkrajzot, amihez felhasználták a magyar, a határon túli területeknél a csehszlovák, román, osztrák, jugoszláv és lengyel katonai és egyéb térképeket, helységnévtárakat, vasúti menetrendeket és egyéb statisztikákat. A megtervezett síkrajzi vázat fényképészeti úton 1:600 000 méretarányra kisebbítették, ebben a léptékben történt a síkrajz tisztázati újrarajzolása. A tisztázatot tovább kisebbítették 1:750 000 méretarányra, erről készítették el heliogravurával a három színlemezt, elvégezték a régi domborzati rézlemez helyesbítését, elkészült a zöld erdő-lemez331 (a hipszometrikus változatnál az 5 magasságiöv-színlemez), végül a térképeket ofszetnyomással sokszorosították.
Az erdők zöld színnel való jelölése a bécsi térképeknél nem szerepelt.
Gazdagodott a térképek kereten kívüli tartalma is: a szelvények megnevezése nem változott (pl. C. 3. Budapest és Wien), a kereten szerepel a földrajzi fokosztás (a földrajzi hosszúság Ferrótól és Greenwich-től számítva), a kereten kívül megnevezték a csatlakozó szelvényeken levő területeket és az utak irányát. Alul középen a „mérték” (1:750.000), alatta az aránymérték km-ben, a kiadó, két oldalon a jelkulcs fő jelei, a rövidítések és a légi közlekedési vonalak vázlata található. Helyenként szerepel a kiadás ideje, de nem mindenhol (90/b. térképmelléklet). Több szelvényről (elsősorban a trianoni ország területére esőkről) elkészült a hipszometrikus332 változat is, ezeknél a kereten kívül feltüntették az általános földrajzi övezetek színfelépítését is (88. sz. CD melléklet, 90/c. térképmelléklet).
A hipszometrikus változat a bécsi térképekéhez hasonló: itt az erdőszínezés elmaradt, a csíkozott domborzatrajz szürke, a 150, 300, 500, 1300, 2000 m-es magasságokat finom barna vonalak jelzik, azok szerint történt a magassági színezés: a síkságok, völgytalpak zöldek, a dombokat, hegyeket a barna különböző árnyalataival ábrázolták .
