Újabb harcok

Teljes szövegű keresés

Újabb harcok
Ez első győzelmes hadjárat után nem állt többé Mária Térézia egyedül. 1743. szeptember 13-kán Wormsban szövetséget kötöttek vele Anglia, Holland, Szárdinia, később Szászország is, mely szövetség célja volt a királynő számára a pragmatica sanctióban foglalt birtokait biztosítani.
E szövetséggel szemben rögtön egy ellenszövetség alakult, Francia-, Porosz- és Bajorországból: az ellenséges hadak ismét nagy tömegekben indultak meg a királynő ellen.
A magyar nemzet újra fel lett szólítva a trón védelmére. Pálffy nádor körlevelében így szólt a megyékhez: „Fegyvert kiáltok nagy dicsőségű édes hazánknak és nemzetemnek.”
S a felhívásnak fényes sikere következett. A megyék nemcsak a nemességet állíták fegyverbe, hanem rendes gyalog- és lovasezredeket is állítottak ki, s azoknak a vezérei mind magyar tábornokok valának: Nádasdy, Eszterházy, Batthyány, Splényi, Károlyi, Beleznay, Erdődy, Hadik és maga az agg Pálffy János.
S ez a nemzeti hadsereg, mely egy kiáltásra látszott előtámadni a földből, ismét csodáit vitte véghez a harci vitézségnek saját vezérei alatt. Nádasdy hadteste keresztültört a Rajnán, letörve az ellenálló francia hadsereget: s a bevehetetlennek híresztelt Lauterburg erős védsáncait ostrommal bevette, s egész Elzászt elfoglalá; Batthyány Károly pedig tizenkétezernyi lovas hadával a Csehországot elfoglalva tartó Nagy Frigyes seregét úgy megszorongatta, hogy ez utoljára is kénytelen volt Prágát, Csehországot otthagyni, s tízezer fogoly veszteségével hazavonulni a maga országába. Ugyanez a magyar fővezér ezután Bajorország ellen fordult, s annak új királyát, Miksa Józsefet Pfaffenhofen mellett, a francia segédsereggel együtt úgy tönkreverte, hogy a bajor kénytelen volt Mária Teréziával békét kötni.
Harmadik és legerősebb próbáját a magyar hűségnek az 1757-ben kezdődött porosz háborúban adta a nemzet, amidőn győzelmes hadai két ízben foglalták el Poroszország fővárosát, Berlint. Először a diadalmas kolini ütközet után, amidőn Hadik altábornagy háromezer huszárral s a szlavóniai és gradiskai határőrökkel kétszázharmincötezer tallér hadisarcot vett a meghódolt Berlinen. Másodszor pedig 1760-ban, amidőn Eszterházy Miklós a szövetséges szász és orosz hadakkal elfoglalta a porosz fővárost s a királyi várkastélyokat. Jól jellemzi a magyart az a történelmi adat, hogy amíg a charlottenburgi várkastélyt az azt megszállott szász csapatok vandál módra feldúlták, addig Potsdamot és a porosz király kedvenc nyughelyét, a magyarokkal megszállott Sanssoucit, Eszterházy Miklós teljesen sértetlenül tudta megtartani. Eltávozásakor bizonyítványt vett, hogy semmit a magyarok a királyi várkastélyból el nem vittek: ő maga egy kis arcképét a királynak vitte el magával emlékül. Hanem azért a németországi elemi iskolákban még ma is sok helyütt azt tanítják, hogy „a magyarok emberevők”.
Hét évig tartott a porosz háború s végződött tisztességes békekötéssel, s ha e békekötésben Szilézia nagy része elveszett, az bizonyára nem a magyarok vitézségén s önfeláldozásán múlt.
A hosszú háború alatt egy kis kuruc lázadásnak is kellett lenni. Ugyanaz a Maros-Tisza menti vidék, melynek földművelő lakossága Szegedinec Péró idejében olyan könnyen volt fellázítható: ez időkben is fel hagyta magát lármáztatni a rég sírban nyugvó Rákóczy Ferenc nevével. Törő Pál mezőtúri lakos, Pető Ferenc és Bujdosó György hódmezővásárhelyiek összeesküvének azon célból, hogy a törökországi bujdosókat kihozzák, s a kuruc világot ismét helyreállítják, s aztán olyan jól kitalálták az utat Törökország felé, hogy megindulának Debrecennek. A vége aztán az lett a támadásnak, hogy mindnyájan otthagyták a fejüket, s követőik „harcias igyekezetükben kimutatott hadakozó katonai indulatukért besoroztatának a reguláris magyar gyalog regementekbe – életfogytiglan.”
A Szegedinec Péró példájára ugyanekkor a szerb határőrvidékek is fellázadának, ugyanazzal az eredménnyel. Lázadásuk elfojtván, bűnhődésül kényszeríttetének az eddigi vörös köpeny és bocskor helyett dolmányt és bakancsot viselni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem