b) 1833 július 1, 2, 3 Kerületi ülések. Tárgy: A hatodik vallásos izenet szövegének megállapitása.
b)
1833 július 1, 2, 3
Kerületi ülések.
Tárgy: A hatodik vallásos izenet szövegének megállapitása.
1833 július 1, 2, 3
Kerületi ülések.
Tárgy: A hatodik vallásos izenet szövegének megállapitása.
Julius 1-ő, 2-ik és 3-ik napjain Bencsik Moncsko előlülésök alatt meg rostáltatott, a 3 leveleimben* közlött elvek szerint, részletes argumentatiókkal készült, s ennél fogva hoszabra terjedett izenet. – Stylus és szavak feletti vitatások ujat nem, érdekest pedig keveset nyujthatnának, kivált módunkban nem lévén levelezés utján az izenetet közleni, mellynek szavai felett folyt a tanácskozás. – Horvát Országra nézve ROHONCZY javallott egy bizonyos szerkeztetést, a mely el is fogadtatott, a végső publicistai kérdésre nézve pedig BEZERÉDY a köz kivánság mikép nyilatkozása iránt mondott fentebbi beszédje elvei szerint szintén szerkeztetést hozván javallatba, a végső pont azokbol mellyeket a jegyző feltett, s Bezerédy, és ismét Pázmándy is javallottak, ösze szerkeztetett.
Az 53. szám b) pontjától folytatólagosan.
A Horvát Országot illető pont tárgyában a vitatások némileg a tárgy érdemére is visza mentek, – s ez alkalommal igy szóllott a több heti távol lét után visza érkezett
BERNÁTH: Én minden törvényt, a mennyiben jó, tisztelek becsülök, a mennyiben rosz, mint törvényhozó se tisztelem se becsülöm, sőt eltörleni kivánom, igy vagyok az 1791: 26. törvényel is, a mennyiben rosz. Eleje az örökös béke alapitását igéri, s a 14-ik §-ban criminalis törvényé változik, expatriatiót rendel,* s engem expatriál azon hazábol, mellyet őseim vérrel szereztek, s mely velem egyenlő jusal élt. Ez a törvény gonosz a maga fundamentomában, ez meg nem állhat, el kell törülni.
Az idézett pont szerint a protestánsok Dalmáciában, Horvátországban és Szlavóniában birtokot nem szerezhetnek, köz- vagy magánhivatalt nem viselhetnek. Ősi ingatlanaikat azonban bírói úton visszakövetelhetik. Ezekre vonatkozólag, ha visszakerülnek birtokukba, az uralkodó fenntartja magának kártalanításukat.
A végső pont rostállása alkalmával juris publici vitatások keletkeztek, – oly formán szóllott a szerkeztetés, mintha az együvé vett nemesség alkotná a nemzetet, s a köz kivánság csak a nemesség utasitásában nyilatkoznék. – Mire nézve KOLEDA (Buda) és VÁGHY Sopron városa követei röviden, de velősen kifejtették, hogy a királyi városok követjei nem úgy s nem azért ülnek itt, mivel a kir. város egy moralis nemest teszen, hanem ugy mint a polgárságnak melly e typo constitutionis a 4-ik Statust képezi, representánsai, – igy a Jász, Kún, Hajdú követek sem a nemesség képviselői, sőt ezek még valamennyire a 4-ik renden is tul vágnak, mert ők se mágnást, se praelatust, se nemest nem representálnak, hanem representálják a független szabad földmivelő nép osztályt. – Némellyek, különösen PRÉNYI a nemesség idaeája mellet harczolván
NAGY igy vetett végett e vitatásoknak: Ezek nem ide valók: A diaeta rendbeszedésének idejére igen sok kérdések maradnak fel, ott majd az is kérdés lesz, valjon a főRR lehetnek e tagjai a törvényhozó hatalmat gyakorló nemzeti gyülésnek, s nem kell e a főRR tábláját azzá tenni, a minek eredeti rendeltetése, s a repraesentatio Systema fejleménye szerint is lennie kell, t. i.: Senatus Regis, Verantwortliches Ministerium. Mit kell tenni a czimzetes mágnásokkal, kiket törvényeink nem is ösmernek – valjon megegyez e a nemzeti boldogság kivánatival, s a század lelkével, hogy egy oly város mint p. o. Pest, hol az intelligentiának, iparnak, nemzeti szorgalomnak, erőnek, annyi csirája létezik, egy nemesnek tekintessék. – Vannak törvényhozásunkban sok anomaliák is, mint p. o. hogy azon pap, Főispán, Mágnás, város, ki az utasitásban részt vesz, itt annak elene szóll, és szavazik. Ezek s ehez hasonló kérdések felmaradnak de nem ide tartoznak, – itt csak bajt okozunk magunknak velök.*
V. ö. Kölcsey, VII. k. 304., 308. l.
