a) 1832 dec. 22 Kerületi ülés. Tárgy: A naplókönyv és az országgyűlési újság kérdése.
a)
1832 dec. 22
Kerületi ülés.
Tárgy: A naplókönyv és az országgyűlési újság kérdése.
1832 dec. 22
Kerületi ülés.
Tárgy: A naplókönyv és az országgyűlési újság kérdése.
Folytatása az 22-iki Kerületi Tanátskozásoknak.
DÓKUS a Napló Könyv hitelessége felől gondoskodást kíván, de azt a köz ülésbe el érhetőnek nem véli, a gyorsaság tekintetéből a Censorok számának nagyobbitását javalja, fel maradván minden Követnek észre vételi juss, hitelességet gondol szerezni a Censoroknak alá irásával.
EBERGÉNYI (Vass) figyelmezteti a RR, ki költségén ülnek itt, hogy az ország 42 Esztendei várakozásának várja gyümöltsét, azértis a javallott authenticatioba idő vesztést lát, a Napló könyv eddigleni hijjános voltának kut forrását Censori tapasztalásaból ott látja, hogy a már censurált Diariumot a Personalisok annyira corrigálták, castigálták, mig minden erejéből ki vették, azért: 1-o) több Censor légyen, hogy sokáig ne maradjon a birálás, 2-o) a Personalis s más akárki a Censura után minden bé follyástól zárattason el.
BORSITZKY: A Censura ellen van, ugyan is, mit ér az ollyan Censura, a mellynek két superrevisora van, nem az áll meg amit a Censor, hanem a mit a Personalis és Palatinus akar. Ezektől várjuk e ezen Diplomaticus Ok-Levél hitelességét? Autenticalja a törvény hozó test, nem kerül ez sok vitatásba, mert kiki magának legjobb birája s változtatást sem fog merni senki, mert a Törvény hozó Test, tsak ugyan több akár mellyik praesesnél, néki leg alább nincs appetitusa az ollyan Censurához, a mellyet még kettő is supercensurál.
PRONAY: A Vass Vár[me]gye részéről elő terjesztett hijjánosságokat tsak ugy gondolja orvosolhatni, ha 1-o) a szerkeztetői toll a Királyi Táblától el vétetik és sebes iroknak adatik, 2-o) ha a Censura nyilvános lessz s enunciatióinak bé iktatására minden Követ fel ügyelhet, 3-o) ha a Personalis bé avatkozása tsak az ő tulajdon beszédére szorittatik.
PÁZMÁNDY: Ha a Diárium a régi mód szerént vittetne, ő is Hontal voxolna, de a Censura jó el rendelése a RR. hatalmokba van, quod multi curant nemo curat, emlékezzenek meg a RR. az 1830-iki Adó iránti fel irásra, ez köz ülésbe hiteltetett, s mi nevezetes részek maradtak ki a Magyarbol.* Két példányba vitessen a Diarium, a Censorok irják alá egyiket vegyék magokhoz s ha ezután is változtatás történne, tsak egy példát tegyenek a RR., senki sem fog merni többé tulajdonukhoz hozzá nyulni.
Az 1830. dec. 13-i feliratot l. ez országgyűlés Irásai-ban, 458. s köv. l.
BENYOVSZKY: Félne ha a Diarium minden Szava Juris publici principiumnak vétetne, a sebességet teszi első feltételül.
JUSTH (Turótz) hangos éljen között először életében magyarúl, feltartván a Deák szollás jussát, ha érzelmét magyarul ki fejteni nem tudná, óhajtja, hogy a Diárium helyes organuma légyen a nyilvánosságnak, erre a pontos sebesség kivántatik, a mondottakhoz azt adja hozzá, hogy a szerkeztetők és Censorok közt hasonlás történvén valamelly kérdésbe, a Statusok tegyenek itéletet.
FEKETE: Az eddig szokásban volt 8 Censorok hellyet 32-őt javall, s ezek között Dubravitzky ugy kivánja a munkát el osztatni, hogy négyen foglalatoskodjanak együtt, minden ülés Jegyző könyve harmad nap alatt Censurálva s 24 óra alatt nyomtatva légyen. Hát a Fő RRnek soha sem lessz e Diáriumja?
CSAPÓ (Tolna) kivánná, de ha a RR. nem engednek napló könyvekbe idegen bé folyást, ugy tartja a Fő RR. sem fognak engedni. A városok kérését pártolja, őket a publicitáshoz szoktatni, s a Rendeket egymáshoz közeliteni ohajtja.
MART[Z]IBÁNYI: Nints más mód, el kell a tollat a Királyi Táblától venni, mert ők a Kormánynak kötelezetjei, s független szabad nemzeti képviselők kezébe adni. A Fő Rendeket nézve nem szeretné mind azt nyomtatva is látni, a mit a Fő RR. Tábláján gyakran hallani kell, a városokat hellyesebb Coordinatióig várakozásra kéri, most még hibás rendszereknél fogva kevés Nemzeti erőt tapasztal bennek.
