VII. 2. Az 1:500 000 méretarányú térképmű
VII. 2. Az 1:500 000 méretarányú térképmű334
HT jelzet: B XV a 370.
A Honvéd Térképészeti Intézet 1943-ban készítette el az 1:500 000 méretarányú térképmű 8 szelvényből álló sorozatát, Gauss–Lambert kúpvetületben, amely Magyarország akkori területét és környékét ábrázolja. A szögtartó Gauss–Lambert kúpvetület választását az indokolta, hogy a térkép egyéb katonai igények kielégítése mellett légi navigációs célokat is szolgált.
A térképmű szelvényezése összefüggést mutat a többi sztereografikus térkép szelvényezésével: 1 db ötszázezres szelvény 3×3 = 9 db kétszázezres szelvény fedőterületét öleli fel (90. sz. CD melléklet). Egy szelvény mérete 47×68 cm, ez mintegy 76 000 km2 területet fed, jelölése felül a nagyobb települések megnevezésével és 1–8-ig való számozással történt (pl. Budapest É és Krakkau, 2.). Felül, bal oldalon nevezték meg a vetületet, a kereten található a földrajzi fokosztás (a földrajzi hosszúságokat csak a ferrói kezdőmeridiántól számozták!), továbbá a csatlakozó térképszelvények megnevezése; a kerethez kifutó utaknál a legközelebbi település nevét és távolságát is feltüntették. Alul a kiadás és a jelkulcs, rövidítések, középen a „mérték” (1:500 000), az aránymérték és a kiadó megnevezése található. A térképet 6 színben nyomták: a síkrajz fekete, az utak pirosak, a vízrajz kék, az árnyékolt domborzatrajz barna, az erdőszínezés zöld, a határ- és légi navigációs adatok lila színűek (92. térképmelléklet).
Ez a nyolc szelvényből álló kiadás csak 1949-ben jelent meg, amikor is a Honvéd Térképészeti Intézet az új határok feltüntetésével az eredeti nyomólemezről új kiadást készített.
Az 1943-ban megjelent változat nem szelvényenként került kiadásra, hanem a 8 szelvényes térképmű eredeti fedőterületéhez képest csökkentett fedőterülettel, csak az akkori országterületről (visszacsatolt területekkel együtt), két nagyalakú szelvényként.
