a) 1834 április 11, 12 Országos ülések. Tárgy: A városokról szóló III. tc. 2. §-a. Heves viták a nemeseknek cs honoratioroknak a …
a)
1834 április 11, 12
Országos ülések.
Tárgy: A városokról szóló III. tc. 2. §-a. Heves viták a nemeseknek cs honoratioroknak a városi törvényszékhez való viszonyáról.
1834 április 11, 12
Országos ülések.
Tárgy: A városokról szóló III. tc. 2. §-a. Heves viták a nemeseknek cs honoratioroknak a városi törvényszékhez való viszonyáról.
Posony, April 18. [1]834.
A mult napok már futólag emlitett történetei részletesbb előadása következik.
April 11-én 170. országos ülésben legelőször is Buda Városa egyik követe NAGY kivül, az itteni történetek hiv előadása lévén kötelességem, ne hogy a sürü beszédeinek elhagyása vétkemül tulajdonitassék, megjegyeznem szükség, hogy szerfelett hosszu, messze kutfőkből meritgető gyakori s a maga nemében valóban utánózhatlanul eredeti előadásaiban magát a fennforgó tárgy érdemének, a dolog velejének s a napi rendnek szabadság szoritó korlátai között tartóztatni éppen nem szokása, melynél fogva, minthogy dum amphora coepit institui currente rota többnyire Urceus exivit,* eleintén nem csak kedv csapongásokra nyujtott alkalmat, később azomban két értelemben is a drága időt, mérték haladva vesztegetvén, itt ott már kitörő boszonkodásokat okozott, s doctum et indoctum fugavit recitator acerbus.* Ezen érdemes követ úr tehát mindenek előtt hosszu beszédben minden tisztelet bemutatása mellett kivitatja, hogy az egész javallatban nincs elv, s nem is tudja mért van épen 9 §. s miért nincs 19 vagy 29. Azonban azok sem folyadékok, hanem csupa agregatumok, mellyekhez hasonlókat igen könyü rakásra halmozni. De ő bár követ társaival nincs egy véleményen, külön javallatot nem ád, hanem minden kérdésnél nézeteit az ipar elveinek tekintetéből elő fogja terjeszteni. Melly igéretet igen is lélekesméretes hüséggel teljesité, a gyakori nevetésekre megjegyezvén, hogy a kik nevetnek, bizvást hozzá jöhetnek oskolába tanulni.*
Amphora coepit institui: currente rota cur urceus exit? (Horatius, Ars Poetica 18, 22.)
Indoctum doctumque fugat recitator acerbus. (Horatius, Ars poetica 474.)
Beszédét részletesen közli a Jegyzőkönyv. (VI. k. 391. s köv. l.)
Ezen prologus után felolvastaték a vitatás alá jött t. cz. 2-ik §-a, melly azt rendeli, hogy a városbeli házakra és földekre nézve a városi itélő szék biróskodása nemes és nem nemes személyek közötti különség nélkül maga épségében meghagyatik. A városbani birtokos nemesek azon kérdésekre nézve is, mellyek a polgári házak és földek eránt való teljes vissza helyeztetés tekintetében kerekednek, a városi biróskodásnak alá vetetve lesznek. Ez azomban a birság vagy más büntetések szabatására ki nem terjesztetik. Azon nemesek e végre, kik kötelező leveleik által magokat a városi biróságnak alája vetették, az előtt törvényben állani tartoznak, ezen kötelező levelek ereje a vagyonbeliekben az örökösökre is kiterjedvén, de a személyiekben egyedül a kötést tevő nemest kötelezi.*
Iratok, II, k. 330. 1.
RIZMA (Varasd), BUJANOVICS és HASKE (Kassa v[áros]) küldöttjei a kir. városok javallatát oda intézett beszédekkel pártolják, hogy a territorialis biróság hatósága minden személybeli külömböztetés nélkül egész kiterjedésében felállitassék. A két utolsó e végre javallatot is olvas,* melly ha el nem fogadtatnék, BUJANOVICS különösen Vághynak (comunis nostri Soproniensis a mint mondá) előadásihoz ragaszkodik. Hasonlólag a városi hatóság átalános kiterjesztése elveiből szóllanak Szántó (Győr), Szarics (Szabadka) és Palkovics (Korpona v[áros]) követek.
A javaslatokat olv. Jegyzőkönyv, VI. k. 395. s köv. l.
