VIII. Fegyverszállitás keletre.
VIII. Fegyverszállitás keletre.
A turini megállapodások végrehajtásának legfontosabb ágazatát mindenesetre a keletre szánt fegyverzet képezte.
Hogy e tekintetben mi történt? – azt, mint szintén az ezzel kapcsolatos egyéb intézkedéseket, az itt következő okmány eléggé meg fogja ismertetni:
A Magyar Nemzeti Igazgatóság 1860. október 20-ki jegyzőkönyve.
A Magyar Nemzeti Igazgatóság októberben nem ült össze. Az értekezések és intézkedések részint levelezés utján történtek, részint pedig személyes érintkezés utján az elnök és Klapka tábornok közt (ki e végett október 15-én Londonba jött), kik megállapodásaikat jegyzékbe foglalni, Teleki László társukkal közleni s aláirásukkal megerősiteni határozák.
Az október 21-ig történtek s az azok folytán létrejött megállapodások s intézkedések következők
I. A turini kormány megbizottjai: Benzi lovag és Pettinengo tábornok urak nemzetünk hálájára nagy igényt szereztek maguknak azon erélyes buzgalommal, melyet a kormány által megigért fegyverzeti segélynek valósitása körül tanusitottak.
Ugyanis Pulszky Ferencz turini képviselőnek s Vetter tábornoknak az elnökhez intézett jelentéseik szerint, szeptember 30-áig a következő hadiszerek lőnek a turini fegyvertárakból számunkra kiszolgáltatva:
Két üteg ágyu, nevezetesen:
8 darab sik (8-fontos),
4 darab (15 cent.) vet-ágyu,
30.000 gyalogsági puska,
5000 vontcsövü (carabine),
3000 lovassági kard.
4 darab (15 cent.) vet-ágyu,
30.000 gyalogsági puska,
5000 vontcsövü (carabine),
3000 lovassági kard.
Az ágyúk mozdonyokkal, töltés-szekerekkel, tartalék-kerekekkel, rudakkal, szóval: minden felszereléssel akként ellátva, hogy szolgálatba-vehetésre még csak a lovak hiányzanak.
Van hozzájuk adva hám- és lószerszám 140 lóra, s két, mindennel tökéletesen ellátott tábori kovács-műhely.
Töltésben pedig következő mennyiség szolgáltatott ki:
Négy millió gyalogsági puskatöltés,
Háromszázezer carabintöltés.
Háromszázezer carabintöltés.
320 löveg minden ágyura, névszerint 2560 telj-golyó, 640 kartács-szelencze, 1320 ürgolyó (granát) töltetlen és 280 kartács-szelencze vetágyuhoz, – s mindehhez a szükséges portöltés, gyutacs-cső (Brandröhre) és szerszámok az ürgolyók szereléséhez.
Ezen nevezetes hadkészületnek a keleti határszél lévén az Igazgatóság állapodása szerinti rendeltetése, az mind Genuába szállittatott, onnan tovább hajókon küldendő. Október két első hetében már négy hajó rakodva volt, az ötödik a hó harmadik hetében kezdett rakodni. A két első azonban viharok miatt késni volt kénytelen a genuai kikötőben, csak október második hete vége felé indulhatott el.
II. A lehető legfontosabb érdekek kivánták, sőt a hon jövendője függhetett tőle, hogy kellő intézkedések történjenek, miszerint akkorra, midőn ezen hadkészlet Galaczba megérkezik, Couza herczeggel tökéletesen tisztában legyen az Igazgatóság arra nézve, hogy ezen hadkészlet Moldvában az Igazgatóság rendelkezésére letároltathassék, mint szintén intézkedés legyen a letárolás módjáról, helyeiről s gyakorlati végrehajtásáról, szóval szükség volt intézkedni, hogy ezen hadkészlet, melynek szerencsés elhelyezéséhez annyi remény, annyi érdek van kötve, mind politikailag, mind hadigazgatásilag tökéletesen biztonittassék.
