b) 1834 április 8 Országos ülés. Tárgy: [I.] Bezerédy indítványa a községek választott bíróságáról. [II.] Az úriszékről szóló II.…
b)
1834 április 8
Országos ülés.
Tárgy: [I.] Bezerédy indítványa a községek választott bíróságáról.
[II.] Az úriszékről szóló II. tc. 1., 2. és 3. §-a: az úriszék hatásköre,
tagjainak száma.
1834 április 8
Országos ülés.
Tárgy: [I.] Bezerédy indítványa a községek választott bíróságáról.
[II.] Az úriszékről szóló II. tc. 1., 2. és 3. §-a: az úriszék hatásköre,
tagjainak száma.
April 8-án 167-ik országos ülés. – Mielőtt az uri székekről szolló 2-ik t. czikre* által mennének a RR,
Iratok, II. k. 324. 1.
[I.] BEZERÉDY inditványt tőn: hogy minden községnek legyen tulajdon helybeli választott birósága, adassék annak rendes törvényhatóság, s ez itt köz törvény által intéztessék el, s ekép biztositassék egy intézet, melly régibb törvényinkben nem ösmeretlen, melly a helységbiráinak nemzeti köz nevezetük alatt mintegy életet szerzett már magának, s mellynek sok helyütt már jó következéssel divatozása a közönségessé tételt ajánlja. Olyannak tekinti ezen intézetet, melly a népet polgári s erkölcsi előmenetelre késziti s azt életre hozni annál gyengédebb kötelességnek tartja, mivel azokat illeti, kik a miénkel nem egészen egyforma állapotjok tökéletesitését csak a mi igazságunktol várhatják. Az intézet jótékonyságának bizonságaúl hivatkozik a tapasztalásra, azon községekre t. i. mellyeknek saját biróságaik már hatóságban vannak. Megmutatja jó oldalait a lakosokra nézve, de földes urra nézvé is, mert az uri szék (mellyet feltartatni kiván) mint felsőbb biróság alkalmatosban szolgáltathatja az igazságot. Kivihetőnek is tartja, mert ahol, mint minálunk, a provinciák magok magokat administrálják, ott a községi municipalitás is közelebb van az életbe hozáshoz. Nem is lehet ellenvetni hogy a nép még nem eléggé mivelt. Ilyes intézeteknél az inditó ok és következés többnyire viszonhatásban áll, és sokszor az intézet létesitése után tünik fel, hogy megvan azon állapot, mellyre mint az intézet szükséges feltételére sokáig vártunk volt. Különben is az 1647: 79. törvény* után újság és kora erőltetés vádja talán ezen intézetet nem érdekelheti. Kéri a RRket, fogadják el az elvet s a véghelyek biróságos hasonlatossága szerint nevezzenek küldötséget, melly az iránt részletes javaslatot terjesszen elé.
V. ö. a 11. l. 10. jegyzetével.
A PERSONALIS azt felelé hogy e tárgy iránt rendelkeztek a KK és RR az urbariomban, nem különben a szóbeli pereknél,* de végre az uriszék iránti 7-ik §.* alkalmával is előkerülend a kérdés.
Az úrbéri VI. tc. 1. §-ának tárgyalásánál, az 1833 szept. 7-i országos ülésben Palóczy javasolta, hogy a községi birók és esküdtek ne a földesúr jelöijei közül, hanem szabadon választhassanak. A javaslat kisebbségben maradt. (Jegyzőkönyv, IV. k. 175. 1.) – A szóbeli perekről szóló küldöttségi javaslat tárgyalásánál, a március 17-i kerületi ülésben Bezerédy inditványa alapján a 12 forinton aluli ügyekben a földesúr hozzájárulása nélkül is biráskodási jogot adtak a rendek a községi birónak. (V. ö. Országgyűlési Tudósítások; II, k. 735. L)
Iratok, II. k. 326. s köv. 1.
SOMSICS pedig kötelességének ösmeri az uriszéknek tökéletes eltörültetését mindannyiszor sürgetni, a hányszor ezen kérdés előfordul. Ugy is elvétetvén már az urbarialis perekbeni itélő hatóság az uriszékektől, nem egyéb az, mint egy haszon nélküli terhes kötelesség, mellytől kétség kivül az egész nemesség kivánni fogja a menekedést.* – ÖTVÖS MIHÁLY, és SZENT IVÁNYI pártolák; azonban ellenök vettetett hogy ezen kérdés az urbariomban már eldöntetett* s azért a törvényczikkelynek szakaszonkénti taglalásába ereszkedtek a RR.
Inditványával egyidejűleg előterjesztett egy törvénycikktervezetet is. Ennek szövegét l. Jegyzőkönyv, VI. k. 288. l
Az úrbéri VII. tc. tárgyalásánál Somsich mind a kerületi (1833 május 22.), mind az országos ülésben (1833 szept. 12.) az úriszék teljes eltörlésére szavazott. (V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. 401. l., II. k. 201. l., Jegyzőkönyv. IV: k. 284. l.)
[II.] §. 1. Az uriszék a földes uri hatóság alá tartozó személyeknek egymás közti, s a vidékieknek ezek ellen inditandó pereiben ezután is első biróság leend. A nemesek, és polgárok csupán a földes uri törvényhatóság alatti javak iránt lesznek alája vetve. Az 1638: 2. és 1647: 22. rendeletei* fenmaradván.*
Az előbbi törvénycikk addig, amig a következő országgyűlés elvi döntést hoz, felfüggeszti a főurak birói székének, az ú. n. tribunal dominorumnak a hatáskörét oly nemesek ügyeiben, akik az ő vagy elődjeik adományából nyertek birtokot, az utóbbi cikk pedig eltörli ezt a birói fórumot, mint a törvényekkel ellenkező intézményt.