VÁGHY kijelenti hogy ezen §-ra nézve több észrevételéi vannak, de a tanácskozás könyitése tekintetéből csak egyenként fogja azokat előterjeszteni, s elsőben is kivánja hogy az organicus t[ör]vény alkotás természete szerint, de Verbőczy példáját is követve* általános elv gyanánt jelentetvén ki, hogy a ki kir. városban lakik, ha csak személyére és vagyonára nézve különös t[ör]vény által kivéve nincs, a városi t[ör]vényszék hatósága alá tartozik (oda értvén a honoratiorokat is) kikre nézve a dolog eddig nem volt kétség és nehézség nélkül.
Hármaskönyv III. 10. szerint a városi biróság elé tartózik minden per „inter incolas et inhabitatores earundem civitatum”.
A PERSONALIS igen jónak találá a tanácskozások azon sorát, melly itt ajánltatott, s magát az inditványt pártolá s igy a tanácskozás leginkább a honoratiorok kérdése körül egyesült. Az inditvány ellen a dolog érdeméből az hozatott fel, hogy a midőn a nemesekről szól,* ezen kifejezés által, et quos lex sub hac nomenclatione complectitur, a honoratiorokat is nemesekhez csatolja,* s ép azért a haza rendkivüli védelmének kötelességeiben is, mint p. o. a subsidiumban, felkelésben a nemesekkel együtt részt vesznek, még pedig a megyékhez számláltatnak. Ezen lélekben járó kérdéseket itt anticipálni az insurectio, subsidium eránt per excerpta rendelkezni, holott tegnap a választás, bár ez az egész intézet alapja legyen is, minthogy excerpta, el nem fogadtatott; annál kevésbbé lehet, mivel még az sincs meghatározva, ki legyen az, a mit honoratiornak nevezünk? s igy ily határozatlan értelmű szóval igen sok cathegoriákra oszolható hazánk fiait a városi biróságnak alája vetni nem lehet.
T. i. a törvény.
Az insurrectioról szóló 1805 :1. tc. elrendeli, hogy felkelni tartoznak a nemesek „et omnes illi, quos sub nomenclatione hoc lex complectitur”.
BERNÁTH különösen még ezeket adá hozzá: küldői oly édes hasznát veszik nemesi jusaiknak, hogy azokat ember szeretetből mennél többekkel közölni igen is hajlandók, de abból valamit eladni soha sem fognak, és legkevésbbé fogjak azon jusokat feladni, hogy biráik választásában részt vegyenek. Ezen just kivánta a statusok nagy része tegnap a kir. városok polgáraira is kiterjészteni, a városi követek ellenezték, s az inditvány elesett. Igy ő soha sem fog reá állani, hogy akár a nemesek, akár a honoratiorok, kik a városi biróság választásábol tegnap szintén kizárattak, azon biróságnak alája vetessenek, ugy hiszi, hogy a tegnapi végzés örökre elhatárózta hogy a szerkeztetésnek változtatása nélkül meg kell állani.
SZAPOLEK a kir. városok követeinek minden előterjesztéseiben azon irányt találja, hogy a boldogtalan zavaros háborus időkben hozott t[ör]vények, mellyek erejét, s értelmét a későbbiek s a szokás elegendőleg megmagyarázták, helyre állitassanak. Ő ugy vélekedik hogy a város nem temetője a városi jusoknak, magában a városokban is egymással ellentételben álló 3 érdekek küzdenek, első a tanácsé, második a választott polgárságé, 3-ik a polgárok egyeteméé vagyis a városé; ő a két elsőre ügyelni épen nem kiván s csak ezen utolsót óhajtja előmozditani.* – SOMSICH megvalja, hogy az inditvány bélyegét viseli a 19. századnak; de kérdi, valjon azon tegnapi inditvány, hogy birája választásában kiki részt vegyen, a 19. század lelkével nem szinte megegyezik e? azt a városok még sem pártolák. A honoratiorok nevezete nem világos, eddig a megyéhez concurráltak, sok előleges intézetet kivánó tekintet forog itt fenn, az inditványt el nem fogadja. Igy RAGÁLYI is ellenkezést lát ugyan abban, hogy valamely hely lakósai azon hely birósága alá ne tartozzanak, de abban még nagyobb ellenkezést lát, hogy egy parányi rész az egész város minden lakósait a polgári jusokból egészen kirekessze.
