Földváry – Kossuthnak.
Földváry – Kossuthnak.
LEGIONE AUSILIARIA
UNGHERESE.
Főparancsnokság.
UNGHERESE.
Főparancsnokság.
Al
Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója ő nagyméltóságának Flórenczbe.
Bologna, 1866. julius 18.
Szirmay István, zászlóalji orvos, mai nap mélyen tisztelt Kormányzó Úrnak gondoskodó intézkedése folytán szolgálattételre ide a testülethez megérkezvén, nekem julius 13-iki nagybecsű leiratát kézbesítette.
Mind az ezen tisztelt leiratban tartalmazott pontokat, mind az ezeken kivül eső, de a legióra nézve lényeges körülményeket illetőleg a következőkben van szerencsém előterjesztésemet megtenni:
1-ször. A hogy mélyen tisztelt Kormányzó Úr újságok útján már tudni méltoztatik, a legio Bolognába lőn elhelyezve, hova f. hó 10-én be is vonult és a hol megérkezte után másnap kórházakban betegápolói szolgálatra lőn alkalmazva, a mely naponta a testületből 24 harczost vesz igénybe – a többi szolgálat még áll.
– – – – – – – – – – – –
A külső szolgálat egészen contradictiója a julius 2-iki királyi decretum szellemének, mely a legio concentratióját, felruházását, kiterjeszkedését, instructióját, szóval készleti állapotbai helyezkedését rendelte el, ezen szerény észrevételt nem azért teszem, mintha ez a legio a reá kimért szolgálatot készséggel nem teljesítné, hanem azért, mert ez ellentétben áll azon forró várakozásokkal, melyek ezen legiónak a harcz előestéjén egész elementumát képezik.
2-szor. Még Chietiből folyamodtam a hadügyminiszteriumhoz, hogy harczosaink ruhái, melyek a szó szoros értelmében elrongyultak azon terhes szolgálatokban, melyeket a legio 1 éven keresztül a rablók kiirtására becsületesen és jó eredménynyel tett – habár az előirt categoriát nem futották is le, – jókkal cseréltessenek ki, annyival is inkább, mert elnézve a fentebbi indokoló körülményektől, a posztók igen rossz qualitásúak voltak; – ebbeli előterjesztésemre mai napig sem jött le válasz.
3-szor. Folyamodtam a miniszteriumhoz, hogy tisztjeimnek, kik szinte rongyosak s tehát ruházatuk ily állapotában semmiképen sem tolhatók előre azon pontra, hol hivatásunk kezdődik, – assignáltassa az úgynevezett Entrata in campagnát, erre sem történt semmi intézkedés. Szerintem az Entrata in campagna elnyeréséhez csak is azon conditio kell, hogy a csapat legyen mozgosítva, illetőleg harczkészleti állapotra emelve, ezen conditio a legiónál már beállott.
4-szer. Telkessy ezredes urat felkértem sürgölni, hogy a hadügyminiszterium adja ki mielőbb azon parancsot, mely engemet feljogosítson egy tisztet, altiszteket és közharczosokat küldhetni előre a táborba a netaláni magyar foglyok átvételére, ezen irányban sem történt még eddigelé semmi intézkedés.
Telkessy ezredes erre vonatkozólag legutolsó levelében engem arról értesít, hogy a fentebbi kiküldés végett nem a hadügyminiszterium többé, hanem a főhadi szállás főnöke intézkedik.
5-ször. Már kétszer sürgöltem a tiszti propositiók valósitását, de mindég eredménytelenül. – Engedje meg, Kormányzó Úr, hogy ezen tárgy körül megjegyezzem, miszerint mindaddig, míg a tiszti kinevezések létre nem jönnek, a legiónak existentiája igen praecarius, és hogy a julius 2-iki decretum minden hatályon kivül áll.
6-szor. A julius 2-iki királyi decretum azon előiratai is, melyek a legiónak kiterjeszkedettebb scalarai állítását rendelik el, daczára a kedvező körülményeknek, a Pinerolo-Fenestrelle és Alexandriában meglevő elemeknek, még mindég executio nélkül állnak. – Különösen a mi illeti az Alexandriában elhelyezett magyar hadifoglyokat, tudomásom van arról, hogy azok közül sok a legióhoz kivánkozott, de ott az illető katonai hatóságtól elszállítást nem nyert.
Kormányzó Úr, mint legilletékesebb, legbölcsebben tudni is fogja, mi itt a teendő, én csak azt jegyzem meg, hogy az alexandriai magyar hadi foglyokkal tisztjeik is együtt vannak elhelyezve, szerintem ezen rendszabály igen hátrányos azon szellemre, mely a magyar foglyokat a magyar zászló alá átvezeti; s ha ez így áll Fenestrelle és Pinerolóban is, meg van előttem fejtve oka azon sikertelenségnek, mely Ihász ezredes és Mandola honvéd főhadnagy tövekvéseit követte, pedig méltóztassék elhinni, Kormányzó Úr, hogy erre a legióra csak 100 magyar ember megérkezte is rendkivüli benyomást gyakorolna.
7-szer. Ruharaktárunk visszamaradt Chietiben, hogy onnan vállalkozó útján Bolognába küldessék, annak átadása Chietiben a visszamaradt tömeggondnok által eszközöltetett is, Pescaróból azonban, hol a vasuti felügyeletnek lett átadva, még máig sem érkezett el Bolognába, daczára annak, hogy a bolognai hadosztály-parancsnokság kérésemre már két ízben telegrafirozott utána. – Ezt csak azért hozom fel mélyen tisztelt Kormányzó Úr előtt, hogy a legújabb időkben érkezett 16 egyén még eddig nincs felruházva, és hogy, ha netán a ruharaktár megérkezte előtt táborba kellene szállanunk, Kormányzó Úr előtt tudva legyen, miért nem lettek felruházva a legutóbb jöttek, és miért néznek ki, különösen a huszárok, igen elavult ruháikban oly feltünőleg rosszul.
A mi illeti mélyen tisztelt Kormányzó Úr legelőlről hivatkozott levelének 4-ik pontját, melynek tárgya volt a tüzérség összeállítása, iskolázása és a gyalogságból is kiszemelendő harczosoknak a tüzéri szakmában elméleti és gyakorlati oktatása, – ezen irányban azonnal intézkedem és általában parancsnak tartandom Kormányzó Úrnak minden ilynemű intézkedéseit. – A mi illeti azonban azon jelentésemet, melylyel én a hadügyminisztertől egy fél üteg organisatiójára engedelmet kérjek ki, nézetem szerint helyén látnám azt akkor tenni meg, mikor a király kormánya a proponált tiszti kinevezések valósítása által csalhatlan tanújelét adta azon gondolkodásnak, mely a legio solidaritását és egyedüli hivatásárai alkalmazását biztosítja, szóval, mikor a julius 2-ki királyi kibocsátvány tényleg is érvénybe lesz emelve.
Legyen tehát szabad igen melegen felkérnem mélyen tisztelt Kormányzó Urat, kegyeskedjék ezen előterjesztéseim azon pontjait, melyek a legio dolgait lényegükben s égetőleg érdeklik, – nagymérvű befolyásával a hadügyminiszteriumnál szivesen effectuáltatni.
A magyar segélysereg főparancsnoka:
Földváry Károly
Földváry Károly
