b) 1834 április 14, 15 Országos ülések. Tárgy: A III. tc. 3., 4., és 5. §-a: milyen tartozásaira nézve áll a nemes városi bíróság…
b)
1834 április 14, 15 Országos ülések.
Tárgy: A III. tc. 3., 4., és 5. §-a: milyen tartozásaira nézve áll a nemes városi bíróság elé?
1834 április 14, 15 Országos ülések.
Tárgy: A III. tc. 3., 4., és 5. §-a: milyen tartozásaira nézve áll a nemes városi bíróság elé?
April 13-án Vasárnapi szünet. April 14-én 172. országos ülés. A mult napi végzés ellen mind a két rész egyaránt kikelt. BENCSIK, POGÁNY, JUSTH, B. PRÉNYI nem akarják megengedni hogy a nemes ember magát városi biróságnak személyére nézve akár önként is alája vethess e. VÁGHY ellenben s mások abban nem akartak megnyugodni, hogy birságok s városi értékben elkövetet erőszak tételek díja eránt a nemes ne tartozzék a városi biróság elébe, mind a két fél azon hiedelemben vólt, hogy a 2-ik §. igen nagy tekintetü kérdései a mult napi általános maradjon felkiáltás által el nem döntettek. A töbség azonban a végzéshez ragaszkodván,
VÁGHY kinyilatkoztatja, hogy ő ugyan a mint kisé zavaros ülésben a végzést vóltakép ki nem vehette, de ha a 3-ik rend azon javallatánál, mellyet maga készített, megmarad, a 4-ik rend is megmarad a magáénál, s amazt megegyezése nélkül készültnek declarálja. Mire a PERSONALIS: A Soprony várossa követének nem tetszett a mint ülés, nekem még kevésbbé tetszett, de miután erre ismét felszólitottam a városi követeket, hogy a napi rendhez szóljanak, azt azomban ismételt intéseimre sem cselekedték, s ennek következésében ismét kérdést tettem, valjon berekeszthetem e a tárgyat? Mire egy össze hangzó felkiáltás következett, az e szerint szült végzést a többség végzésének nyilatkoztatom, s megkivánom, hogy azt kiki illő tiszteletbe tartsa.
Felolvastaték tehát a következett 3. §. melly szerént az oklevelekbe iktatatni szokott ezen közönséges záradék: akár meny biró hatalmával, semmi egyebet a nemesek t[ör]vényes itélő székeinél jelenteni nem fog, s ugyan azt kelletik érteni a polgárokról is.*
Iratok, II. k. 330. l.
Ezen §. felolvasása a megbomlott rendet vissza hozni képes nem vala, mindég vissza kerülvén a végzés eránti vitatás, ennek tekintetéből kivált NAGY BEN[EDEK] mindenféle dolgokról hosszas előadásokat tartván,* BORSICZKY megjegyzé, hogy ezen az uton végre a diaetalis tanácskozás egésszen inpracticabilissá lesz, s addig a conclusum ellen ismét és ismét kikelnek, okai annak is hogy a megyei nemesek haszontalan vesztegetik az országgyülési költségeket, azt mondják a városok hogy a t[ör]vény ellen behozott szokás vissza élés, ha ez igy van, mutassanak t[ör]vényt, melly a polgárság minden jusait 60 electorra s 12 Senatorra szoritja,. Ha ilyes t[ör]vényt mutatni nem tudnak, ezt lehet a legkiáltóbb visszaélésnek nevezni. Ezen patricia olygarchia oda vitte már polgár társait hogy még csak közvetve se lehet a köz dolgokba semmi befolyások. Ezen olygarchiának akarják most a nemeseket is alája vetni. Panaszkodnak hogy nincs részvételök a t[ör]vényhozásban, valósággal az unalomig s idő és költség vesztegetéséig van, pedig kinek követjeik, nem másnak, mint a magistratusnak s a hol legtöbb, az electa communitásnak. Végre azt is megjegyzi, hogy Bujanovics mult ülésbeni azon mondását, extremis extrema opponentur sem a Fejedelem eránti hűséggel, sem a polgári köteleséggel megegyeztetni nem tudja, s kéri a personalist hogy a napi rendet tartsa fel.