Véleménye szerint „annál könnyebben egyesül a társaság, mennél több szabadság adatik neki s annál nagyobb az indító ok, hogy az emberek társaságba egyesüljenek”. (Jegyzőkönyv, VI. k. 404. l.)
Ezekre VÁGHY kérdé, hogy valjon mi az a mi tegnap végeztetett? Nem egyéb annál hogy a választás kérdése a maga helyén rendszeressen intéztessék el. Ezen végzésben pedig a kir. városok többsége is ugy vesz részt, hogy a szabad választás elve mellett nyilatkozott. E miatt ennyi szemre hányást a városok követelnek, – ebből következtetni hogy a mit a jó rend s az igazság szolgáltatása kiván, be hozni nem lehet! valósággal sem logica, sem követeltség. Igy HAVAS is kérdi, valjon oly vétket követtek e el a kir. városok követei, hogy e miatt azoktól mindent meg kellene tagadni? Egyéberant a Szalopek három különböző irányait el nem esméri: s végre a kir. városi biróságot is csak oly hatóságnak tekinti mint a v[árme]gyéket, mind a kettő a kir. jus átenedéséből származtatván. Ennek BEZERÉDY s mások különössen pedig DEÁK ellene mondanak: állitván hogy igen is vannak a királynak, vannak a végrehajtó hatalomnak jusai, de az is bizonyos hogy a nemzet jusainak nem a Fejedelem a kutfeje, hanem a királyi jusoknak kutfeje a nemzet, s a törvény. GAAL (Kőszeg) megjegyzi hogy bár ha nem kedvezőleg ütött ki a tegnapi végzés, azt valóban a kir. városoknak vétkül tulajdonitani nem lehet, mert ezek bizonyára nem vóltak okai, hogy a megyék többsége ellenzette az inditványt.
BŐTHY feszült figyelemmel várta tegnap hogy a városok pártolandják a Somogyi inditványt, nem is csalatkozott meg egészen, mert az többen valósággal pártolták. De azért hogy az tegnap végzésbe nem ment (a mi ha hiba lenne is) a városoknak nem tulajdonithatná. Mai véleményét meg nem változtatja. Szolott a többség, ő az eránt tisztelettel viseltetik, de azért mindég óhajtani fogja hogy polgár társait a kiváltsági különözések bizonytalansábából kiragadja, a mit ha egészen el nem érhet, bár mit végeztenek is tegnap, örömest nyul a mutatkozó alkalomhoz, mellynél fogva azt legalább egy részben elérheti, s az inditványt pártolja. Havas azon mondására, hogy nem esméri a Szalopek három külömbségeit, azt feleli, hogy midőn Londonban a Sz[ent] Pál templomának roppant épitményi műremeke elkészült, a mestert emlékkel akarák „megdicsőiteni, melly végre hosszas tanakodás után szerencsés ötlettel ezen felirást tevék a templom falaira „monumentum quaeris circumspice” ha nem esméri követ ur azon külömbséget, nézzen körül Pest városában s rá fog esmérni.
Az inditvány mellett még ezen okok hozattak fel. 1. A honn közgyarapodása szoros kapcsolavtban van a városok kifejlődésével virágzásával, boldogságával. Ezeknek alapja pedig a territorialis biróság helyes elrendelésében helyeztetik (NOVÁK). 2. A honoratiorok osztályát törvényhozólag megállapitani nem lehet, más t[ör]vény szerint más osztályt nem esmerhetünk mint nemest, polgárt s nemtelent. 3. A honoratiurok classisa határozotlan cathegoriáju embereinek kiváltságolása által az adózó népet terhelni nem lehet (DÓKUS, kinek a városokra nézve alkalmasint mindnyájak között egy legliberalisabb utasitása van). 4. A 15 században nem szégyenlették atyaink t[ör]vénybe tenni, hogy a birtoktalan nemes a városi hatóságnak alatta legyen,* hogy lehet a 19. században azt a honoratiorokra nézve lealacsonyitónak tartani (CSÁSZÁR). 5. A honoratiorok csak amphibiumok, mellyeket a t[ör]vény nem is esmer, azok tehát fentebb nem álhatnak a polgárnál, t[ör]vényeink kiváltságolt jusokkal nem ruházták fel őket (BALOGH és KOLEDA). 6. A molnárok és korcsmárosok is concurálnak a subsidiumokban*. azért még soha sem jutott senkinek eszébe azokat a városi hatóság alól kivenni. A t[ör]vények azon nevezete Nobiles ete quos lex sub hoc nomine complectitur, nem a honorátiorokat, hanem azokat érti, kik nemesi jusokkal élnek, mint a papság, a mágnások s a kir. városok. Éppen mivel igen számosok a városban a honoratiorok, a városi hatóságnak alája kell vettetniök, különben a városok belső administrátiója, a jó rend, politia, s a többi egészen zavarba jöhetne. Több kir. városok ennek ususában is vóltak, s a Kir. Curia is hasonlóa itélt (VÁGHY). 7. Ha azon elvnek, hogy kiki csak maga által választott biró alatt lehet, átalánosan állani kell: ugy a honorátiórok az országban egy biróság alá sem tartózhatnak, mert a választásban sem a megyéknél, sem másutt részt nem vesznek (HAVAS).
