c) 1833 január 28–31. február 1 A kerületi ülések összefoglaló ismertetése. Tárgy: A főrendek viszontizenetének vitatása.
c)
1833 január 28–31. február 1
A kerületi ülések összefoglaló ismertetése.
Tárgy: A főrendek viszontizenetének vitatása.
1833 január 28–31. február 1
A kerületi ülések összefoglaló ismertetése.
Tárgy: A főrendek viszontizenetének vitatása.
Januar 28., 29. és 30-kán Kerületi tanátskozás alá vétetvén a Fő rendek válasszai s elsősorban is a praeferentiálék és Kir. Propositiók tárgyában kőlt viszon izenet,* az Epe mirigy kémellő meg emlitését kivéve, mellyre nézve nem kis ellenkezés mellett állott meg a rendek előbbi végzése: minden más kérdésekre nézve is hódoló tisztelettel meg kell jegyeznünk, hogy nem lehet szivből nem örvendezni azon szivből egybe pontositott erős akaraton, mellyel az RR végzéseik álhatatos fel tartására ugyszólván minden oppositio nélkül eggyesültek. Ha vólt is egy kettő, ki talán másképpen érzett, tsak nem egy szent borzadás érzelmével vólt kéntelen halgatni az egybe forrot nemzeti akarat előtt. Vállat vállhoz vetve egy testé olvadva, bajnok bajnok mellett ugy állottak mint a hullámokat ki gunyoló kőszál. Ha ez tsak szokot idő szaki Diaeta vólna, ha tsak a forogna fel hogy a Corpus Jurist, s fenn álló Institutióinkat kell védeni, mintául merném kitenni a szabadság felső pótzán virágzó nemzeteknak is képviselőinket, de fájdalom a reform kérdésben ez nem lessz igy s a sokfelé ágazó utasitások mellett nem is lehet. A szomszéd tartományokkal kötendő alkuk véget ki kért biztosságra nézve, még egy ujjabb erősséget találtak a RR azon körülményben hogy ő Felsége magához váltotta az Austriai vám jövedelmeit, mert a szomszéd tartományok statusai bizonyosan tsak ön hasznokra ügyeltek vólna, Ő Felségétől pedig minden alat valói köz Attyától egyenlően osztoztató igazságot kivánhatnak.
Iratok, I. k. 27. s köv. l.
Erdélyre nézve a fő rendek azt kivánták, hogy az erdélyiek kihallgattassanak. Erre különösen KÖLTSEYnek Diplomaciai betsü elő terjesztésére ugy nyilatkoznak a RR. hogy a Magyar korona jussa már Erdély s a Kormány által is számtalanszor el lévén esmérve, a két testvér haza egybe kaptsolására nézve további ki halgatás szüksége fel nem foroghat, kivánják tehát az RR. hogy az reunio ő Felsége által minden további halogatás nélkül enunciáltassék. Tekintve mind az által Erdélynek nemzeti méltóságát s municipalis szabadságait és szokásait, a modalitásra nézve kivánnak a KK és RR igen is az Erdélyiekkel értekezni s e véget Országos biztosságot is nevezendenek. De hogy evvel légyen kinek értekezni, Ő Felségét meg kérik a RR. hogy Erdélynek azonnal Diaetát hirdettessen. Már 22 év ólta nem tartatván Erdéllybe Országos gyülés,* a testvér Haza ezen sérelmét Országos rendeink ön sérelmekké tészik, annyival inkább, mivel Erdélynek jussa lévén minden Országos tisztviselőket Diaetán választani, annak jelenleg a Király által nevezett egész Magistratusa törvénytelen. Hol találjon a Testvér Haza pártfogását? ha bennünk nem. Ezt az egész gyülekezet hangos éljennel fogadá; rokon szeretetre buzdult Erdély eránt. Most hisszük, miénk az erdélyiek szive, miénk Erdély s Hazánk ereje izmosodva nő.
Az utolsó erdélyi országgyűlés 1811-ben oszlott szét.
Januar 31-én BERNÁTH a praeferentialék és propositiók ügyében; KÖLTSEY a magyarul alkotandó törvény ügyében gyönyörü válasz javallatokat olvastak. – A Fő Rendek Napló könyv vitelére való további fel szólitásától sajnálkodva felhagytak a Rendek. SISKOVITS a vallásos sérelmek tárgyában ki rendelt küldötség jegyző könyvét fel olvasá – derék munka – mind ez dictaturára botsáttatott.*
L. 146. s köv. l.
Ugyan tsak Január 31-én és Febr. 1-én az Urbarialis munka 7-ik §-sa jövén vitatás alá, az usu fructuationak szabad adása vevése nevezetes többséggel elfogadtatott. Ennek nem olly tsekélly haszna felől, mint gondolnók, lehetetlen vala a vitatások alatt meg nem győződni. Sok követ tsak azon világos meg eggyezéssel állott ezen végzésre, hogy azt léptsőnek tekinti jövendő szebb reményekre, a proprietást is meg adni kivánván, ha majd ezen kérdés elő fordul. Ha ez most nem menne is keresztül, két három év alatt a köz véleménynek bizonyosan engedend, s a Magyar Aristocratia az egész történetben példa nélkül lévő azon nagy szivüséggnek adja bizonyságát „hogy nem mint más nemzeteknél vólt, a nép vagy idegen hatalom impulsusának, hanem tsupán ön igazság szeretetének engedve önként nyulyt felebarátinak engedélyeket.”*
A jan. 28–30-i kerületi ülések tárgyalásainak részletes ismertetése a 132. l.-tól.