A Jegyzőkönyv (VI. k. 454. s köv. l.) részletesen közli beszédét.
Igy B. PRÉNYI kinyilatkoztatván, hogy egy kir. várost itt is csak ugy néz, mint egy nemest, hasonlólag vissza megy a mint napra, s botránkozását jelenti azon mondás iránt, hogy egy követ a hozandó t[örvény] eránt előre megtagadta az engedelmeséget.
HASKE: kivánja, nevezze meg ki volt az. VAY közbe szól: Eperjes követje.
DIÉNES: Igen is én vóltam és ismételem a mit mondottam, a még a 3. R 10. és 20. cz[imje], mellyek a városi territorialis biróság hatóságát megállapitják, sőt maga a 1: 9. el nem törültetnek, s a városoknak azokból eredő hatalmuk világos t[örvény] által meg nem semisitetik, én mint biró minden városi lakóst, a ki törvény által kivéve nincs, itélni fogok. Ezt hozza magával Istenre s t[ör]vényre mondott birói esküvésem, melytől ha bár egy hajszálnyira eltérnék is, meg nem érdemleném hogy polgár társaim bizodalmából biró legyek. Ily értelemben mondásomhoz ujabban is ragaszkodom, védem egyszersmind követ társam azon mondását is hogy: extremis extremis opponentur, mert az oly hűséges jó polgár, mint a millyennek őtet ismerem, csak argumentumokról érthette. Ugocsa v[ár]megyének azon mondásában hogy egy kir. város csak egy nemes személyt képez, hogyha ezt a vagyon birhatás és egyéb nemesi jusok eránt értette, megegyezem, hogyha pedig azt t[ör]vényhozásbeli részvéteinkről is értette, elhatározottan kinyilatkoztatom, hogy én itt nem ugy vagyok, mint nemes, nem is ugy mint nemesek küldötje, hanem ugy mint szabad polgár és szabad polgárok követje.
HASKE fentebbi szólása alkalmával azt is emlité, hogy ő a mult napi végzést egyedül a 3-ik rend végzésének tekinti, ellene a 4. Status részéről óvást tesz; melyért a PERSONALIS által rendre igazitatott, kinyilatkoztatván azon előlülő hogy itt a Státusok megkülönböztetésének helye nincs, a végzés a többség végzése, az eránt mindenkitől tiszteletet kiván és ellene somi óvást el nem fogad.
VÁGHY hálával tartozik a personalisnak hogy a városi inditványokat pártolá, de ezen utóbbi kijelentésére nézve megnyugtatást kér, melyben különben ismételi azon már minap tett óvást, hogy a tárgyat annak idejében pertractátióba vétessék. A PERSONALIS felel, a ki mit mond az bemegy a naplókönyvbe, az is hogy én és a RR többsége azt el nem fogadtuk, de hogy a többsége t[ör]vényes végzését akár ki is nullificálhatná, azt a renddel meg nem egyeztetheti, s ezen rendet mindég fel fogja tortaíni, s annak tiszteletet is fog szerezni.*
„Hangos közmegegyezés” követte a personalis szavait, jegyzi meg a Jegyzőkönyv (VI. k. 470. l.)
PÓSFAY: Többség ellen a minoritás kifogást nem tehet, azt elesméri; de hogy midőn egyik részen 22 m[egye] s minden kir. városok, másik részen csak 25 m[egye] áll, ez valjon többség e, már az más kérdés; s ő a minapi conclusumot a Statusok táblája conclusumának el nem esmeri. Erre hangossan hangzott az actio kiáltás. A PERSONALIS az országgyülési rend felforgatásra czélzó merészségnek nevezvén Posony városa mondását, őtet előlülői hatóságának méltóságával rendre igazitja, s ekép szigoru rovásával lecsillapitván az ingerlettséget kérdi, mi a tárgy velejére nézve a RR értelme. Mire hangos maradjon! felelvén, a §-t a mint áll, végzésnek nyilatkoztatá.
April 15. 173. Országos ülés. Ez nap már nagyabb renddel s mérséklettel folytanak a tanácskozások.