Az 1405. első decretum 5. cikke mondotta ki, hogy a városok a területükön bűntényt elkövető gonosztevőket megbüntethetik, 8. cikke pedig mindenkit arra utalt, hogy polgárok elleni keresetével a városi birósághoz forduljon.
Pl. az 1596:10. tc. rendelkezése szerint.
Az inditvány 25 Megye s a Hajdu Ker[ület] voxával 22 megye s minden kir. városok ellen el nem fogadtatott.*
A határozat értelmében a honoratiorokról a törvényjavaslat tehát nem tett említést.
April 12-én 171. országos ülés. Ezen nap sokkal zavarosabb vólt, mintsem hogy annak ugy a mint történt, leirása vagy lehetséges vagy érdemes lehetne. A dolog érdeme ez:
CSÁSZÁR s utána HAVAS kérék a RRket, hogy ha jobbra vagy balra dült légyen is el a tegnapi kérdés, ne hagyák további zavar és kétség között a kir. városokat, ha már ugy tetszik hogy a honoratiorok ne tartozzanak a városi biróság alá, tegyék azt világosan ki a t[ör]vénybe. POSFAY hasonlót kiván, különben attól tart, hogy a tegnapi végzés utánn a köz csendet nem fog lehetni a városokban fenntartani. A PERSONALIS a tegnapi végéshez ragaszkodik, melly szerint a többség azért nem fogadta el a VÁGHY inditványát, mivel a honoratiorok osztálya jelenleg igen határozatlan cathegoriájuk, sőt ugy szólván t[ör]vénykivüli, s ép azért nem is kivántak itt felülök emlitést tenni, ne hogy ez által az erántok való intézkedés anticipáltassák. Felszolitja egyszersmind a Rrket hogy a §. többi részeire nézve adják nyilatkozásaikat.
DIÉNES elhatározottan kinyilatkoztatja, hogy még a 3-ik rész 10. és 20. czimjei,* sőt az 1. R. 9. czimje is ellenkező t[ör]vény által világosan el nem törültetnek, s még ő polgár társai bizodalmából birói székek ülend, midég itélni fogja ugy a honorátiorokat, mind egyéb városi lakosokat, kik különösen a t[ör]vény által kivéve nincsenek, mert megesküdött hogy Isten s t[ör]vény szerént itélend, s esküjét meg is fogja tartani.
A Hármaskönyv III. 10-re vonatkozólag l. a 6. jegyzetet. A 20. cím szerint a városi hatóságok a nemeseket a bűntett helyén elfogatják és megbüntethetik.
NICZKY csudálkozik Pest városa követe inditványán. A szokás részben külömböző s ha betétetnék a mit Havas kiván, az sok városoknak kárára lenne. A csend feltartására csak azt jegyzi meg, hogy ezen t[ör]vényhozó test a Fejedelemmel minden kicsapongás ellen fenn fogja tudni tartani a csendet, s a békét.
Ezek azonban elszórtan s más igen sok publico-politicus kérdések vitatgatásai között mondattak. Ugymint
NAGY BENEDEK panaszra fakad hogy 48 városnak nagy kölcséggel ide küldött 75 követei, 600.000 emberek képviselői, kinek közepette van a tudományos s miveltségi kifejlődés, a nemzeti ipar kebele, a t[ör]vényhozásban voxal csak ugyan nem birnak, a mint ezt minden szóbéli nyugtatgatások ellenére is a tegnapi set tetleg bizonyitja.
