VI. 7. Az 1:200.000 méretarányú általános térképek
VI. 7. Az 1:200.000 méretarányú általános térképek328
Minden kiadás HT jelzete megegyezik a korábban kiadott 1:200 000 méretarányú szelvényekével: B IX a 39.
A Monarchia felbomlását követően a kétszázezres szelvények teljes anyagára (Közép-Európa területére, 265 szelvényre) társkiadói jogot biztosítottak Magyarországnak. A III. katonai felmérés alapján az első sorozat 1887–1916 között jelent meg, a szelvényeket nyilvántartás alapján többször „részben helyesbítették,” a történelmi Magyarország területére eső szelvények zömét 1914–1918 között újra megjelentették, néhány szelvényt többször is.
Az első világháborút követően, a hetvenötezres szelvényekhez hasonlóan, a Magyar Földrajzi Intézet kétszázezres szelvényeket is kiadott: nyomólemezek hiányában a meglevő nyomatokról, üvegnegatívok útján halvány, rossz minőségű másolatok születtek.
Az 1920-as évek elején a huszonötezres térképek reambulálása, majd új felmérése, valamint a hetvenötezres térképek revideálása került előtérbe, ezzel párhuzamosan sok kétszázezres szelvényt adtak ki az utolsó részbeni helyesbítés dátumával, de magyarított névrajzzal. A kereten kívüli megírások is magyarul jelentek meg: alul középen a „mérték” (1:200 000), a kiadó (Állami Térképészet) és a „részbeni helyesbítés” dátuma. Némely esetben megmaradt az eredeti német–magyar jelmagyarázat. A trianoni ország területén túl a szelvények zöme később is csak ilyen kivitelben jelent meg (89/a. térképmelléklet).
Tartalmilag felújított szelvényeket 1930–1940-ig csak a trianoni Magyarország területére eső 23 szelvény területére adtak ki a huszonötezres reambulálás és új felmérés, illetve a hetvenötezres revideálás, valamint a nyilvántartások alapján (87. sz. CD melléklet). A Kartográfiai Csoport készítette el a változások előírását, külön-külön a sík- és a névrajz, valamint az erdő-lemez helyesbítéséhez. A helyesbítéseket (a magyarítást és a kiegészítéseket) a Műszaki Csoport Rézmetsző Osztálya végezte; ha a túl sok változás miatt nem volt gazdaságos, a síkrajzot – a névrajzzal és a vízrajzzal együtt – újrarajzolták. Az erdőlemezeket minden kiadáshoz újra elkészítették. A felújított kétszázezres térképek a régi bécsi szelvényekhez képest kivitelükben, szelvényezésükben, szelvényjelölésükben nem változtak. Gazdagodott viszont a kereten kívüli tartalom: felül középen a szelvény megnevezése, a bal sarokban – az 1935 után megjelent térképeken – a sztereografikus kilométer-hálózati rendszer megnevezése,329 a kereten a földrajzi fokosztás (a korábbi kiadásokon a hosszúságok csak a ferrói, a harmincas évek vége felé már a Greenwich-i meridiántól is), valamint a sztereografikus kilométer-hálózat számozása (8 km, 4 cm-enként) szerepelt. A kereten kívül olvashatjuk a csatlakozó szelvények megnevezését, alul a megújítási adatok, megjegyzések (pl. a jelkulcs éve), az aránymérték, a „mérték” (1:200.000), a kiadó és a helyesbítési adatok találhatók (89/b. térképmelléklet).
A két háború közötti kétszázezres szelvények zömét a III. felmérés poliéder-rendszerében adták ki, csak néhány későbbi kiadású szelvényt láttak el sztereografikus kilométer-hálózattal.
A szelvények döntő többségét 1940–1944 között részben ismét helyesbítették (87. sz. CD melléklet), de nagy részüket csak 1948-ban adták ki, sztereografikus koordináta-hálózattal felülnyomtatva, az új határok feltüntetésével.
Az új kiadású kétszázezres szelvények is csíkozásos domborzatábrázolásúak, kivéve az egyetlen kísérleti szelvényt (38° 48° Miskolc), amelynek 1944-es felújítása szintvonalas kivitelben készült (89/c. térképmelléklet).
Az új ötvenezres térképek (1940–1944) alapján tervezték a kétszázezres szelvények átdolgozását is, de a háború miatt erre nem került sor.
A Csehszlovák Katonai Földrajzi Intézet a Felvidékről 1922–1934 között, helyesbítések alapján, cseh kiadású 1:200 000 méretarányú térképeket jelentetett meg, amelyeket a visszacsatolás után alapul lehetett venni a magyar kiadásokhoz (89/d. térképmelléklet).
A bécsi „Hauptvermessungsabteilung” a trianoni Magyarország csaknem teljes területére készített német nyelvű és kiadású, kétszázezres szelvényeket. A „Deutsche Heereskarte” szelvényeit halványan felülnyomtatták a Gauss–Krüger-hálózattal, egyébként a kereten a földrajzi fokhálózatot ábrázolták (a hosszúságok számozása Greenwich-től történt). A szelvényjelölés az egyéb kiadású kétszázezres szelvényekéhez hasonló, annyi különbséggel, hogy a fokjelölések elmaradtak (pl. 37/47). A szelvények több kiadásban is megjelentek, zömük 1943–1944-ben (89/e. térképmelléklet).