§. 4. Ha valamely nemes polgári és így azon törvényhatóság alá tartozó fekvő vagyonát köti le specialis hypothecának, hitelezője a városi biróság előtt perlekedhetik ellene, a generalis hypothecából azonban nem lehet következtetni hogy a nemes magát a városi biróságnak alája vetette; hasonlókép ha nemes és polgári javak köttettek le együtt biztositó zálog gyanánt, a biróság szintén a nemesi itélő hatóságot fogja illetni.*
Iratok, II. k. 331. l.
A vegyes hypotheca következéséből a kir. városok azon következést látták eredni, hogy a hitelező szabad választás szerint ott kezdhess perét, hol a kijelelt hypothecábol kielégitését hamarébb reményli. Ezen észrevétel azomban elmellőztetett azon oknál fogva, mivel a nemesnek szabadsága van magát ha akarja a városi biróság alá lekötelezni. Melly szabadság következésében azonban NICZKY, RAGÁLYI s mások az egész §-t szükségtelennek tartották; mert a hypotheca nem von maga után biróságot, s a törvény tudomány minden elvei szerint nem is vonhat, hanem egyedül biztoságot szerez a kielégités alkalmára, a mit compassus utján is meg lehet nyerni. Mind ezek elleniére a §. amint áll jóvá hagyatott.
Nagy B. még tegnap egy izben azt mondván, hogy ő nem azért szól, hogy sikere legyen, mert tudja, hogy maga nem képes semit kivivni, hanem azért, nehogy az vetessék szemökre a kir. városoknak, hogy magok dolgában sem szólnak, a mint más dolgokban már 16 hónap ólta némák vóltak. Ennek ma
KRICSKE ellene mond, az állitás ugy hangzik, mintha a kir. városok követeinek más dologba szólójok nem lenne; ő ezt el nem esméri s hivatkozik a tapasztalásra hogy a városi követek ugy mint a t[ör]vényhozó test egészitő részei, a körülmények kivánatja szerint mindég szólottak, s ő dicsekedhetik hogy több rendbeli előterjesztései el is fogadtattak. Egyéberánt a tárgyra nézve ismételve kijelenti, hogy a városban birtokos nemeseket minden realis és contractualis ügyekre nézve a polgári biróság alá tartozandóknak kivánja.
§. 5. A Városi adóbeli tartozásaikra minden kivétel nélkül tartoznak a nemesek a városi tanács előtti t[ör]vényben állani, de a házbér eránt csak akkor, ha magokat annak irásba alája vetették. A királyi városok nem csak a házbérre, de a subsidiumokra s minden közterhekre nézve is kiterjeszteni kivánták hatóságokat.
A PERSONALIS ezt átalában is, de legalább a házbér eránt pártolá, ha a városi ház egész kiterjedésében oda tartozik, hogy lehet a ház bért elvenni, holott accessorium sequitur suum principale.* Továbbá az árendás ellen, ha bár ön hatalmával is elégtételt szerez magának a tulajdonos, törvényeink azt nem ellenzik. De végre a nemesekre is káros lenne ezen kivétel, mert a nemesi per utjától tartózkodó háztulajdonostól vagy drágán vagy épen nem fognak szálást kaphatni.
Hármaskönyv II. 52. 3. §: „Accessarium debet sequi forum sui principalis”.
Ellenvetetett, hogy a házbér nem a ház accessoriuma, hanem oly adóság mint más, melly a köz adóval egy erányos tekintetet épen nem érdemel. A kivánság a nemesi itélő szék elleni bizodalmatlanságra mutat; s egyéberánt is kinek kinek szabad magát, ha akarja a városi biróságnak alája vetve. Ezek következésében a §. ugy mint áll helyben hagyatott.*
Az ápr. 15-i országos ülés tárgyalásait a Jegyzőkönyv (VI. k. 471–493. l.) részletesen ismerteti.
April 16. és 17. a kir. városok eránti t. cz. minden változtatás nélkül berekesztetvén, April 18. VÁGHY a 4-ik Státus nevében az egész t. cz.-nek ellene mondott. Ismét egy kellemetlen nap. Csak alig kerültetett el az actio.