A PERSONALIS ragaszkodik a fenn álló szokáshoz, mellyet a t[ör]vényhozó test mindkét részének köz egyezésével kitüzött sor szerint más helyre halasztott publico-politicum dolgozat felvétele előtt megtváltoztatni, sem a megállapitott sorozatot felforgatni nem lehet. – VÁGHY: Az csak ugyan igaz, hogy ezen kérdést az Országgyülés coordinátiója idejére halasztani annyit tesz, mint a kir. városokat nem organica diaetán most, midőn a városok élete forog kérdésben, minden t[ör]vényhozási részvételből kizárni. Az 1791: 67. t. cz. nyilván rendeli, hogy a rendszeres munkák elintézéséig minden status a maga jusaiban fenn tartassék,* mi ehez ragaszkodunk, s most nem akarván vitatni, mikép történt légyen a tegnapi végzés, egyedül ovást teszünk, hogy ezen kérdést midőn jónak fogjuk látni, felhozhassuk s ha látjuk hogy a t. cz. itt, a másik táblánál, vagy akár hol miként fog eldülni, mindent megtehessünk, a mit veszélyben forgó jusaink fentartására jónak látandunk.
A törvénycikk mást mond. A közjogi bizottság munkáját körvonalazva, feladatává teszi ugyanis az országgyűlés, a helytartótanács, a vármegyék, városok és a külön portákkal rendelkező törvényhatóságok szabályozását, majd így folytatja: Azonban érintetlenül marad mind az országgyűlések, mind a törvényhatóságoknak alkotmányos jogköre, úgy hogy egyedül csak az országgyűlési és más közügyek jobb kezelésére és a törvények szellemének megfelelő tárgyalásira kell irányulni a munkálatnak.
PERSONÁLIS: A mit városok tenni fognak, majd ha megteszik, ahoz akkor fogunk szóllani, most reményli óvásoknak nem olly értelmet tulajdonitanak, hogy azt a tegnapi t[ör]vényes végzésnek valamely képzelt megerőtlenitésére kivánnák forditani, különben az óvás semit sem érhetne.
KRICSKE és HASKE declarálják, hogy az 1608: 1. t[örvény] értelmében* oly voxal birnak, mint más akár ki, s ahoz szorossan ragaszkodnak is. HAVAS pedig emlékeztetvén a Rrket, hogy sokszor mondatott már itt az, hogy a constitutionalis jusok ellen a szokás semit sem érhet, s ha még is van ily szokás azt visszaélésnek kell nevezni, ehez ragaszkodik ő most a kir. városok 1. R. 30. t[ör]vényhozási constitutionalis jusokra nézve is.* LA MOTTE sem a többség, sem az előlülő, sem a kir. Fenség eránti tisztelettel nem tudja meg egyeztetni hogy az országgyülési pertractátióknak századok óta fennálló rendjét visszaélésnek nevezik. BUJANOVICS a városi birói hatóság t[ör]vények magyarázgatásába kiereszkedve* azt mondja, si extremis pugnaverimus, extremis extrema erunt opponenda. Minden király megesküszik 2-ik András bullájára, ott van annak 19. czikkébe: út hospites iuxta usum primitive concessum tractentur. Ebbe a fenség akár mikor vissza helyeztetheti a városokat, más különben kérdi? Ubi est diplomatica fides. PFANSCHMID keserün kikél a városok ellen, szemekre veti hogy a nemesi kiváltságok eránt irigységgel viseltetnek, s a hányszor javokra valamely t[ör]vény alkotaték, azzal mindég visszaéltek, azért kellett az oly t[ör]vényeket elrontani, s ellenök 2000 ftos büntetéseket rendezni.*
A koronázás utáni 1608:1 tc. felsorolja az országgyűlésen megjelenő négy rendet és a városi követnek helyet s szavazati jogot biztosít.
A Hármaskönyv I. 30. az 1486:26. tc.-t értelmezi s nem a tárgyra vonatkozik. A Jegyzőkönyv (VI. k. 432. s köv. l.) részletesen közli ugyan Havas felszólalását, a Hármaskönyvre azonban nem utal.
A városok jogait sértő XVII. századi törvények – mondja – „mint ellenségnek hazánkban dulása közt hozottakat, nem valami rendszeres organicus törvénynek, hanem az akkori s ollyas köz nyomorusággal tellyes idő szüleményének kell venni, melly pillanati áldozatot minden jó hazai polgártól megkiván” (Jegyzőkönyv, VI. k. 435. l.)