Az elnök utasitotta a turini képviselőt, eszközölje ki, hogy egyrészt a konstantinápolyi követ: Durando tábornok utasitást kapjon a szállitó hajóknak a Dardanellákon átjuthatására nézve előfordulható minden akadályt elháritani s máskülönben is a szándéklott czél elérésére mindenkép segédkezet nyujtani, másrészt pedig Cerrutti Marczel lovag parancsot kapjon, működését a keleten akként intézni, hogy a szállitmányok megérkezése előtt a helyszinen legyen. Mely utasitások, a turini képviselő jelentése szerint, expediáltattak is.
Ennek folytán szükséges volt egy szakértő megbizottnak haladéktalan utnak-indítása a letárolással összekötött mindennemü intézkedések végett, minthogy Dunyov István ezredes, ki ezen megbizásra ki volt az Igazgatóság által választva, a volturnói csatában (Nápolyban) veszélyesen megsebesült és sebesülése következtében lába amputáltatván, még ha életben maradand is, az Igazgatóság őszinte sajnálatára, a haza sokáig leszen kénytelen hű szolgálatát nélkülözni.
Ezen helyzetben Teleki László és Klapka György az emlitett megbizatásra Zglinicki ezredest ajánlották (kinek multjára és ügyünkben való érdekeltségére nézve Klapka tábornoknak az elnökhöz intézett levelei bizonyságot tesznek).
Az elnök Zglinicki ur megbizatásához két feltétel alatt járult hozzá, t. i. 1. hogy egészen franczia hangzatu nevet vegyen fel, s 2. hogy semmi politikai kérdésbe ne avatkozzék, hanem szorosan csak a kadkészlet biztositásához s letárolásához tartozó katonai és technikai körre szoritkozzék.
Ezen feltételek alapján Zglinicki ur az ˙/. alatti utasitással ellátva, a fejedelemségekbe kiküldetett.
Számára az elnök a párisi szárd követségnél nyitva volt 45.000 franknyi hitelből háromezerötszáz (3500) frankot – ugyanannyit, mint a mennyi Dunyov ur számára határozva volt – utalványozott.
III. Miszerint a sürgős szükségü intézkedésekben költségutalványozás miatt fennakadás ne legyen, az elnök felkérte gróf Gropello követségi titkár urat s ideiglenes képviselőt Párisban, hogy az emlitett hitelnek megmaradott részét, u. m. 41.500 frankot, Mallet fréres párisi bankár-czég által Croskey és társai londoni nagykereskedő-házhoz tegye át, mi megtörténvén, Croskey és társai uraknak oktober 13, 15. és 18-kai levelei folytán jegyzékbe vétetik, hogy angol pénzlábra áttéve, egyezerhatszázötven font sterling s két shilling (Ł 1650, 5, 0) van letéve számadásra.
IV. Mindazon intézkedések mellett is azonban, melyek a keletre küldött fegyver- s hadkészlet biztositására történtek, a dolog oly megmérhetlen fontossággal bir, miszerint lehetetlen volt annak szükségét nem érezni, hogy Klapka tábornok, ki a Turinban megállapitott haditerv szerint az azon oldalról meginditandó hadmunkálatokat lesz vezénylendő, személyesen a keletre menjen, hogy a moldva-oláhországi fejedelemmel személyes értekezésben egyengessen ki minden előfordulható akadályokat s a tervezett hadmunkálatokra is szervezéseket s egyéb előkészületeket tegyen.
Mire Klapka tábornok magát elhatározván, neki az Igazgatóság nevében irott felhatalmazás adatott ki. A tábornok viszont, tekintetbe vévén azt, hogy meglehet, a háboru megkezdése előtt többé vissza nem jöhetend, ujolag is teljes megegyezését nyilatkoztatta ki a következő alappontokra nézve:
1. Hogy Couza herczeggel és általában a moldva-oláhországiakkal leendő érintkezéseiben s különösen a nemzetiségi kérdésre s azzal kapcsolatban a hazánk s az egyesült fejedelemségek közti viszonyra nézve szorosan azon elvekhez fogja magát tartani, melyek az Igazgatóság által (Teleki László szerkesztése szerint) Couza herczeghez intézett s Zglinicki ezredesnek kézhezszolgáltatás végett átadott hivatalos levélben foglaltatnak s hogy ugy hazánk területi épségét, mint nemzetünk souverainitásának minden belügyre nézve sértetlenségéi fenntartani és biztositani föbb gondjának ismerendi.