Iratok, II. k. 324. l
NICKY (Vas) inditványt tőn hogy a vidékieknek a jobbágyok elleni perei ne tartozzanak uriszék elébe. A földes úr magszakadás esetében örökösse lévén jobbágyának, ezen birói hatóság bevág azon már elfagadott elvbe, hogy senki ön ügyében biró nem lehet.* Inditványa nyert ugyan némi pártolást, de már országos végzésé vált tárgyat illetvén, el nem fogadtatott.
V. ö. az úrbéri törvényjavaslat VII. cikkével. (Iratok, I. k. 537. 1.)
SZÁNTÓ (Győr várossa): A polgárokra nézve azon világositást kivánta tétetni, hogy az uriszéknek azon korlátolt hatósága, melly szerint a polgárak csupán a földesuri jurisdictio alatti javak iránt vettetnek alája, csak azon polgárokra értessék, kik városi lakásukat, vagy birtokjukat megtartották. Mert a kik végkép, minden birtok megtartása nélkül kiköltöztek a városbol, ezekre nézve a Competentia fori feletti vitákbol eredő igazságszolgáltatási zavarok miatt a territorialis biróság hatóságát még a személyes ügyekre is kivánja kiterjesztetni. – Ezen inditványnak némellyek azon czélzást tulajdonitották, hogy általa a városi biróság territorialis hatósága minden benlakó, s nemesi birtokot nem biró nemesekre leendő kiterjesztésének alapja megvettessék. – VÁGHY, HAVAS, PÓSFAY az inditványhoz ragaszkodtak,* s ezen tárgy némileg annak vitatására is adott alkalmat, valjon a polgárság letörülhetlen character e, s el lehet e azt a kiköltözés által vesziteni? A kérdés azonban mint nem ide való el nem dőlt.*
Havas kiemelte, hogy „a polgárok valódi javát s hasznait ... inkább abban keresi és látja: hogy tágas és szabad ut nyittassék meg nékik, melyen az egész országban és igy a várasokon kivül is, minden nemü iparkodást biztosan üzhessenek; hogy ezen tekintetben köz és általjános bizodalommal és hitellel birjanak”. (Jegyzőkönyv, VI. k. 294. 1.)
A vitát a personalis szakitotta félbe azzal a kijelentéssel, hogy a tárgy a publico-politicumra tartozik. (Jegyzőkönyv, VI. k. 300. l.)
GALLE (Szebeni követ): Örömmel elfogadná a javallatot, ha valaki biztositaná: hogy a territorialis birói hatóság minden személyekre általánasan ki fog terjesztetni. De látván hogy hazánkban különböző kiváltságolt karzatok vannak, s a RR mindeniknek jusait fel kivánják tartani: a §-ust a mint áll, nem csak elfogadja, de hálás köszönettel is veszi, mert küldőinek személyes kiváltságait általa biztositva találja. Hasonló értelemben szóllottak a KASSAI, és BUDAI KÖVETEK igy Kricske is, a ki minden hozzáadást annyival inkáb szükségtelennek tart, mivel minden eseteket úgy sem lehetne kimeriteni. Végre PÁZMÁNDY azon magyarázatában hogy zavar nem ered, mert a városbol kiköltöző polgár személyes ügyeiben a megyei hatóságnak lesz alája vetve: VÁGHY is megnyugodván, a §. a mint áll jóvá hagyaték.
§. 2. A számadás alatti tisztek, és gazdasági szolgák ellen inditandó számadási perek ezen túl is uriszéken folynak, de a birtokon belőli feljebvitelről a számadók reversalis által özvegyeik, s árváik rövidségével előre le nem mondhatnak.
NICZKY (Vas) a viszaléphetési jog erejénél fogva,* azon elfogadott elv következésében, hogy senki maga ügyében biró nem lehet, ezen pereket az uri székektől elvétetni kivánta. – A PERSONALIS azt veté ellen hogy a földes urak közönségesen kegyelmesen bánnak tisztjeikkel, a mit a törvényszék nem tehetne, mire PALÓCZY egy esetet emlit, midőn egy bizonyos tiszt a számadási perben vi reconventionis supererogatumot követelt, mellyet látván a számot vevő Grófné, az egész pert kemenczébe vetette.* Már kérdi, minő bizodalom lehet azon itélő székhez, mellynek természetes elnökje, az irományokat, ha nem inye szerint valók, megégeti. – A Niczky inditványa csak 15 megyei voxot nyervén, a szerkeztetés jóvá hagyatott.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 419. l. 11. jegyzet.
Az ügyről, amelynek tárgyalása sarán a tiszttartó visszkeresettel kivánta a bevételt meghaladó kiadásainak megtéritését, részletesebb felvilágositást a Jegyzőkönyv (VI. 1:. 303. l.) sem nyujt.
§. 3. Az uri székek legalább 5 tagbol fognak állani, u. m. előlülőbül, a földes úr által meghivandó két tagbol, és az ezekkel egyenlő szavazattal birandó szolgabiró, és esküdtből. – Mind ezek azonban ugyan azon pereknek törvényszéki visgálatán birák nem lehetnek.
Némellyek csak háromra kivánták az uri szék tagjainak legalsó számát szoritani, mások a sz[olga]birónak s esküdtnek, részint mivel törvényes bizonság s nem biró gyanánt vannak ott, részint mivel az az uri széket patrimonialis characteréből kivetkeztetné, voxot adni nem akartak; – a szerkeztetés azonban felkiáltás erejével jóvá hagyatott.