Az 1609:44. tc. rendelte el, hogy a városok bírói s más tisztségeit vallási és nemzeti különbség nélkül mindenki elnyerheti, házat is bárki szabadon vásárolhat, a rendelkezés ellen vétők büntetése pedig minden alkalommal 2000 frt.
VÁGHY a szokásra nézve azt jegyzi meg hogy ez diaetárol diaetára változott, arra tehát épiteni nem lehet, az 1791: 67. által feltartani rendelt constitutionális activitas abban áll, hogy minden status részt vegyen a t[ör]vényhozásban. Már pedig tegnap az egész 4-ik Status elannyira kirekesztetett minden részvételből, hogy annak összehangzó akaratja igen csekély megyei szó többség ellen még csak tekintetbe sem vétetett. Azért kijelenti, hogy azon végzés a 4-ik status mag nem egyezésével történt. (Városok: mindnyájan, mindnyájan.) – Ez által még inkább megvettetett a kellemetlen vitatásoknak, itt ott kiejtett egyes szavak felfogásainak s kölcsönös szemrehányásoknak alapja. A kir. városok követei szokásba kezdik venni magokat a megyékkel mintegy ellentételbe helyeztetni, s azokat a 3-ik, magokat pedig a 4-ik Statusnak nevezgetni. Mire a PERSONALIS ismételve megjegyzé, hogy itt a Statusokat egymástól elkülönözni nem lehet. Itt nem a 3-ik vagy 4-ik Status, hanem a KK és RR többsége határoz.
MARCZIBÁNYI meg tudná mutatni, minő voxokkal birtak a kir. városok 1608 előtt és után, de az nem ide tartozik, s csak azt állitja, hogy ép oly voxal birnak most, mint birtak 1608-ban. Azt megváltoztatni bizonyal a kormány sem engedte volna, mert ő a városokban minden kivánságainak ép támogatóira talál. A szokás pedig ha megváltozott, javokra változott meg, mert még csak 1825-ben is soha sem szólhattak a városi követek máskép, mint a v[ár]megyék után. Mire B. PRÉNYI kijelenté, hogy ő ehez fog ezentul ragaszkodni. – BALOGH: Ha egy idegen közünkbe lépnie, s megtudná min tanakodunk egész nap, összecsapná kezét, hogy lehet organicus diaeta coordinatio nélkül, hogy lehet 800 éves alkotvány jus publicum nélkül? de hiába! ezen már most segitni nem lehet, s én a köz jó nevében kérem a városokat, hogyanok fel ez uttal el nem igazulható kivánságaikkal. Engem ezen diszes pályára lett fellépésem óta azon lélek vezérelvén, hogy az egymástól elkülönözött karzatokat s érdekeket egyesiteni törekedjem; azt hogy kir. városok mindég a kormány organumai lettek vólna, el nem esmerem, mert ellenkezőt is tapasztaltam, az ily elméségek tetszenek első tekintettel, de min most nevetünk, könyen sirhatunk valaha. Én doctrinaer nem vagyok, azt még is ki mondom hogy én édes hazám boldogságát nem egymásnak kölcsönös elkeseritésével, hanem csak ugy vélem elérhetőnek, ha minden Status egyesitett erővel, válnak válat vet a köz jó munkálódására.
LAKY (Komárom): A Trentsini követ állitá, hogy soha sem vetetnek itt hátra a kir. városok. Én öreg ember vagyok, sok diaetán vóltam jelen, s igen is tapasztaltam, hogy midőn fizetésről, oblátumról volt szó, mindég reflectáltak a kir. városokra, de mászor nem. Pfanschmidnek azt feleli: hogy a nemesek kizárásainak mindég a nemesek vóltak okai, kik magokat a városokba befurván, ott a városi jusokkal meg nem férő superioritást arogáltak magoknak. A PERSONALIS egész erővel igyekezett a tanácskozást rendre vinni, azonban a §. érdeméről szó alig esett. Az Előlülő tehát ismételve felszóllitván a RRket, nyilatkoznának ki a tárgy eránt, sokszoros maradjon felkiáltás következésében a fenn irt, s tegnap vitatatni kezdett 2. §. végzésnek nyilatkoztatott.