2. Hogy a szabadságharcz azon oldalról való megkezdésének idejére s feltételeire nézve magát a turini megállapodásokhoz tartandja, melyeknek lényege abban összpontosul:
a) hogy mi csak akkor kezdjük meg a harczot, midőn Victor Emánuel király az osztrákot Velencze végett megtámadandja;
b) minthogy elvünk az, hogy hazánkat pusztán diversióul felhasználtatni nem engedendjük, a harczot csak azon esetre kezdjük meg, ha a turini kormánynyal kötött azon egyezkedés, miszerint királyi segédseregek küldetnek, teljesittetett, mert ebben találjuk annak biztosságát, hogy hazánk függetlenségének kivivása Olaszország részéről is a háboru egyik coordinált czéljának fog tekintetni.
3. Azon esetre pedig, ha akar az osztrák részéről korább jövő támadás miatt, akár pedig más körülményeknél fogva, az események oly fordulatot vennének, hogy az 1. és 2. pontokban kitüzött feltételek nem teljesülhetnének, minthogy ezen események minőségét előre látni, tehát azt is előre most megitélni nem lehet, vajjon azon esetben a magyar szabadságharcz zászlóját kitüzni hazánk iránti kötelességeink megengedendik-e, abban történt megállapodás, hogy Klapka tábornok harczot nem kezdend a nélkül, hogy Igazgatósági társainak előleges megegyezését birná.
V. Klapka tábornoknak ezen utjára költségül Croskey és társai urakra ötszáz (500 Ł) font sterling utalványoztatott
Minthogy azonban ugy volt Turinban az egyezkedés, hogy a keleti missiók költségeit az olasz kormány megbizottja: Cerutti lovag fogja ellátni, Klapka tábornok igyekezni fog, hogy, ha lehet, ezen ötszáz font sterling az Igazgatóság itteni pénztárának Cerutti lovag által visszapótoltassék.
Egyuttal az ottan előfordulandó költségek fedezhetése végett Klapka tábornok, a Cerutti lovaggal Turinban concertált utalványi szelvények közül 18 darabot átvett, a többi tiz darab szelvény az elnöknél maradván.
VI. A hadmiveletek idejének közeledtével Puky Miklós ur szintén Moldvába menend, azon rendeltetéssel, hogy mint politikai fö-kormánybiztos Erdély politikai s közigazgatási kormányát vezesse s az ottani hadseregnél az ország ideiglenes kormányának hatóságát, utasitásai értelmében, további rendeletig képviselje. – – – – – – – – – – – – –
Kelt Londonban, október 20. 1860.
Kossuth.
Teleki László levéllel tudósitott, hogy ezen jegyzőkönyvet mind ő, mind Klapka – keletre menetele előtt – aláirták; s csakugyan általuk aláirva, eredetiben kezeimnél is van.
Melléklet.
˙/.
Uasitás Zglinicki ezredes*
(Alphonse Levais)
számára.
Uasitás Zglinicki ezredes*
(Alphonse Levais)
számára.
Zglinicki ezredes lengyel eredetü volt ugyan, de született franczia, nem is tudott lengyelül. Hanem nevének lengyel hangzása okvetlenül szükségessé tette, hogy franczia nevet vegyen fel. Különben Z. ur részt vett szabadságharczunkban. Klapka komáromi seregében szolgált s 1859-ben is piemonti készületeink alatt Klapka mellett volt.
1. Z. ezredes kiküldetése tisztán katonai természetü levén, politikai szólalkozásokba senkivel és semmi feltét alatt nem fog bocsátkozni,
2. Marseilleből egyenesen Konstantinápolyba menend, ott magát Durando tábornok szárd követ ő excellentiájával és a M. N Igazgatóság képviselőjével: Karacsay gróffal viszonyba teendi s az elsőnek közbenjárásával iparkodni fog titkos kihallgatást nyerni Couza fejedelemnél, kit azon időben még valószinűleg Konstantinápolyban találand.
