Gróf Kreithnak
Gróf Kreithnak
22. Via dei Mille. Turin, márczius hóban.
Kedves gróf Kreith!*
* Budapesten szabadságharczi ereklye-kiállítást rendeztek. Ennek feloszlatása előtt felmerült az az eszme, hogy ezen ereklyék megőrzése czéljából országos muzeumot kellene létesíteni. Némelyek ezt a muzeumot vidéken óhajtották létrehozni. Erre vonatkozólag gróf Kreith, Kossuthhoz fordult és az ő véleményét kérte ki. K. F.
Az elintézett és el nem intézett levelek halmaza összekeveredik asztalomon, tartok tőle, hogy e miatt válaszom okt. 3-án kelt becses levelére későn érkezik, de az, hogy a 48–49-iki szabadságharcz országos muzeumnak ép azért, mert »országos« helye csakis a főváros lehet, előttem annyira világos dolog, miként remélem, hogy az én véleményemre nem volt szükség, miszerint a kérdés ily értelemben döntessék el.
Sok mindent centralisálnak a fővárosban, a mit centralisálni nem kellene, de hogy »országos muzeum« valahová a vidékre utasíttassék, azt én képtelen eszmének tartom. Óhajtanám, hogy szabadságharczunk minden nevezetes eseménye emlékkel legyen a történet szinhelyén megörökítve, meg annyi oltárául a hazafiság religiójának, de a muzeumba való tárgyaknak egy helyen kellene összegyüjtve tartatni, mert az eldarabolás csökkentené történelmi becsüket s a közérzületre hatásukat, s mert egy helyre tartom összegyüjtendőknek, az, hogy azon hely csakis a főváros lehet, előttem annyira természetesnek látszik, miként, megvallom, csodálkozom, hogy az csak vitatás alá is jöhetett.
Engedje, Gróf úr, megújítanom köszönetemet becses látogatásáért, mely mindig kedves emlékeim közé fog tartozni, s nagyrabecsülésemet a fáradhatlan buzgalomért s eléggé nem méltányolható áldozatkészségéért, melyet Ön a 48–49-iki korszak történelmét felvilágosító adatok kifürkészésére s összegyüjtésére és a tényezőkre való visszaemlékezés ébrentartására szentelni meg nem szünik. Oly hazafiui igyekezet ez, mely ama nagy nemzeti erőfeszítés iránti érdelelődés élesztésével hatályosan közrehathat arra, hogy a multnak kegyeletes emlékezete, csirája legyen a jövendőnek.
Fogadja, Gróf úr, tiszteletem kijelentése mellett őszintén barátságos üdvözletemet.
Kossuth Lajos.