WAGNER: A választás másutt is hibás, nem csak a városokba s énnek nem ők az okai, hanem a vólt Törvény hozók, miért nem segitettek a bajon, emiatt nem lehet a Városoknak természetes jussait el venni, legyen bár hibás a választás, de nem törvénytelen, káros volna a fejlődni kezdő köz lelket ujjabb el kedvetlenitéssel kezdetben gátolni, mikor kerül a Városok coordinatiojára a sor? a mind eddig elő forduló organicus intézetek iránt ne légyen e jussok fel ügyelni, vallyon mondásaik hellyesen mennek e bé a Jegyző könyvbe.
G. ANDRÁSSY: Három Ország gyülésén lévén tanuja a nyilvánosság köz kívánásának, ez uttal eggyesül ugyan a többek által javallott intézetekbe, de mind ezen módakat elégtelennek látván, az Ország Gyülési Ujság eránt felfogja a fonalat ott, ahol a mult Diaetán meg szakadt,* jelenti hogy recursusok történtek, de válasz s engedelem nem adatott, nem tudja már most a recurrensek hagytak e fel a Dicasteriummal, vagy a Dicasterium az ujsággal, ezen tárgyba PRONAY javallatjára külön ülésbe kivánnak a Rendek tanátskozni.
Az 1830-i országgyűlés egyik kerületi ülésén éppen Andrássy György vetette fel a diétai hírlap gondolatát. A rendek abban állapodtak meg, hogy a kérdést akkor fogják megvitatni, ha valamelyik újságíró nem kapja meg az engedélyt a kiadásra, s panaszával az országgyűléshez fordul.
OTSKAY: A Diariumra nézve azon ki fejezéssel él, hogy a Personalis ne merje magát másba avatni, tsak amit maga beszéll, emlékezteti a Rendeket a Circularusoknak nőttön nevekedő fontosságára, ezeknek feljegyzését, s nyilvánosságát óhajtja, ezen elő adást támogatja előről NITZKY (Vass) mert tapasztalta, hogy Circulusokba a leg szebb elő terjesztések történtek, az Országos ülésekbe mind el enyésztek, pedig olly hamar sem a Lelki esméret meggyőződése, sem az Instructio nem változhatik.
PEST VÁROSA KÖVETJE a Városok függetlenségének gyengéded kérdésébe kéri a RR fontolják meg, hogy ha felülről szorittatnak s az SSban nem találnak támaszt, hol vegyenek Consistentiát. A PESTI 2-IK KÖVET a vitatás tüzébe oda menvén, hogy ők több ezereknek képét viselik, nagy resensust támaszt, ujj Systemával vádoltatik.
A KUN KÖVET: Nem akar semmit erőltetni, de kéri a RR: légyenek figyelmmel azon Törvényhatóságra, mellynek azon érdeme van hogy 165.000 tiszta magyar lelket számol, ha adó és subsidium nevezetes részét viseli. Szerény elő adását mindnyájan igazságosnak tartják, így BERNÁT is, de nem tudja mellyik Égből szállott le a panasz, mert 1830-ikba is a Kun Követ vólt az Articulusok magyarra forditásával meg tisztelve. A Clerus nevében a FEJÉRVÁRI KÁPTALAN KÖVETje, továbbá a HAJDU KÖVET is a Diplomaticus Ok Levelek szerkesztésében rész vételt kérnek.
RUDITS (Báts) Vádolja a Városokat, hogy a Kormánynak szegődött követői s a Nemzeti Oppositioval soha eggyet nem értenek.
BEZERÉDY pártjokat fogja és inti az RR. hogy ha igazságot ohajtanak, legyenek mások eránt igazságosak.
Péchy, Hertelendy, Császár, Komáromy, Böthy, Prinyi, Palótzy, Rohontzi, Novák, Bene, Aczél, Tisza, Desseőfi, Lamott, Szoika, Klauzal, Hegedüs, Torkos, Zmeskál, (Árvai Követ, Magyarul szóll) kissebb nagyobb mértékben Komárom, vagy Nográd, Pest, Turócz vármegyék követjeinek értelmekbe szóllanak, így DEÁK is aki a Napló Könyvnek eddig két fogyatkozását látta: 1. Hogy nem ment bé minden, ami mondatott. 2. Hogy bé ment, ami nem mondatott s ollyan dictiokat lehetett olvasni, mellyeknek felét sem lehetett hallani.* A határozás mind a Napló Könyvre, mind a Városokra nézve a mult Postán meg iratott.*
V. ö. Kölcsey, VII. k. 21. l., Széchenyi, IV. k. 359. l.
L. 20. s köv. l.
