c) 1834 április 9 Országos ülés. Tárgy: A II. tc. 4. és 5. §-a: az úriszék összetétele, a késedelmeskedő földesúr büntetése.
c)
1834 április 9
Országos ülés.
Tárgy: A II. tc. 4. és 5. §-a: az úriszék összetétele, a késedelmeskedő
földesúr büntetése.
1834 április 9
Országos ülés.
Tárgy: A II. tc. 4. és 5. §-a: az úriszék összetétele, a késedelmeskedő
földesúr büntetése.
April 9-én 168-ik ülés. – Folytattaték a napi renden lévő tanácskozás.
§. 4. A földes ur, ha letette a birói hitet, maga lehet előlülő, különben maga helyett csak tábla birót nevezhet. Meghivottakat törvénytudók közül saját tisztei kirekesztésével válasszon, kik a birói hitet ha még le nem tették, az uri szék előtt letenni köteleztetnek. A megyék tisztviselői, ha egyszersmind táblabirák, előlülőknek, közbiráknk pedig a nélkül is meghivatathatván.*
Iratok, II, k. 325. I.
Némellyek azon elvből indulván: hogy egyenlőség egyeséget, különbség irigységet szül, a földes urat bár ha nem táblabiró is, az előlülés szabadságábol kizárni nem akarják. Mások a táblabiróságban semmi garantiát nem találnak a birói tulajdonságokra nézve, kivált miután jelenleg oly emberek is neveztetnek táblabiráknak, kik kevés idő előtt zsidók voltak, s azt sem tudják, mi fán terem a törvénytudomány. Mások a számadási perekbeni előlüléstől a földes urakat átaljában eltiltani, némellyek az uraság tisztjeit ki nem rekeszteni, mások ellenben a megyei tisztviselőket közönségesen, végre mások legalább az allispánt az uriszéken való biráskodásbol kizárni kivánták. Mind ezeknek ellenére a szerkeztetés jóvá hagyatott, szükségesnek tartván a RR nem csak az uriszék patrimonialis természetére ügyelni, de egyszersmind az igazság szolgáltatás feltételeit is némileg biztositani.
§. 5. Ha valamelly földes úr az igazság kiszolgáltatásában késedelmeskednék, a megye által határ idő kijelelése mellet megintessék, ennek pedig sikere nem lévén, nyomban közgyülésből annak költségére uriszék rendeltessék; a költséget és kárt, a mennyiben azok egyedül a földes úrnak hibás elmullasztása által okoztattak, a kárvallottak szintén megvétethetvén. Ezen rendelet alól azonban kivétetnek a csekélyeb jövedelmü földes urak, kikre nézve a megye itéletére bizatik, a kivánt felmentésnek helye lehet e, s ha igen: a biráskodás minden napi dij vagy költség nélkül a szolgabirót s esküdt társát fogja illetni. Az előlülést viselheti maga a földesúr, ha birói hittel le van kötelezve, különben nevezhet maga helyet táblabirót előlülőnek; mit ha nem tenne, maga a szolgabiró fog biráskodni.
A §. első részében első példája adatván a biró azon responsabilitásának, hogy a kárt megtériteni tartozzék; RAGÁLYI kétségeskedett, ha valjon ezen elvet a többi biróságokra nézve is fog e lehetni valósitani. Ugy vélekedvén azonban a RR hogy a biró független ugyan arra nézve, hogy miként itél, de itélni csakugyan tartozik; a §. ezen része meghagyatott. De a második részt a PERSONALIS kihagyatni kivánta, az uri szék tartást inkáb kötelességnek mint jusnak tekintvén, semmi lemondásnak helyt adni nem akart, bizván a megyei nemesség köz szellemében, hogy a szegényeb nemes is fog tarthatni uriszéket a nélkül, hogy kőtségébe kerülne. A Personalissal sokan egyet értettek, attol tartván hogy a felmentést megengedni annyit tesz, mint az uriszéket eltörülni. – RAGÁLYI ellenben szegénynek, vagy gazdagnak minden visgálat nélkül megengedtetni kivánta hogy az uriszék tartás jusárol lemondhasson. Sok vitatás után Zala vármegye kivánsága* állott meg, melly szerint a fent irtt esetben nem a sz[olga]biró, hanem a megye közgyüléséből rendelendő legalább 5 személyből álló ingyen küldötség fog biráskodni.*
Deák felszólalását olv. Kónyi: Deák Ferenc beszédei, I. k. 66. s köv. 1.
Az ápr. 9-i országos ülésnek itt csak érintett tárgyalásairól a Jegyzőkönyv (VI. k. 308-349. 1) részletesen beszámol. A Deák javaslata értelmében módositott szöveget 1. uo. 350. l
April 10-én s 11-én az uriszéket tárgyazta t. cz. bérekesztetvén, a k[irályi] városok iránti vitatás szép beszédekkel nyittatott meg, – azonban SOMSICSnak alap gyanánt felállitott azon inditványa hogy a k[irályi] városok birái az egész polgárság által választassanak, egy vox többséggel a Publ[ico]-Politicumra utasitatván s itt a városok nagyob része is ellenkezvén; ebből viszahatás támadott, mellynek első következése, hogy a honoratiorok alá nem vettettek a városi biróságnak.