3. Ha a fejedelem nem volna többé Konstantinápolyban, Z. ezredes idővesztés nélkül folytatni fogja utját Galaczba s Jassyba s ott a fejedelemnek magát Place franczia consul vagy Cerruti ur által be fogja mutattatni. A tudtára adott B. B. B. jelszóval fogja elismertetését biztositani.
4. Miután a fejedelemnek ugy a M. N. Igazgatóság, mint Klapka tábornok levelét átadta, megismerteti vele kiküldetési czélját s értesitendi, hogy a tábornok nem sokára meg fog érkezni. Biztositandja a fejedelmet, hogy az Igazgatóság mindig a legnagyobb elővigyázattal fog eljárni, miszerint sem a fejedelem, sem Magyarország érdekei compromissio alá ne kerüljenek.
5. Miután Cerruti urral és Karacsay gróffal előre értekezendett, be fogja nyujtani a fejedelemnek a fegyverzeti készlet letározásának tervét, melynek sarkalatos pontjai a következők:
a) Elkerülhetlenül szükséges, hogy az egész készlet a moldva-oláh kormány nevére irassék s tároltassék le ugy, miként 1859-ben történt. Szükséges annálfogva, hogy a fejedelem ez ügyben tábornokai közül egyet megbizzon, a ki teljes bizalmát birja s a magyar ügynek barátja. Az Igazgatóság szabadságot veszen magának e végre neki Cretzulesco Demeter tábornokot ajánlani.
b) A fejedelem megbizottjának utasitva kellend lennie, hogy a készlet letározását, szállitását s felvigyázatát illető minden kérdésre nézve magát Z. ezredessel összeköttetésbe tegye s vele egyetértésben járjon el.
c) A leglényegesebb pont az alkalmas helyiségek megválasztása s a raktárak megszerzése. A fő-rakodóknak (depôt) a Sereth völgy ében kell lenni. A következő városok látszanak legalkalmasabb helyiségeknek: első sorban: Atchoud, Bakeu Roman, Niamtzon; aztán: Piatra. Okna közelebb a határhoz.
d) Mindaddig, mig a jelzett helyeken a raktárak el nem készittetnek, ideiglenesen az egész készletnek a hajókon kell maradni a galaczi kikötőben, vagy a városban bérlendő raktárakban. A lövő-szereket illetőleg azonban elkerülhetlenül szükséges, hogy ideiglenesen mindjárt megérkezésük után a kormány lőportáraiba rakassanak le.
e) Magában értetik, hogy minden raktárnak, mielőtt használatba vétetnék, kellő állapotba kell tétetnie, padozattal, zárakkal, üvegzettel, stb. elláttatnia.
f) A szállitás; raktározás, felügyelet költségeinek fedezése végett Klapka tábornok megérkezéséig Z. ezredes Cerruti urhoz vagy annak galaczi képviselőjéhez fog fordulni.
g) Raktárnokunk: Matheidesz, kivel Z. ur a jelszót kicserélendi, neki rendelkezésére fog állani. M. ur különös megbizatása a kirakodásra, elszállitásra, letározásra felügyelni s a készletet jó rendben tartani. Megbizatásának könnyitése végett kivánatos volna, ha a fejedelem öt tüzértisztté s a fegyver- és lövő-szertárak alinspectorává nevezné ki.
h) Ujabb rendeletig a ládák s csomagok nem nyittatnak ki, csupán arra kellend figyelemmel lenni, hogy számrendbe soroztassanak s a tüzérségi anyagot tartalmazók együtt tartassanak.
Két piemonti tüzér-altiszt kiséri vagy követi az első szállitmányt. Ezek a raktárak berendezése s a felügyelet körül Z. ezredes és a raktárnok rendelkezésére fognak állani.
i) Jelentéseit Z. ezredes Cerruti ur utján vagy az általa kijelölendő uton vagy pedig Place franczia consul közvetitésével fogja megtenni. Az osztrák postához soha és semmi esetben nem szabad fordulnia.
k) Mindennek, mi barátainkat az országban compromittálhatná, chiffre-ekben kell iratni.
London, október 21. 1860.
A M. N. Igazgatóság nevében:
Kossuth, Klapka.
Kossuth, Klapka.
